Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 3 perc

Mario Vittone 1991-ben lépett be a parti őrséghez, négy évvel ezelőtti visszavonulásáig dolgozott helikopteres vízimentőként, oktatott és foglalkozott vizibalesetek kivizsgálásával is. Tapasztalatai alapján pedig egy cikkben foglalta össze, miért olyan gyakori az, hogy az emberek akkor sem veszik észre, hogy valaki fuldoklik, ha az eset mindössze néhány méterre tőlük történik. Egészen röviden az ok az: a fuldoklás nem néz ki úgy, mint a fuldoklás – ahogy azt mi elképzeljük.

A kapitány ruhástul ugrott a vízbe a fedélzetről, és erősen tempózni kezdett. Az egykori vízimentő a szemét az áldozaton tartva a fürdőző pár felé tartott, akik a lehorgonyzott hajójuk és a strand között úsztak. „Szerintem azt hiszi, hogy fuldokolsz” – mondta a férj. Fröcskölték egymást, a nő sikoltozott, de igazából csak álltak a nyakig érő vízben. „Jól vagyunk, mit csinál?” – kérdezte a nő kicsit idegesen. „Jól vagyunk!” – kiáltotta a férj, intett neki, de a kapitány erősen úszott irányukba. „Arrébb!” – kiáltotta a megdöbbent párnak, mialatt elúszott közöttük. Közvetlenül mögöttük, nem egészen három méterre a kilencéves kislányuk fuldoklott.

Biztonsággal a víz felett, a kapitány karjaiban a kislány könnyekből kitörve kiáltott az apjáért.

Honnét ismerte fel a kapitány – 15 méteres távolságból – amit az apja és az anyja nem vett észre csupán háromról?

Valójában a fuldoklás nem egy heves, a víz csapkodásával és segítséghívással járó jelenet, amit sok ember gondol. A kapitány sok éves tapasztalatának és vízimentő tanulmányainak köszönhetően megtanulta felismerni a baj jeleit. Ellentétben az apukával, aki csupán a tévéből ismeri.

Ha sok időt töltünk vízen, víz környékén, tisztában kell lennünk azzal, hogy mivel jár az, ha valaki vízbe megy. Amíg a kislány a kapitány karjaiban nem sírt fel, addig egy hangot sem adott ki.

A fuldoklás majdnem mindig egy megtévesztően csendes esemény. Ellentétben a tévében látott hangos, drámai helyzettel.

Egy fuldokló nem csapkod, kiabál vagy kér segítséget. Hogy elképzeljük, milyen halk és drámamentes lehet egy fuldoklás, nézzünk meg egy amerikai felmérést. Az Egyesült Államokban a 15 év alatti gyermekeknél a véletlen balesetek között a fulladás a második leggyakoribb haláleset – a közúti balesetek mögött. Abból a 750 gyermekből, akik ez évben valószínűsíthetően vízbe fognak fulladni, 375 csupán 25 méteren belül lesz a szüleitől vagy más felnőttől. Az esetek 10 százalékában a felnőtt igazából végignézi az egészet, de nem tudja pontosan, mit is lát.

Néhány ritka helyzeten kívül a fuldokló emberek képtelenek segítséget hívni.

A légzőrendszer elsődleges szerepe a légzés, a beszéd csak másodlagos. Ha lélegezni alig képes, beszélni még kevésbé fog tudni.

A fuldokló szája hol a vízfelszín felett, hol alatta van. Legfeljebb kapkodni tudja a levegőt, de mivel nincs tartósan a víz felett, így nem tud megfelelően be- és kilélegezni és segítséget hívni.

A fuldokló ember nem integet segítségért. Az ösztönök miatt próbálja a testét és a fejét a vízfelszínen tartani a karok oldal irányba nyújtásával és evezésével. Nem tudja kontrollálni a kézmozdulatait: nem tud segítségért inteni, hadonászni, a mentésére siető ember felé vagy esetleg egy mentőeszközért nyúlni.

Az ösztönös fuldoklási reakció alatt az ember teste az elejétől a végéig függőleges marad. Körülbelül 20–60 másodpercig tud a fuldokló a felszínen küzdeni, mielőtt még elmerülne.

Ez persze nem azt jelenti, hogy aki segítségért kiált, és csapkodja a vizet, az nincs bajban. Nagy valószínűséggel víziszonya van. Ez nem mindig jelenik meg az ösztönös reakciókban, de ha mégis, nem tart sokáig, és ellentétben a valódi fuldoklókkal, ők tudnak a mentésben segíteni (közreműködésre képesek): meg tudják fogni a mentőkötelet, mentőgyűrűt, stb.

Ha valaki igazán fuldoklik, ezek a jelek árulkodnak róla

  • a fej víz alatt vagy a száj a vízfelszín környékén
  • a fej hátradöntve, nyitott szájjal
  • üres és üveges tekintet, nem képes fókuszálni
  • csukott szemek
  • a haja az arcára vagy a szemébe lóg
  • nem használja a lábait
  • hiperventillál vagy zihál
  • próbál valamelyik irányba úszni, de nem igazán halad semerre
  • próbál a hátára fordulni
  • úgy mozog, mintha egy láthatatlan létrára próbálna felmászni

Szóval, ha a hajónk legénységének egy tagja a vízbe esik, és látszólag minden rendben, ne legyünk benne olyan biztosak! Néha a legáltalánosabb jelek sem mutatják azt, hogy valaki fuldoklik. Néha csak úgy néz ki, hogy tapossa a vizet, miközben a fedélzetet nézi. Biztosra akarsz menni? Kérdezd meg: „Minden rendben?” Ha tud válaszolni, valószínűleg igen. Ha üres, merev tekintettel „válaszol”, talán kevesebb, mint 30 másodperced van kimenteni.

Kedves szülők! A gyerekek a vízben hangosan játszanak. Ha elcsendesednek, ellenőrizni kell őket, mi is történt.

Eredeti cikk

Fordítás: Bagyó Nóri, szakmai lektor: Bagyó Sándor

Forrás: kepmas.hu

Életigenlők.hu

Similar Posts