A burgonya hétköznapi élelmiszerünk, könnyen, gyorsan elkészíthető alapanyag, és többnyire mindig kéznél van. De tudták, hogy a különböző elkészítési módok másképpen járulnak hozzá egészségünkhöz?
A burgonya Dél-Amerikából került az európai kontinensre, ma napjaink egyik legfontosabb élelmiszere. A burgonya magában egyesíti a keményítőtartalmú ételek és a zöldségfélék jellegzetességeit, táplálkozásunkban többek között ezért is tölt be fontos szerepet.
Miért érdemes fogyasztani?
A burgonya a tápanyagok közül szénhidrátot tartalmaz a legnagyobb mennyiségben, méghozzá keményítő formájában. Fehérjét csak minimálisan, zsírt pedig szinte egyáltalán nem (nyers és főtt formában) tartalmaz. Kiváló lizin és triptofán aminosav-forrás, de C-vitamint is találhatunk benne. 180 g burgonya körülbelül 10 mg C-vitamint tartalmaz, mely egy felnőtt napi C-vitamin-szükségletének egynyolcadát fedezi. Az újburgonya ráadásul ennek a mennyiségnek a dupláját tartalmazza. Bár a C-vitamin hő hatására lebomlik, nem teljes mértékben. Bőven marad még benne akkora adag, mely szervezetünk számára megfelelő.
Kiváló B1- és B6-vitamin, valamint folsavforrás. Jelentős mennyiségben tartalmaz káliumot, magnéziumot és vasat is, melynek felszívódását a benne lévő C-vitamin is segíti. Magas kálium- és alacsony nátriumtartalmának köszönhetően kiválóan szabályozza a vérnyomást, így a vérnyomás problémákkal küszködők számára a burgonya remek alapanyag a konyhában.
A burgonya kiváló rostforrás, hamar telítettségérzetet nyújt, de hozzájárul az egészséges emésztéshez is. A legtöbb rostanyagot a héjában főtt vagy sült burgonya tartalmazza. Alacsony kalóriatartalma (180 g 140 kcal-t tartalmaz), valamint magas telítőértéke miatt segít a diétában és a testsúly megtartásában is. De ügyelni kell az elkészítés módjára, hiszen az olajban sült változatok akár két-háromszoros energiatartalommal is bírhatnak. Így fogyókúra és diéta esetén elsősorban a főtt formát részesítsük előnyben.
Ügyeljünk az elkészítésére!
A burgonya mindezen kiváló tulajdonságai az egyes elkészítési módozatokban teljesen másképpen működnek. Zsiradékban vagy csőben sütve (a tejfölnek, tejszínnek, sajtnak köszönhetően) a burgonya tápértéke igen magas, héjában főzve és sütve viszont nemcsak rostban gazdag ételt kapunk, de a héjának köszönhetően a tápanyagok nagy része is megmarad benne. Főtt állapotban a tápanyagok egy része kioldódik a vízben, ezért például püré készítéséhez érdemes a levét is felhasználni. Ha levest készítünk belőle, a vízben oldódó vitaminok és ásványi anyagok kioldódnak annak levébe, így azokat a levessel együtt elfogyasztjuk.
Elkészítéséhez mindig épp, friss burgonyákat válasszunk. Ha a héja elszíneződött vagy sérült, akkor azokat ne használjuk fel, ahogyan a már kicsírázott darabokat se. A zöld foltok és a csírák a szolanin nevű mérgező anyag megnövekedett mennyiségére utalnak, mely nagy adagban fogyasztva betegséghez vezethet. A szolanin – minimális formában – alapvetően megtalálható a burgonyában, de ekkor az emberi szervezetre még veszélytelen. A megnövekedett mennyiség viszont már mérgező.
Többféle burgonyafajta
Vásárláskor mindig érdemes megnézni a boltokban kapható burgonyák csomagolását, azon ugyanis az esetek többségében mindig feltüntetik, hogy az adott burgonyát milyen felhasználásra ajánlják.
Az „A” jelzéssel ellátott burgonyák nem szétfővő burgonyák, elsősorban salátáknak valók.
A „B” jelzésű burgonyák szintén nem szétfővő burgonyák, de főznivalók.
A „C” jelzésű burgonyák viszont enyhén szétfőnek, és főzésre valóak.
Forrás: hazipatika.com
