Advent a karácsonyt megelőző négy hetes időszak, amely az örömteli és meghitt készülődés, várakozás jegyében telik. A keresztények számára a karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjával kezdődik, és egészen vízkeresztig tart. Az advent eredete a IV. századig nyúlik vissza, és számos jelkép, valamint szokás, hagyomány kapcsolódik hozzá.

Az adventi időszak

Az adventi időszak, a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal veszi kezdetét és karácsonyig tart. Más megfogalmazás szerint, Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal kezdődik, amely általában november 27. és december 3. közé esik, és négy héten keresztül tart.

Az advent kezdete jelöli a keresztény egyházi év első napját is. Maga az advent szó, latin eredetű, jelentése; eljövetel, megérkezés és az ,,adventus Domini” (az Úr eljövetele) kifejezésből származik. Egyes vidékeken ezt az időszakot kisböjtnek is nevezik.

Az ünnep eredete, egészen az V-VI. századig nyúlik vissza, amikor még 40 napig tartott, és szigorú böjttel volt összekötve (ez a hagyomány a XX. század közepén eltűnt). Ebben az időszakban lakodalmakat és más zajos mulatságokat nem tartottak, később VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.

A keleti (ortodox) keresztények ma is január 6-án ünneplik Jézus Krisztus születését. Advent a külső-belső készülődés és az örömteli várakozás jegyében telik. A karácsonyt megelőző időszakban feldíszítjük otthonunkat, beszerezzük, vagy saját kezűleg elkészítjük az ajándékokat, és felhívjuk a rég nem látott szeretteinket. Az advent azonban nem csak a külsőségekben nyilvánul meg, ez a reményteli várakozás és a lelki készülődés ideje is.

Adventi szokások, hagyományok és szertartások

Adventi koszorú

Az adventi koszorú készítésének hagyománya csupán a XIX-XX. század környékén terjedt el. Az első ,,koszorút” az 1839-ben egy német evangélikus lelkész – Johann H. Wichern – állította, amelynek alapja egy szekérkerék volt, és 23 gyertyával volt díszítve.

A karácsony közeledtével, a lelkész minden nap egyel több gyertyát gyújtott meg az ünnepre való készülődés jegyében, a fény növekedésének jelképeként. A mai adventi koszorúk általában kör alakúak, fenyőágból készülnek, és négy gyertyával vannak díszítve, a négy adventi vasárnapnak megfelelően.

Minden vasárnap (vagy az azt megelőző este), eggyel több gyertyát gyújtanak meg a koszorún. Advent utolsó vasárnapján mind a négy gyertya egyszerre tölti meg a családok otthonait, és az emberek szívét melegséggel és fénnyel.

A katolikus egyház szokásai szerint, a gyertyák színe lila, egy kivételével, amely rózsaszín. A lila szín a bűnbánat és a megtérés jelképe, a rózsaszín pedig a közelgő örömünnepet szimbolizálja. Ezekhez a gyertyákhoz többféle szimbólumot is társítanak, mint például a hit, remény, szeretet, öröm, illetve a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak, mint Ádám és Éva, a zsidó nép, Keresztelő Szent János és Szűz Mária.

Ezek a hagyományok az utóbbi időben sokat változtak, és ma már igen sokféle színű gyertyával díszítik az adventi koszorúkat. Nagy népszerűségnek örvendenek az egyszerű szalmakoszorúk, vagy a mohával bevont változatok is, de a különleges és egyedi díszítések is egyre elterjedtebbek.

Sokan saját kezűleg készítik el az adventi koszorút, így még inkább részeseivé válnak az ünnepi készülődés hangulatának, mások egyszerűen csak gyertyákat gyújtanak, koszorúalap nélkül.

Adventi naptár

Az adventi naptár hagyománya egy német édesanyához kötődik, aki ennek segítségével igyekezett megkönnyíteni gyermeke számára a karácsonyi várakozás. Egy kemény papírlapra huszonnégy darab csokoládét tűzött és megengedte gyermekének, hogy december minden napján – egészen karácsonyig – minden este megegyen közülük egyet.

Amikor a kisfiú felnőtt, üzleti vállalkozásba kezdett, és hagyományos, házikó alakú adventi naptárakat kezdett el készíteni az 1900-as évek első felében, amelynek mind a 24 ablaka egy-egy édességet rejtett.

Az utóbbi évtizedekben az adventi naptáraknak is számos modern változata terjedt el, amely már nem csak csokoládét és cukorkákat, hanem apróbb ajándékokat is rejt magában, a gyerekek legnagyobb örömére.

Egyéb jelképek és szertartások

Az adventi időszak uralkodó színei egyben a karácsonyi ünnepkör domináns színei is: a zöld, a piros és az arany. A katolikus hagyományoknak megfelelően, az adventi gyertyák közül három lila és egy rózsaszín (ezt az ünnepi időszak harmadik vasárnapján, örömvasárnapkor gyújtanak meg).

Elterjedt szokás – szintén a katolikusok körében – az adventi hétköznapokon, hajnalban tartott miséken (aranymisék) való részvétel, illetve a XX. század elejéről származó, úgynevezett szentcsalád-járás is.

Ennek a hagyománynak megfelelően, a hívek minden nap más házhoz kopogtatnak be, és egy Jézus betlehemi születését ábrázoló kép mellett imádkoznak, és különféle kisebb szertartásokat mutatnak be. A kék, piros, fehér és lila palástban érkező adventi angyalok, szintén a karácsonyra való lelki felkészülésben nyújtanak segítséget, és szeretetet hoznak az embereknek.

Forrás: napidoktor.hu

eletigenlok.hu

Hasonló cikkek