Az idén tíz éve, hogy meghalt Cseh Tamás. Bár egy nemzedék számára vált kultikus figurává, soha nem tudta megszokni a szerepléssel járó izgalmakat a Kossuth- és Liszt Ferenc- díjas énekes, színész, zeneszerző, előadóművész, aki 1943. január 22-én született.

Életigenlésének oroszlánrésze, amit fentebb írtunk, hogy a közszereplés legnagyobb ellensége a lámpaláz ellenére a színpad lehetett létközege, ott alkothatta meg élete fő művét. Csodálatos életigenlése volt még urbánus legendákban fennmaradt nagylelkűsége, egy példa rá:  Cseh Tamás a nagyszüleitől kapta a pénzt első gitárjára. Érettségi ajándék volt. A héthúros orosz gitár 100 forintba került 1961-ben. Ez akkoriban nagyon nagy pénz volt. Bereményi Géza egyik ismerősének, egy fiatal erdélyi srácnak odaajándékozta. A fiú állítólag már felszállt a hajnali vonatra, amikor elkérte Cseh Tamástól a gitárt, ő pedig nagyvonalúan odaadta. Csak azért, mert tudta, hogy Romániában szinte lehetetlen egy ilyen gitárhoz hozzájutni.

Valahol rejtélyesen életigenlés az is, hogy halála előtt nagyon bátran, félelmeit is megvallva, a legnehezebb pillanatban is öniróniával így tudott nyilatkozni: Hát, ha igazán közel lesz a halál, akkor igazán meg fogok ijedni, de azt a nagy ijedséget még nem ismerem. Lesz majd, hogy még két hét, még egy hét? Azok biztosan rohadt idők lesznek. Elköszönni a családtól, a barátoktól, a tárgyaktól, az indián tükörtől? Könnyek hullnak majd. Ezt nem lehet átvészelni, megúszni. Nem vitás, sírás lesz a vége. Énekes halott, ez lesz a vége…”.

Korán kiütközött rajztehetsége, majd otthagyta a festőállványt, és elkezdett énekelni

Tizenhárom éves koráig a Fejér megyei Tardoson élt családjával Cseh Tamás, és már itt kiütközött tehetsége: mivel ő volt az általános iskola legjobb rajzosa, 1952-ben neki kellett elkészítenie a Rákosi születésnapját köszöntő plakátot, majd 1956-ban szintén neki kellett kivágnia az általa megrajzolt Rákosi-címert a magyar zászlóból.

Képzőművészeti főiskolára szerettem volna járni, festő szerettem volna lenni. Rókautakon előbb a tanítóképzőt, aztán a tanárképzőt, végül a képzőművészeti főiskolát is sikerült elvégeznem. Tanítottam”.

1967-től hét évig rajzot oktatott Budapesten egy kőbányai általános iskolában. 1970-ben, amikor találkozott Bereményi Gézával és elkezdtek dalokat írni, szakított a rajzolással és soha többet nem vett ecsetet a kezébe. Ahogy ő fogalmazott: a képzőművész vénája 1970 után elsorvadt.

„Otthagytam a festőállványt, a tanári pályát, és elkezdtem énekelni” – írta. Így is összesen több mint 600 rajza került elő, amiből 2018. január 26-án nyílt kamara-kiállítás a Gross Arnold Galériában.

 Iskola utca 35/a.: minden itt kezdődött, mesélte Bereményi

Cseh Tamás barátsága és munkakapcsolata Bereményi Géza író, filmrendezővel a vízivárosi Iskola utca 35/a híres-nevezetes albérletében kezdődött. Másfél évig laktak együtt, ezalatt majdnem minden nap született egy Cseh Tamás-dal. Bereményi Géza így mesélt erről az időszakról:

„Minden itt kezdődött. Itt született meg 1971 elején Az ócska cipő, majd Antoine és Désiré, akiket majd fél évig pihentettünk. Aztán egyszer csak megelevenedett a két különleges figura, valahogy belekövetelték magukat a dalokba. Az első dal megszületése után lementünk a közeli kocsmába inni néhány pohárral. (…) Úgy döntöttünk, hogy fele-fele arányban fizetjük a számlát, hiszen akkor már szerzőpáros voltunk, így aztán összeraktuk a pénzünket és kettéosztottuk. Soha sem tudtuk, hogy kinél mennyi volt – így működött a barátságunk”.

Lakóhelyük emlékét a ház bejáratánál tábla őrzi, aminek különleges lakónévsorán a közös dalok szereplőinek neve olvasható (köztük a legendás Antoine és Desiré, Fáskertiné, Ács Mari, Poremba Éva és a többiek). Bereményi írta csaknem az összes Cseh Tamás-lemez szövegét, négy évtized közös munkájának eredménye mintegy húsz album és tucatnyi est. (A kivétel az 1988-as Mélyrepülés, amelyhez Csengey Dénes írta a szöveget.)

Legkedvesebb emléke: A ’78-as fehér babák takarodója

Cseh Tamás legkedvesebb emlékeit saját bevallása szerint az 1978-as Fehér babák takarodója hordozza. A lemez fülszövegéből kiderül, miről szól a lemez: lányokról, akik egy Tékozló Fiú – továbbiakban TF – életében előfordultak, mint kapcsolat, és fehér babák lettek TF emlékezetének polcain, és most majd a dalok sorra leveszik őket onnan; a dal elején megkapó trombita-takarodó”.

Cseh Tamás életében központi szerepet játszott a szerelem, olyannyira, hogy Másik Jánossal való viszonya is megromlott egy nő miatt. A kettejük közti feszültségek között született A Levél nővéremnek című közös lemezük az Ad Libitum együttessel, aminek Novák János, a Kolibri színház jelenlegi igazgatója is tagja volt.

A  színész

Nemcsak önálló dalesteket adott különböző színházakban – 1974-től a 25. Színházban, majd a Várszínházban, 1982 és 1998 között a Katona József Színházban, 1998-tól a Bárka Színházban – hanem több klasszikus színházi előadásban is színpadra lépett, sőt filmekben is fel- feltűnt. Felbukkant Jancsó Miklós több filmjében, főszerepet kapott a Nyom nélkül című krimiben, szerepelt a Kutya éji dala, az Idő van, A turné, a Csinibaba, a 6:3 avagy Játszd újra, Tutti! című alkotásban. Egyik alkotója volt a Tatabányán bemutatott A legvidámabb barakk című “kiállításszínháznak”, vezette a Századunk című televíziós tévésorozatot, többször is fellépett a Cimbora című népszerű televíziós gyermekműsorban, amelynek ő énekelte a főcímdalát. Pályája több szakaszában forgattak róla filmet (Elek Judit 1974-ben, Fehér György 1978-ban, Fonyó Gergely 2001-ben).

Ennek ellenére élete végéig lámpalázzal küzdött, ha színpadra állt.

Az indián, a regényíró, az illusztrátor, a népmesegyűjtő

Cseh Tamás életének meghatározó része volt az indián kultúra iránti vonzódása. Társaival 1961-ben Bakonybél közelében a Bakony hegység egyik eldugott völgyét “indián területté” nyilvánították, ettől kezdve egészen haláláig minden évben megszervezték az indiántábort, haditábort is rendeztek, elmélyült kutatást folytattak választott törzsük történetéről.

Cseh Tamás, akinek Füst a szemében volt az indián neve, 1997-ben adta ki Hadiösvény című regényét, amelyet ő is illusztrált. 2006 végén jelent meg válogatásában és fordításában a Csillagokkal táncoló Kojot, észak-amerikai síksági indián mesék című kötet, amelyet saját előadásában hangoskönyvként is kiadtak, a könyvből animációs film is készült.

” Nem vitás, sírás lesz a vége. Énekes halott, ez lesz a vége…”.

2006-ban gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak nála, augusztus végén adta utolsó koncertjét a Bakáts téren. Halála után egy évvel jelent meg Bérczes László Cseh Tamás beszélgetőkönyve, amiben ez a személyes vallomás olvasható tőle halála körülményeiről:

Hát, ha igazán közel lesz a halál, akkor igazán meg fogok ijedni, de azt a nagy ijedséget még nem ismerem. Lesz majd, hogy még két hét, még egy hét? Azok biztosan rohadt idők lesznek. Elköszönni a családtól, a barátoktól, a tárgyaktól, az indián tükörtől? Könnyek hullnak majd. Ezt nem lehet átvészelni, megúszni. Nem vitás, sírás lesz a vége. Énekes halott, ez lesz a vége…”.

Cseh Tamás 2009. augusztus 7-én Budapesten halt meg.

Batári Gábor

Életigenlők.hu

Hasonló cikkek