Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 4 perc

Rengeteg híres kutatót, tudóst, művészt, zenészt ismerünk, akiknek autizmusuk miatt gondjaik voltak szabályozott közösségekben (jellemzően az iskolában), valamint a társasági életben, mégis sikeres, örömteli, teljes életet éltek, élnek.

Az Asperger-szindróma egy olyan, az autizmus spektrumzavarok közé tartozó állapot, melynél nem tapasztalható az átlagostól eltérő ütemű beszédfejlődés, viszont jellemző az átlagos vagy magas intelligencia szint.

Albert Einstein a relativitáselmélet megalkotója, aki fizikai Nobel-díjat kapott a fotoelektronikus hatás területén végzett munkásságáért. Kilencéves korában még nem tudott folyékonyan beszélni, így szülei arra gyanakodtak, hogy gyermekük mentálisan nem ép. Einsteinről feltételezhető, hogy Asperger-szindrómás volt, ugyanis saját bevallása szerint teljesen hiányzott belőle a vágy a másokkal való közvetlen kapcsolatteremtésre. Ezen kívül az aspergeresek jellemző tulajdonsága, hogy különösen érzékenyek bizonyos ruhadarabokra: Einstein zokni nélkül jelent meg a Nobel-díjátadón is.

Charles Darwin az evolúcióelmélet atyja is gyaníthatóan az aspergeresek közé tartozott. Az emberekkel való kapcsolatteremtésben komoly nehézségei támadtak, ellenben „A fajok eredete” című könyvét elképesztő részletességgel írta meg, mivel olyan apróságokat is észrevett, melyek más kutatók előtt rejtve maradtak. Egész életében kerülte a társaságot, és naponta tett hosszú, magányos sétákat, mindig ugyanazon az útvonalon.Kényszeres levélíró volt, ugyanakkor leveleiben kerülte az udvariassági témaköröket, kérdéseket.

Daryl Hannah színésznő, a Szárnyas fejvadász, a Csobbanás, valamint a Kill Bill sztárja is aspergeres. Egy interjúban azt mesélte, hogy mindig is problémája volt azzal, ha a figyelem középpontjába került. Sőt, az Asperger-szindróma majdnem tönkretette karrierjét Hollywoodban, mivel soha nem ment beszélgetős műsorokba, és nem járt premierekre se. Az Oscar-díjátadó is egy tortúra számára: majd’ elájul attól, hogy végig kell mennie a vörös szőnyegen.

Andy Warhol amerikai képzőművész, a pop-art irányzat megteremtője. Sikeres reklámrajzoló, festő és avantgárd filmkészítő volt, aki minden bizonnyal ugyancsak Asperger-szindrómával született. Warhol szeretete az ismétlődő minták iránt valójában az autizmus egyik tünete volt. A művész egyik furcsa szokása volt, hogy mániákus módon vásárolt tárgyakat, de többnyire ki sem bontotta ezeket a csomagolásból.

Michelangelo, a reneszánsz mester is feltételezhetően aspergeres volt. A szobrász, festő, építész és költő figyelmét kizárólag saját belső világa kötötte le. A külvilág iránt nem mutatott érdeklődést, nehezen teremtett kapcsolatokat, általában érzelemmentesen viselkedett. Csak a küldetése lebegett a szeme előtt – mondjuk a Sixtusi kápolna freskói – és napi rutinját teljes mértékben ehhez igazította.

Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista koraszülött volt, aki gyerekkorában az érzelmi biztonságot sem kapta meg édesanyjától. Ifjúkorában sokszor kimaradt az iskolából. Keveset beszélt, és úgy el tudott merülni a munkájában, hogy enni is elfelejtett. Volt rá eset, hogy három napon keresztül, megállás nélkül dolgozott .

Satoshi Tajiri japán videójáték-tervező, a Pokemon megalkotója is autista. A játék sikerét egy gyerekkori szenvedélyének, a mániákus rovargyűjtésének köszönheti. Tajiri azt akarta elérni, hogy a Pokemon Go-val a gyerekeket is ugyanaz az érzés járja át, amikor elkapnak egy különleges lényt, mint őt gyerekkorában.

Alfred Hitchcock filmrendező. Aspergeres csoportok úgy vélik, hogy a nagy filmrendező, Hitchcock is ezzel az állapottal küzdött, ami megmagyarázná a határok figyelmen kívül hagyását, azok folyamatos feszegetést és excentrikus viselkedését, a munkában és azon kívül is.

Temple Grandin tudós életéről 2010-ben készített filmet az HBO. Temple az egyetemen pszichológiát és zoológiát tanult, majd ledoktorált, és a nagyüzemi állattartás szakértője lett: a szarvasmarhák vágóhídi körülményeinek javításra fejlesztett ki egy szabványt. Ha az autizmusról többet akarsz tudni, nézd meg ezt a filmet; a jelenetek tökéletesen visszaadják azt az állapotot, mellyel az autisták kizárják a külvilágot miközben egy-egy feladatra koncentrálnak.

Steve Jobs az Apple alapítója is „rajta lenne a spektrumon”– mondta róla épp az imént említett dr. Temple Grandin. Jobsról azt írják, hogy még az iskola előtt megtanult írni és olvasni, így az iskolai évek kezdetét unalmasnak találta, később pedig beilleszkedési zavarai voltak. Több csínytevése volt, amiért sok büntetést kapott az iskolától. Egy iskolai tudásfelmérőn átlag felett teljesített, ezért tanárai felsőbb osztályba tanácsolták, de ez negatív végeredménnyel járt, és a beilleszkedési zavara is erősödött az idősebb osztálytársak hatására. Az egyetemi évei is zűrösen alakultak: kilépett az egyetemről, és csak néhány – általa kedvelt – órát látogatott. Önéletrajából számos momentum mutat arra, hogy Steve Jobs is autista volt.

Az autizmus spektrumzavar kifejezést azért használják az orvosok, mert az autista gyermekek tüneteiket tekintve egy skála bármely pontján elhelyezhetők. Az egyik végpontján találhatók az „enyhébb” esetek, a másik végpontján pedig a „súlyosabb” esetek. Enyhébb esetek azok a gyermekek, akik viselkedése alig tér el egy nem autizmussal élő gyermek viselkedésétől. Az autizmus spektrum zavar bármilyen IQ mellett előfordulhat, vagyis az autizmussal élő személyek lehetnek átlagosak, lehetnek értelmi sérültek, de kiemelkedő intellektusúak is vannak köztük.

Forrás: szupervumen.hu

Életigenlők.hu

Similar Posts