A bőrrák a rákos megbetegedések egyik leggyakoribb fajtája, először csak a bőr apró változása utal a veszélyre. Életmentő azonban ezt időben észrevenni.
Napjainkban egyre több áldozatot szed a bőrrák. Csak Amerikában évente közel egymillió új eset fordul elő, és a szám csak emelkedik. Tehetünk valamit ellene? Igen. Figyelni kell a jeleket, hogy minél előbb fény derüljön a bajra! Egész apró jelekkel kezdődik, például egy új anyajegy megjelenésével, vagy elváltozással, ami nem akar begyógyulni, elmúlni.
Bőrünk három részre tagolódik. Legkülső rétege a felhám, itt találhatók a bazális és pikkelyes sejtek. A melanociták ugyancsak a felhámban helyezkednek el. Ezekben vannak a festékanyagok, melyeknek köszönhetően a bőr lebarnul és ezek védik meg a bőr mélyebb rétegeit az UV-sugárzástól. Az irha a felhám alatt található, benne véredényekkel, kötőszövettel, szőrtüszőkkel és verejtékmirigyekkel. A legmélyebben elhelyezkedő bőr alatti réteg zsírsejtekből és kollagénből áll.
Hogyan alakul ki a bőrrák?
A rosszindulatú bőrdaganatok gyakorisága sajnos fokozatosan növekszik: az elmúlt 20 évben több mint duplájára emelkedett a megbetegedések száma. Akkor alakul ki bőrrák, ha rendellenes sejtek kezdenek el növekedni a bőr valamelyik rétegében, nem szabályozott módon.
A bőrráknak három fő fajtáját ismerjük: a basalsejtes rák az epidermisz basal sejtjeiből ered. Rendszerint lassan növekedik, nem szóródik szét, de kezelni kell, amelyre általában jól reagál. Szőke, vörös hajú emberekre jellemzőbb, sötétbőrűeknél ritka. Nagyobb a valószínűsége további basalsejtes rákok kifejlődésnek akkor, ha az illetőnek már van egy basalsejtes rákja. Ilyen esetben 6 havonta érdemes újra ellenőrzésre menni.
A betegség leginkább 40 éves kor felett jelentkezik és gyakoribb férfiaknál, manapság azonban egyre fiatalabb korban is megjelenik. Az elváltozás eleinte csak kicsi, sima felszínű, de jól körülhatárolható dudornak néz ki. Rózsaszín, vagy piros, átlátszó széllel. Lehet benne melanin pigment. Majd a csomó nagyobbodik, a közepe kifekélyesedhet, hegek boríthatják.
Leggyakrabban a napsugárzásnak kitett bőrfelületeken alakul ki, míg a másik gyakori, a pikkelysejtes karcinóma a felhám középső részében. A pikkelysejtes karcinóma veszélyesebb, mivel képes áttéteket létrehozni, és ha a beteg nem kap megfelelő kezelést, az az életébe kerülhet. A kutatók kezdetben úgy vélték, főleg az 50 év felettiek betegedhetnek meg benne, ám az utóbbi évek tapasztalatai alapján a 40 év alattiak körében is megnégyszereződött az előfordulása. A bőrön és a nyálkahártyán található, a szájban, a légcsőben, a tüdőben vagy akár a méhnyakban is megjelenhet.
A bőrrák kétségtelenül legsúlyosabb és legagresszívebb formája a melanóma, ez a melanociták rendellenes kinövéseivel jár, azaz rosszindulatú melanómákkal. Rövid idő alatt képeznek áttéteket a test egyéb részein és más szervekben is. Ha nem veszik észre időben, és a beteg nem kap kezelést, ez a rák is halállal végződik.
Melyek a leggyakoribb okai a kialakulásnak?
Fokozottan veszélyeztetettek a világos bőrű emberek. Talán már unásig emlegetik, de tény és való: növeli a kockázatot a sok napozás és a gyakori leégés. A megbetegedések 90 százaléka olyan bőrfelületeken fordul elő, amely a napfénynek gyakran ki van téve. Manapság nem is annyira a fejen, a nyakon jelentkezik gyakran, sokkal jellemzőbb, hogy a törzsön alakul ki a daganat. Szakértők szerint ennek leggyakoribb oka a még mindig igen népszerű szoláriumok használata.
Az UVB-sugarak, amelyeknek a leégést köszönhetjük, a basal- és pikkelysejtes karcinóma kialakulását okozzák, az UVA-sugarak pedig a bőr mélyebb rétegeiben hatnak, elérve, hogy kialakuljon a melanóma. UVA-sugarak érnek bennünket elsősorban a szoláriumokban, de vannak olyan napozdák is, amelyek UVB-t alkalmaznak. Ne feledjük, hogy a bőrrák inkább 50 év felett jelentkezik, de a rombolás a szervezetben már korábbi éveinkben elkezdődhet. Legokosabb, ha már gyermekkortól fogva tisztában vagyunk azzal, hogyan védhetjük meg magunkat a betegséggel szemben. A nap sugarainak való kitettség és a rák kialakulása között akár 30-40 év is eltelhet.
Mit tehetünk?
A bőrrák az egyik legegyszerűbben felfedezhető, tehát korán megelőzhető, jól gyógyítható rák. Minél hamarabb fedezik fel a daganatot, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra. Érdemes 1-2 havonta még az egyszerű és ártalmatlannak látszó szeplőket, anyajegyeket, szeplőket, festékfoltokat is ellenőrizni, mert átalakulhatnak melanómává.
Óvintézkedéseket már azelőtt tennünk kell, hogy bármilyen gyanús jelet észlelnénk magunkon.
Mindig használjunk erős napfényvédő krémet, amikor napra megyünk, kenjük be magunkat fél órával előtte, és ne tévesszen meg minket, hogy borult az ég, a sugarak ugyanis ebben az esetben is károsítanak. Manapság alapszabály: a napon délelőtt tíz órától délután négyig nem ajánlatos tartózkodni. Ha sokat vagyunk napsütötte helyen a szabadban, kétóránként kenjük be magunkat újra napvédő krémmel. A naptej 15-nél legyen magasabb faktorú.
A napszemüveg nemcsak divat, igen hasznos is. Megvéd a sugaraktól, akárcsak a sapka, kalap használata nyáron. A naptej mellett használjunk jól fedő, de szellős, könnyed ruhát az erősen napsütötte időszakban, ezzel is védve a bőrünket.
Forrás: napidoktor.hu
