Az emberiség kialakulása óta a mindennapi élet fontos részét képezi a zene. Vannak dallamok, amelyek megnyugtatnak, de olyanok is, amelyek tűzbe hoznak. Léteznek olyanok is, akik teljesen közömbösek a zene iránt. A betegség neve zenei anhedónia.
Ritmus és zene
A zene és a ritmus már az ősidők óta fontos szerepet tölt be a társadalomban – az emberek a tűz köré gyűltek és énekléssel szórakoztatták egymást, az éttermekbe muzsikaszóval csalogatták be az arra járókat, a harctéren is hangszerek öntöttek bátorságot a katonák lelkébe. Bár a legtöbb ember szinte minden nap hallgat a hangulatához és ízléséhez illő dalokat, vannak olyanok is, akiket egyszerűen hidegen hagy a zene. Kutatások során fény derült ennek okára is.
Az anhedónia a depresszió egyik fő tünete, alatta örömtelenségérzetet – az öröm érzésének hiányát – kell érteni. Jelentkezésekor elveszti a szerepét minden olyan örömforrás, amely az érintettek korábbi életszakaszaiban fontos volt.
Nyitottabbak az új dolgok iránt a zenerajongók
A világ népességének durván 3-5 százaléka teljes apátiát érez a zenével szemben. Ez az anhedóniának, vagyis annak a betegségnek a speciális válfaja, amely az öröm képességének hiányát jelenti, és gyakran a depresszió velejárója. Bár az anhedónia a depresszió egyik fő tünete, zenei változata nem függ össze a lelki betegséggel, és tulajdonképpen semmilyen negatív velejárója nincs azt leszámítva, hogy immunissá tesz a zene okozta érzelmi töltet ellen.
Fizikai elváltozások nélkül
Egy korábbi felmérés kimutatta, hogy a zeneélvezők nagy többségének bőrfelszínén és szívfrekvenciájában a zene hatására elektromos növekedés mutatható ki. A zenei anhedonisták ugyanakkor semmilyen fizikai elváltozást nem produkálnak zene hallatán. Ezt vette alapul a Proceedings of the National Academy of Sciences neurológiai kutatása, amelyben azt vizsgálták, hogy milyen reakciókat váltanak ki a dallamok a zeneőrültekből, illetve a muzsika iránt közömbös személyekből. Kiderült, hogy a zeneélvezők agyi hallás- és jutalomközpontja közel helyezkedik el egymáshoz, és összekapcsolódik. De a zenei anhedonisták esetében kiderült, hogy az agy e két területe egyáltalán nem lép interakcióba zenehallgatás közben.
Lúdbőr a zenétől
A kutatás részeként észlelték, hogy az emberek, akik hajlamosabbak lúdbőrözni a zenétől, új tapasztalatokra is nyitottabbak másoknál. Közöttük nagyobb számban fordulnak elő olyanok, akik hangszeren játszanak, rendszeres koncertlátogatók, szélesebb a zenei érdeklődésük, és gyakrabban hallgatnak szokatlanabb stílusú zenéket. Vagyis többet tudnak hasznosítani maguk számára a zenéből.
Forrás: fidelio.hu
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
