Mindamellett, hogy a mosolygás lelkünknek adja a legtöbb ajándékot, nem szabad elfeledkeznünk a fizikai hatásairól sem. A külső és belső intenzitás tudatával sokkal több kedvünk lesz ránevetni a világra.

A mosoly az elsőszámú relaxációs gyakorlat. Ha mosolyra húzod a szádat, abban a pillanatban beindul a szervezetedben az endorfin és szerotonin hormonok termelődése. Pár perces nevetés után pedig még a stressz-hormonok mennyisége is csökken.

A nyugalom titka tehát: sok mosolygás és önfeledt nevetés. Ez a terápia immunerősítőnek sem utolsó; a mosolygás és nevetés méregteleníti szervezetünket és serkenti az immunrendszert. Kutatások bizonyítják, hogy már egyetlen mosoly is elegendő ahhoz, hogy immunrendszerünk jelzést kapjon, és hatására több antitestet és vírusirtó falósejtet kezdjen termelni. Mindemellett kiváló vérnyomáscsökkentő.

Ha van vérnyomásmérőd otthon, próbáld ki az alábbiakat: mérd meg a vérnyomásodat, majd ezután próbálj meg egy teljes percen keresztül mosolyogni, vagy nevetni, és mérd meg újra. A különbség érzékelhető lesz!

A mosoly a leggyorsabb fájdalomcsillapító. Azonnal elvonja figyelmedet, a mosolygás serkenti az agyban az endorfinok és szerotonin termelődését, melyek természetes fájdalomcsillapítóként hatnak szervezetünkben.

A hölgyeknek a mosolygásnál olcsóbb ránctalanító eljárást még nem találtak ki, sok nevetés-kevés ránc! A mosolygás során használt izmok feszesebbé teszik az arc bőrét, így fiatalabb megjelenést kölcsönöznek. A mosoly az önbizalom és a szépség védjegye.

Egy amerikai tanulmány szerint a csecsemők nevetése jótékony hatással van az édesanyákra azáltal, hogy a gyermeki mosoly látványára azok az agyterületek aktiválódnak fokozottan, amelyek a pozitív érzelmi reakciók kialakításában alapvető fontosságúak.

Az ember evolúciójával foglalkozó kutatók szerint a nevetés nagyjából hatmillió évvel ezelőtt alakulhatott ki elődeinknél. Viszonylag rövid ideje kutatják a nevetés evolúcióban betöltött szerepét, pedig ha az emberek (illetve őseik) már ennyi ideje nevetnek, akkor csaknem biztosra vehető, hogy a nevetés valamilyen módon segíthette a túlélést is.

A nevetés tehát sokkal régebbi és ösztönösebb reakció, mint korábban gondolták. Amikor a kutatók visszafejtették a nevetés evolúcióját, eljutottak az “őseredeti viccig”: az első olyan akcióig, amelynek célja a nevetés fizikai érintkezés nélkül való kiváltása. Ez az ősvicc, amely a főemlősök körében született meg, a tettetett csiklandozás volt: olyasmi, amit olykor a szülők is játszanak gyermekeikkel.

Tehát a szál körbeér. A nevetés a bölcsőtől a sírig végigkísér minket, és mind egészségesebbé varázsol kívülről és belülről is.

Forrás: napidoktor.hu

Életigenlők.hu

Hasonló cikkek