Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 6 perc

Az emberek többsége reagál az időjárás változásaira, megérzik a páratartalom, a légnyomás változásait, a levegő iontartalmának, vagy a légköri elektromágneses hullámok frekvenciájának ingadozásait. Vihar előtt sok ember látszólag minden ok nélkül nyugtalanná, idegessé válik, sokakat gyötör fejfájás.

A légnyomás csökkenése oka lehet az oktalan ingerültségnek és a sokszor igen súlyos depressziónak. Az elektromágneses aktivitás, az elektromágneses hullámok gyakoriságának növekedése szórakozottságot okozhat, gyengülhet a figyelem, emiatt növekszik a közúti balesetek száma, az utasok rengeteg holmit felejtenek villamoson, autóbuszon, trolin, metrón vagy taxin. A légköri elektromosság hirtelen megváltozásával kapcsolatos megfigyelés az is, hogy amikor a légkörben megszaporodnak a pozitív töltésű ionok, az emberek fáradtnak, kimerültnek érzik magukat.

Noha az időjárás-változások valóban befolyásolhatják az ember hangulatát, pszichéjét, viselkedését, reagálásait, az emberi szervezetre azonban mégsem a légtömegek fajtái, hanem azok cseréje, az úgynevezett időjárási-frontok hatnak kedvezőtlenül. A frontoknak az emberek egy része nem tulajdonít különösebb jelentőséget, mert jól elviselik, mások viszont nehezebben tűrik a változásokat.

Már Hippokratész (i.e. 460 – i.e. 375), az ókor híres görög orvosa, is megfigyelte, hogy a légköri viszonyok hatással vannak az emberi szervezetre: „Aki orvoslással akar foglalkozni, tudnia kell, hogy az évszakok befolyásolják az ember egészségi állapotát. Az egyes emberek szervezete különbözőképpen viselkedik az évszakokkal szemben, némelyek számára a nyár, másoknál a tél a kedvező vagy hátrányos. Maguk a betegségek is eltérő módon viselkednek, jól vagy rosszul, az egyes évszakokban, de a kor, vidékek és életmód szerint is.” A 18. század vége felé – Volta és Galvani munkásságának köszönhetően – pedig az is bizonyítást nyert, hogy a levegő elektromos kisülései hatással vannak az idegrendszerre és az izomzatra.

Vannak, akik a langymeleg napsütést, a csodás tavaszt kedvelik a legjobban, amelytől jobb lesz közérzetünk, számosan lobbannak szerelemre, megnő szexuális vágyuk és fogamzásra való hajlandóságuk. Egy közvélemény-kutatás alapján az emberek többsége tavasszal – amikor süt a nap, a hőmérséklet 20 C°, a páratartalom pedig 80% – érzi magát a legkellemesebben. Egy angol felmérés szerint a hormonháztartásra és a fogamzóképességre nem is a simogató langymeleg van hatással, sokkal inkább a hosszú, derült napok, a napsütéses órák hatnak serkentőleg. Állítólag a tavasszal fogant gyermekek életrevalóbbak, életigenlőbbek, egészségesebbek, mint a más időszakban születettek; felnőve az életben sokkal többre viszik, mert többre képesek. Sok híres ember fogant áprilisban, májusban, júniusban, és sokan ekkor jutottak el tevékenységük csúcsára. Például Torricelli májusban kezdett el foglalkozni a légnyomásmérővel, Victor Hugo és Byron legnagyobb írásai tavasszal születtek.

Sokan a tiszta levegőjű, csípős hidegben érzik jól magukat, ugyanakkor szenvednek a nyirkos hidegtől, némelyek pedig az esőt megelőző borongós időt viselik nehezen. Byron például nagyon utálta, ha hidegre fordult az idő, Napóleon ugyancsak ki nem állhatta a hideget, a meleget részesítette előnyben, még nyáron is befűttetett a lakásában.

Nem kevesen vannak, persze akik a napbarnító forróságot élvezik, de kimutatták, hogy a túlságosan nagy melegben romlik az emberek közérzete, hajlamosak eltompulni, szívesebben lustálkodnak, mint szeretkeznének, mivel a nemi vágy 26 C°-os melegtől kezdődően már nemcsak csökken, hanem meg is szűnhet. Csak a bűnözők aktívak. New York-i kriminológusok kimutatták, hogy a bűnözők imádják a forró nyári hónapokat, mert ekkor a legaktívabbak s követik el a legtöbb bűncselekményt.

Sok embert megvisel a szél, némelyeket a viharos erejű szél jötte teljesen kikészít, egyesek lehangoltakká válnak, mások a viharos időjárástól agresszívek lesznek. Diderotról feljegyezték, hogy a heves szélviharok idején úgy érezte, szétpattan a feje és elborul az elméje. Az angolok a nyugati szelektől irtóznak, rosszkedvűek lesznek tőle, az olaszok a déli szelet, a meleg, páratelt sirokkót utálják.

Eső közeledtével sok ember prüszköl, ásítozik vagy bágyadt, reggel fáradtan ébred, sokaknak fáj a feje, esetleg viszket a meggyógyult sebük vagy tyúkszemük, de nyilallhatnak a reumás ízületek, szárazzá válhatnak a tenyerek, számos ember szórakozottá válik, a zsörtölődős asszonyok pedig igen ingerültek lesznek. A csendes eső sok embert tesz búskomorrá, mint ahogy Heinét, Schillert és Miltont is annyira megviselte a szitáló, csepergő eső monotóniája, hogy ilyenkor képtelenek voltak alkotni.

Számos állat kiváló időjós, jól használhatók az időjárás előrejelzésére, de a földrengéseket és a természeti katasztrófák jöttét is megérzik. A különböző kimenetelű időjárás-változásokra meglepő viselkedéssel, tőlük nem várt hangokkal hívják fel az emberek figyelmét. Például eső előtt a kakasok napnyugta után is kukorékolnak; mielőtt szelesre fordulna az idő, a keresztes pókok új hálót készítenek, a macskák pedig a szőnyegeket vagy a függönyöket karmolásszák. A befőttes üveg vízébe tett pióca az egyik legkiválóbb időjárásjósló. Ha az üveg alján marad derült, napos vagy fagyos idő lesz; ha a víz tetejére megy, akkor erős szél vagy havazás; ha izgatottá válik, zivatar várható. Heves viharok idején viszont sok pióca elpusztul.

Esőre áll az idő, ha

•  a békák hangosan brekegnek;

•  a tyúkok sokára ülnek el;

•  a verebek a porban fürdenek;

•  a pókok lerombolják hálójukat, és máshová költöznek;

•  a birkák, kosok sokat rohangálnak;

•  a szamarak a fülüket rázzák és ordítanak;

•  a tehenek kergetik egymást;

•  a lovak idegesek és összegyűlnek a karám sarkában;

•  a macskák nyalogatják mancsukat, mossák pofájukat;

•  a kutyák büdösek, füvet esznek, vagy vonyítanak;

•  a disznók nyugtalanok és hangosan röfögnek;

•  a vakondokok nagy túrásokat fúrnak;

•  a patkányok és az egerek idegesek;

•  a madarak tisztogatják tollaikat;

•  a varjak sokat kárognak, a hollók nagy zajt csapnak, a csókák csoportosan, a hattyúk pedig alacsonyan repülnek;

•  a darvak csőrüket a szárnyuk alá dugják;

•  a sirályok messze szállnak a tengerparttól, mélyen berepülnek a szárazföld belsejébe;

•  a giliszták kibújnak a földből;

•  a tücskök hangosan zenélnek;

•  a szúnyogok erőszakosan csípnek, és a földhöz közel repülnek;

•  a szentjánosbogarak nem világítanak;

•  a méhek a kaptárjaikban maradnak.

Zivatar lesz, ha

•  a hangyák ide-oda rohangásznak;

•  a piócák sokáig maradnak a vízen kívül;

•  a viperák igen dühössé válnak;

•  a harcsák a víz felszínére jönnek;

•  a feketerigók éles hangon fütyülnek.

Száraz, szép idő várható, ha

•  a pókok kora reggel már dolgoznak;

•  rossz időben huhognak a baglyok;

•  a denevérek csapkodnak a szárnyukkal;

•  a gólyák és a darvak magasan szállnak, és sok madár elrejtőzik.

Száraz, napos idő várható, ha

•  a keresztes pókok este nagy hálót szőnek;

•  a legyek vidáman repdesnek;

•  a szúnyogok magasan repkednek;

•  a levelibékák kiemelkedő helyre másznak;

•  a kígyók lustán heverésznek;

•  a csirkék hangosan csipognak;

•  a füstifecskék magasra szállnak;

•  a vörösbegyek repülés közben énekelnek;

•  a cinkék éneke messzi elhallik;

•  a fülemülék hangosan csattognak;

•  a juhok vidáman legelnek.

Szép, hosszú lesz az ősz, és enyhe télre számíthatunk, ha

•  a vadludak későn kelnek vándorútra;

•  a költöző madarak sokáig itt maradnak, csak később repülnek el délre;

•  ősszel a mezei pockok és az erdei egerek nagyon felszaporodnak;

•  a bíbicek télen is itt maradnak.

A tél végét jelzik a megszólaló pacsirták, a csiripelő verebek, a kertekből a mezőkre költöző varjak, a barlangjaikat elhagyó medvék és a vidáman játszó vadnyulak.

Hosszú, kemény hideg télre van kilátás, ha

•  a hangyák magas bolyokat építenek;

•  a vándormadarak korán elköltöznek;

•  a cinkék lakott helyre húzódnak;

•  a verebek csendben vannak;

•  a hörcsögök sok gabonát gyűjtenek be;

•  a mókusok egy csomó fenyőtobozt tartalékolnak;

•  a téli álmot alvó állatok mély fészket készítenek;

•  a házi pókok meleg helyen szőnek hálót;

•  sok makk és csonthéjas terem.

A vidéki emberek megfigyelték, ha karácsony napján az állatok a bal oldalukra fekszenek, a tél sokáig tart, kemény és cudar lesz.

Akik alaposan megfigyelik a növényeket, náluk is tapasztalhatják, hogy rendelkeznek időjárásjósló képességgel. Környezetük tudatására szokatlan kommunikációra képesek.

Esőt éreznek a növények, ha

•  a körömvirágok, a százszorszépek, hóvirágok, szellőrózsák, kukacvirágok és sok más növény virágzata nem nyílik ki;

•  a szegfűk összecsukódnak; a muskátli virágai elcsavarodnak;

•  a harangvirágok virágai lefelé vagy oldalra fordulnak;

•  az árvalányhaj szálai kiegyenesednek;

•  lefelé hajlik a harangvirágok feje.

Szép idő várható, ha a növények kinyitják virágaikat. Hosszú lesz az ősz, ha a tavaszi hérics ősszel is kivirágzik, vagy ha az illatos hunyor december első felében is kinyílik.

Kemény, hideg telet jelez előre, ha

•  sok makk terem;

•  a tölgy lombja későn, de nagyon szépen színekkel színesedik meg.

A törökök megfigyelése szerint, kemény tél várható, ha a fenyőfákon sok toboz díszlik s a birsalmafáknak bő termése van.

Forrás: egeszsegter.hu

Életigenlők.hu

Similar Posts