Idén, július 15-én töltené 90. életévét Szabó Gyula gyerekkorunk nagy mesemondója, de bizony felnőttkorunké is. Többek közt ezért is az életigenlők élgárdájából kihagyhatatlan, azon melegében megemlékezünk csodálatos életútjáról.
Életigenlése
Fülünkben csöng Szabó Gyula megnyugtató, különleges hangja, ahogyan mesél, ahogyan Columbo-szinkron, kutyájának ugyan nem ő a magyar hangja, Frakknak annál inkább és persze doktor Bubónak …és ahogyan regél a magyar népmesékben többek közt király Mátyásról és ahogy mondja Ady Karácsonyi regéjét. Eme derék orgánum miatt Columbo az igazság rendíthetetlen ámde jóságos angyalává avanzsálhat, – vagyishát nagyban tesz hozzá nekünk magyaroknak, hogy az lehet, – aki nem ítélkezik, az a bíróság dolga mondja, a gyilkosban is meglátja a jót, ha más nincs, hogy jót lehet vele beszélgetni s abból sok mindent megérteni. Szabó Gyula hangjának ez a csodája indirekt életigenlés, de életigenlés:
1) ami ebből a hang-jellemből következik, hogy fiatal korában papnak készült,
2) patriotizmusa: az 1976-ban forgatott Robog az úthenger című filmben a főszereplő úthengeres Józsit Szabó Gyula alakította, aki Kunszentmártonban született és soha nem felejtette el, hogy honnan jött. Ugyanis a filmszatírában van egy apró jelenet, amikor töltött paprikával kínálják, megkóstolja, majd megszólal: „Ilyen jót utoljára Kunszentmártonban ettem!” Mint utóbb kiderült, ő kérte, hogy ez a mondat bekerülhessen a filmbe.
3) Mindenütt helytállás, mivelhogy nem sikeredett papnak lennie, az élet szeszélye folytán géplakatos lett, ott is megállta a helyét, míg végül szerencsénkre kikötött a színészetnél.
Élete, életműve
Szabó Gyula (Kunszentmárton, 1930. július 15. – Budapest, 2014. április 4.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Lánya Szabó Zsófia színésznő.
1954-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, egy évfolyamba járt mások mellett Avar Istvánnal, Gelley Kornéllal, Domján Edittel és Kaló Flóriánnal. Pályafutása során játszott a Petőfi Színházban, a Jókai Színházban, a Thália Színházban, az Arizona Színházban, a Művész Színházban és a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. 1979-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol egyetemi docensként is működött.
Színházban
Szabó Gyula munkásságát felsorolni is képtelenség, hiszen rengeteg színházi szerep, több mint 80 filmszerep, csaknem 30 hangjáték és még 100-nál is több szinkronszerep fűződik a nevéhez. A leghíresebb munkáit mégis kiemelném, melyek között olyan színházi szerepekben láthattuk, mint a Pál utcai fiúk (Boka szerepében), a Vörös és fekete (Julien Sorel szerepében), a Légy jó mindhalálig (Igazgató szerepben), A Noszty fiú esete Tóth Marival (Noszty Pál szerepében), valamint a Macskajátékban (Csermlényi Viktor) és A dzsungel könyvében (Balu szerepében).
Filmben
Szabó Gyula majd ötven 50 év alatt, 1953-tól kezdvést rengeteg remek filmszerepben volt látható. Legemlékezetesebb és legnépszerűbb alakítása az országot járó, az ártatlanokat a labancokkal szemben megvédő Buga Jakab figurája volt az 1963-ban bemutatott tizenhárom részes tévésorozatban, A Tenkes kapitányában, illetve annak 1965-ös moziváltozatában, amelyben a főhős, a Zenthe Ferenc által megformált Eke Máté hűséges társát játszotta el. Az idősebb nézők máig gyakran azonosítják őt Buga Jakabbal, amit a privát életben is többször megtapasztalt. Ő volt a Princ, a katona című tévésorozat Csontos őrnagya, valamint a Robog az úthenger Józsija is. A Kisváros című, immár színes filmsorozatban is szerepelt. Utoljára a 2002-es A Hídember című filmben állt kamerák elé.
Hol hallhattuk őt?
Híres színházi és filmszerepei mellett, a hangján rengeteg gyermek nőtt fel. Kellemes, ellazító egyben játékos hangját hallhattuk a Kérem a következőt rajzfilmsorozatból Dr. Bubó hangjaként, a Frakk a macskák réme szintén népszerű animációs tévésorozatban Frakk hangjaként, valamint a Magyar népmesék fantasztikusan mesélő apójaként is őt hallhattuk. De nem mehetünk el a Vuk mellett sem, ahol Kag hangjaként szintén ő szólalt meg. A mai napig vetített Columbo című sorozatban is Szabó Gyula szólaltatta meg 35 éven keresztül (1968-2003) a főszereplőt, Columbo hadnagyot.
Örkény István Tóték című népszerű kisregényét többféleképp is feldolgozták, így nem csak olvashattuk, hanem láthattuk és hallhattuk is. Ez utóbbi rádiójátékban kapott főszerepet Szabó Gyula is 1974-ben.
Szabó Gyula munkásságát több díjjal is kitüntették, köztük a legékesebbek: 1972-ben Érdemes művész, 1959-ben és 1962-ben Jászai Mari-díj, 1981-ben Kiváló művész, 2000-ben pedig Kossuth-díj. 2006-ban Agárdy Gábor helyére választották a Nemzet Színészei közé.
Halála, temetése
2008. december 12-én kisebb agyvérzést kapott és tíz napig feküdt kórházban. 2009. október 11-én agyhártyagyulladással szállították kórházba, ahol az intenzív osztályra került. Akkor még felépült, de 2014. április 4-én a betegség legyőzte.
2014. április 16-án a Farkasréti temető művészparcellájában volt temetése. Pályatársai nevében Szikora János és Gálvölgyi János, tanítványaiéban Gesztesi Károly búcsúztatta. A temetésén részt vett többek között Törőcsik Mari, Blaskó Péter, Reviczky Gábor, Molnár Piroska, Tordy Géza, Benkő László, Király Levente.
Batári Gábor
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
