Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 4 perc

– Szeptember 29. a kávé világnapja –

Tudják, hogy ki a korán kelő ember legjobb barátja? Tudják, hogy mi a víz után a leggyakrabban fogyasztott ital? Igen, a kávé, ezért természetesen megérdemel egy saját napot. Egy etióp kecskepásztor vagy egyenesen Gábriel arkangyal tehet az elterjedéséről?

A világnap

Meglepő tény, hogy a kávé világnapja Japánból indult 1983-ban. Azonban még több mint negyed évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a kávénak saját ünnepnapja legyen, ugyanis hivatalosan 2009 óta szeptember 29-én ünnepeljük a kávét, a kávékultúrát.

Legendák nyomában

A kávé eredetét legendák övezik. Valószínűleg a neve az etiópiai Kaffa tartomány nevéből származik, innen ered a történet, amely szerint Krisztus előtt 300 körül egy Káldi nevű kecskepásztor észrevette, hogy a kecskéi egy bizonyos bogyó lelegelése után szokatlanul élénkek. Megkóstolta a termést, ami őt is feldobta, viszont megijedt, hogy valami méreg lehet a növényben, ezért egy apátságba vitte. A szerzetesek pedig rákaptak, és később rájöttek, hogy ha még meg is pörkölik a bogyókat és italt főznek belőle, jobb lesz az íze, hatása pedig megmarad.

A legősibb legenda szerint Gábriel arkangyal közvetítésével Allah adott egy csésze, gyógyító italt Mohamednek, ami fekete volt. Miután a próféta megitta, negyven férfit legyőzött, és negyven nőt lefektetett.

Egy másik történet szerint egy száműzött szufi bölcset a kávécserje gyümölcse mentett meg az éhhaláltól.

A következő legenda egy Phazes nevű arab orvoshoz köti a kávé felfedezését, aki 900-ban a kávét orvosságként említette.

Ami biztosnak tűnik, az az, hogy az arab világban itták először a kávét és az arabok ismertették meg a világgal a kávécserje örökzöld terméséből, a kávébabból, és vízből készülő koffeintartalmú italt.

Elterjedése

A kávét először a 15. században, Jemenben kezdték el termeszteni, ahol teraszos gazdálkodást folytattak. A kávézás szokását mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába, innen terjedt tovább a kávé fogyasztása az egész Közel-Keletre.

Később a kávétermesztés megjelent Arábiában és Egyiptomban is, ahol a kávé vagy Kahweh fogyasztása nem sokkal később mindennapi szokássá vált.

A 16. században a Közel-Keleten járó utazók és botanikusok egy eddig ismeretlen növényről és annak terméséből készült italról küldtek híreket Európába.

A kereskedők hamar felismerték az újdonságban rejlő lehetőségeket, és az 1600-as évek elején megérkeztek az első kávészemekkel töltött zsákok Velencébe. Ez volt az a pillanat, amikor az európai emberek elkezdtek megismerkedni a kávéval. A velenceiek kávészállítmányának híre gyorsan elterjedt, így nem sokkal később a holland kereskedők is elkezdtek érdeklődni a kávé termesztése és kereskedelmi forgalmazása iránt.

Az európai utazóknak és szerzeteseknek köszönhetően hamarosan a kávé a világ minden tájára eljutott, és népszerűsége hihetetlen gyorsan növekedett.

A kávé temploma, a kávéház

A hirtelen jött hírnév jó alapot biztosított egy új társasági színtér megalakulásának, ezért Európa-szerte, így Olaszországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban egymásra nyíltak meg a kávéházak.

Mint ahogy az első kávészállítmány is Velencében ért földet Európában, úgy az öreg kontinens első kávéháza is itt nyitotta ki kapuit La Bottega del Caffé néven 1624-ben.

A 18. század elejére a hollandok kávéültetvényeket létesítettek Indonéziában, és a franciák elvittek néhány ültetvényt Martinique-ra, míg a spanyolok a Karib-tenger térségében, Közép-Amerikában és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni. Így jutott Brazília kávéhoz, és ennek eredményeképp napjainkra Brazília vált a világ egyik legnagyobb kávétermesztő országává.

A németek eljuttatták a kávét Kelet-Afrikába, Kenyába és a Kilimandzsáró lejtőire.

A 19. századra a Ráktérítő és a Baktérítő sávjában a kávé egyenletesen elterjedt, majd a 20. századra Európa–szerte és a világ több pontján is közkedvelt élvezeti cikké vált.

Időközben Louis Bernard Rabaut 1822-ben feltalálta az Espresso gépet. Természetesen magyar szál is bekerül a kávé történetébe, ugyanis a magyar származású Francesco Illy, vagyis Illy Ferenc fejlesztette ki a kávé vákuumos csomagolását, valamint a presszókávé-automata elődjét.

A kávékultúra hazánkban

Magyarországon feltehetőleg a törökök 150 éves uralma alatt ismerték meg a kávét.

Nagyobb mértékben való fogyasztása azonban csak Buda visszafoglalása után terjedt el.

Az első magyarországi kávéház 1714-ben nyílt meg, ám az első fecske ezúttal nyarat csinált: néhány éven belül megsokszorozódott a számuk, és a rá következő 200 évben valósággal virágzott a magyar kávé- és kávéházkultúra. A fővárosban 166 kávéház működött, amelyek a szellemi és művészi élet központjaivá váltak. A New York, a Japán, a Pilvax, az Abbázia vagy a Hadik csak néhány a legismertebbek közül.

A kommunizmus kezdetekor a kávéházak többségét bezárták, a többit államosítva működtették tovább, Budapest évtizedekre elveszítette kávéház-fővárosi rangját, amit a rendszerváltás óta gyorsuló lépésben szerez vissza.

A kávé a 20. században

A 20. század eleje óta Brazília a világ legnagyobb kávétermesztője. A teljes mennyiség körülbelül egynegyedét állítja elő ez biztosítja számára az első helyet.

A házi kávépörkölést idővel teljesen kiszorította az ipari késztermék-gyártás.

1901-ben a japán Dr. Sartori Kato bemutatta a nyilvánosságnak az első oldódó kávéport.

Az instant kávét egy angol férfi, George Constant találta fel, aki a terméket Red E Coffee néven dobta piacra 1909-ben. 1921-ban a vállalatok elkezdték reklámozni az előpörkölt, őrölt kávét a háziasszonyok kényelméért.

1938-ban a Nestlé feltalálja a fagyasztva szárított kávét, és megteremti az oldódó kávé kereskedelmi értékesítésének alapjait is.

1946-ban az olasz Achulles Gaggia tökéletesíti a kávégépet, a barna színű kapucinus rendi barátok csuhájáról kapta a gép által készített termék a nevét, a cappucinot.

Mint látjuk a kávé meglehetősen kalandos utat járt be, amíg eljutott kedvenc bögrénkbe. Kortyoljunk belőle jóízűen!

Isten éltesse a kávét és a kávéfogyasztókat!

***                    ***                    ***                    ***

Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!

eletigenlok.hu

Similar Posts