A sárgarépa egész évben beszerezhető, a levesek, zöldséges ételek többségének alkotóeleme, ezért valószínűleg senki sem gondolná, hogy nem fogyaszt belőle eleget. Érdemes azonban tudatosan is beiktatnunk táplálkozásunkba, hiszen karotinjai erősítik az immunrendszert, védenek a szabad gyökök károsító hatásával szemben, és a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet.
A népi orvoslás vizelethajtóként, „hasrángás” csillapítására, máj-, epe-, szem- és bőrbántalmak esetén, valamint általános erősítőként ajánlotta. Egy időben afrodiziákumként is elterjedt. Az Alföldön szárított leveléből a mai napig teát készítenek, melynek vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak.
Sárgarépa-történelem
A mai Afganisztán területén talált leletek alapján termesztésének kezdete ötezer évvel ezelőttre tehető. Arab kereskedők révén jutott el Afrikába, valamint Ázsiába és Európába.
Az ókori répa fehér, világossárga, piros, zöld vagy feketés-sötétlila volt, de nem narancssárga. Ez a szín csak a XV. században jelent meg, amikor holland gazdák a holland uralkodóház színét a répán is szerették volna viszontlátni. A kívánt eredményt egy észak-afrikai változattal való kísérletezés hozta meg, a világ pedig azóta így ismeri a sárgarépát.
A sárgarépa gyógyhatása
Általános gyógyhatását nagy ásványianyag-tartalmának (kálium, kalcium, nátrium, foszfor, vas és magnézium) köszönheti. A vér lúgosságát fokozza, amely előnyös a májra nézve.
Hathatós bőr- és idegrendszeri problémák ellen is. Tisztítja a beleket, serkenti a hasnyálmirigy működését. Savtalanító hatása miatt ízületi gyulladásban szenvedőknek is javallott.
Lutein és zeaxanthin is található benne. Betegségekkel szembeni ellenálló-képességet javítja. A lutein és zeaxanthin javítja a látást.
Elsőnek javasolt zöldségek egyike. Tea helyett is fogyasztható a sárgarépa főzőleve. Adható emésztőrendszeri problémák esetén is. Enyhe székletfogó hatású.
Táplálkozási szempontból a sárgarépa legnagyobb értékét magas bétakarotin-tartalma jelenti, de ez a zöldség más karotinokban is bővelkedik (pl. alfa-karotin). A vér alacsony bétakarotin-szintje fokozhatja egyes rákbetegségek kockázatát, és ez a növényi festékanyag a többi karotinhoz hasonlóan jelentős antioxidáns, így a szabad gyökök károsító hatásával szemben véd.
A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű A-vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). A vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából. Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány.
A legtöbb zöldségfélével ellentétben, a sárgarépa főzve táplálóbb, mint nyersen. A vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa bétakarotin-tartalmának mindössze 25%-át képes hasznosítani. A főzés során azonban károsodnak a sejtfalak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik, és ha az ételben a felszívódáshoz szükséges zsírok is jelen vannak, akkor a sárgarépa karotintartalmának több mint a fele hasznosul.
Hatékony immunserkentő
Kutatások a karotinok immunserkentő hatását mutatták ki. Jelentősen fokozzák például a csecsemőmirigy működését, ami valószínűleg az antioxidáns hatásnak köszönhető. Arra is van bizonyíték, hogy karotinpótlással javítható az immunválasz, és hogy a szájon át adott béta-karotin megfelelő mennyiségben jelentősen növeli a fehérvérsejtek számát, aktivitását – különösen a T-sejtek számát, amelyek csökkenése jellemző pl. rákbetegségek, AIDS esetén.
Úgy tűnik azonban, hogy az étrendi karotin – annak ellenére, hogy kevésbé szívódik fel – hatásosabb, mint a tablettákban adagolt. Kísérletek szerint a napi 15 mg béta-karotint tartalmazó sárgarépa fogyasztása erőteljesebben növeli a fehérvérsejtek számát és aktivitását, mint az ugyanilyen mennyiséget tartalmazó szintetikus béta-karotin. Ebből arra is következtethetünk, hogy a karotinban gazdag táplálék csupán egyik immunserkentő összetevője a béta-karotin.
A sárgarépa rákmegelőző hatása
Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotinban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések, különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű tüdő-, bőr-, méhnyak-, légúti, gyomor- és vastagbéldaganatok számát.
Egy amerikai kutatás során azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotin-szint mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa bétakarotin-tartalma volt a különbség. Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlagosan a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotin-tartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy-, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata- és a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.
A sárgarépa rostjai
Kutatók összehasonlítva a korpa, a káposzta, az alma és a sárgarépa bélműködésre kifejtett hatását, arra a következtetésre jutottak, hogy 1 kiló főtt sárgarépa rosttartalma a székletet puhítja, és mennyiségét megduplázta. Ez a hatása a vastagbélrák kialakulásának megelőzésében is szerepet játszhat. Kutatások szerint napi két (20 dkg) nyers sárgarépa, a benne lévő oldható rostoknak köszönhetően átlagosan 11%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét.
Mérgező vegyületek
A sárgarépa is azok közé a zöldségek közé tartozik, amelyek hajlamosak a nitrogéntartalmú műtrágyákból származó nitrát és az egyéb növényvédő szerek mérgező vegyületeinek felhalmozására attól függően, hogy a talajt vagy a növényt milyen mértékben kezelték velük.
Azonban a napi legalább 5 adag gyümölcs vagy zöldség, s így a sárgarépa fogyasztása is sokkal nagyobb hasznot hajt, mint amennyi kárt okozhat, ha történetesen valamilyen növényvédő szer maradéka is bejut velük a szervezetbe.
A sárgarépa feldarabolása növeli a vízzel érintkező felületet, ezáltal több tápanyag oldódik ki belőle a főzés során. Az egyben megfőtt sárgarépában a tápanyagok mellett a cukor is több, ezért édesebb marad.
Brandt dán kutatótársaival négy évvel ezelőtt fedezte fel, hogy a sárgarépában lévő falkarinol vegyület – amely egyébként a gombás fertőzésektől hivatott megvédeni a gyökeret – rákmegelőző hatású. Ebből az anyagból 25 százalékkal több marad a répában, ha egyben főzik meg.
A kutatócsoport egy vakpróbát is elvégzett: száz emberből nyolcvannak az egészben főtt sárgarépa ízlett jobban.
Nyersen vitamin- és rosttartalmát élvezhetjük. De a hőkezelt (sütött, főzött) sárgarépából sokkal több karotint és antioxidáns anyagot tud szervezetünk felhasználni. A karotin felszívódásának érdekében a sárgarépát zsiradékkal együtt érdemes fogyasztani, ugyanis az A-vitamin zsírban oldódik.
Forrás: egeszsegter.hu
