A mentális egészség világnapjáról 1992 óta emlékeznek meg október 10-én. A világnapot a Mentális Egészség Világszövetsége kezdeményezte, azóta világszerte számos szervezet csatlakozott hozzá. A világnap célja a lelki egészség középpontba állítása, az érzelmi és lelki zavarok megelőzésének elősegítése.

Ha valaminek világnapja van, azt jelenti fontos és foglalkozni kell vele. Figyelemfelhívások, kiáltványok, kampányok sora hívja fel olyan tartalmakra a figyelmet, amit a földi embernek észre kell vennie… A lelki egészség világnapját az Életigenlők őszi számának szerkesztésekor ünnepeljük. Hagyd magad szeretni és sokkal egészségesebb életet élhetsz!

A test a Szent Lélek temploma, írja Pál apostol korinthusiakhoz írt egyik levelében, ebből következik, hogy ehhez mérten kell vigyázni testünkre, gondozni, sőt ápolni, mert testünk, bármily meglepően hangzik is, nem a miénk, ajándékba kaptuk s jó sáfárként kell rá felügyelnünk. Az a szó, az újszövetségi görögben, amit jelen esetben testnek fordítanak, a szóma, – ez köszön vissza a pszichoszomatikus szakzsargonunkban – sokkal többet jelent, mint puszta csontszerkezetünkre tapasztott élő anyagot, húst, benne foglaltatik a psziché is, tehát önmagunkat, egész személyiségünket fedi le, így magában hordozza azt a testi-lelki kölcsönhatást, ami a mentál-higiénia tárgya.

Ha a Hegyi beszéd parancsolatai szerint törekszünk élni, – ne ijedjünk meg a parancsolat szótól, mert Jézus tanítása nem korlátoz, hanem oltalmaz – akkor sok pszichoszomatikus betegségtől óvjuk meg magunkat. Gyökössy Endre lelkész-pszichológus Magunkról magunknak című könyvében is olvashatjuk, mert számos munkájában ír erről, hogy amikor haragszunk, mérgesek vagyunk, csak egy példa a Hegyi beszédből, a düh, az indulat – főleg a tartós és elfojtott – méregként települ májunkra, a szeretetlenség szívünkre, mivel szimbolikusan érzelmi életünk központja.

A szeretetlenség konkrétan a Hegyi beszédből: ha csúnyán beszélünk, bánunk szüleinkkel, nem békélünk meg felebarátunkkal. Itt ugye kristálytisztán tetten érhető a pszichoszomatikus hatás. Szóba került az elfojtott indulat, de minden elfojtás és be- és meg nem vallott bűn összefüggésbe hozható heveny pszichoszomatikus rosszullétekkel, de sok esetben krónikus; például szív- és érrendszeri illetve daganatos betegséggel, amit kiválóan példáz az 32. zsoltár, amit Gyökössy Endre találóan pszichoanalitikus zsoltárnak nevezett: „Míg elhallgatám, megavultak csontjaim a napestig való jajgatás miatt.  Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerőm ellankadt, mintegy a nyár hevében. Vétkemet bevallám néked, bűnömet el nem fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamisságomat az Úrnak – és te elvetted rólam bűneimnek terhét.”

Szeressük önmagunkat is, mert önmagunk szeretete a mértéke felebarátunk szeretetének, vagyis akkor tudjuk szeretni felebarátunkat, ha önmagunkat is szeretjük. Szeretjük önmagunkat azzal is, ha nem gyűlölködünk, szidalmazunk, vádaskodunk, szitkozódunk, mert ha ezeket tesszük egyszerűen szeretethetetlenek leszünk és saját pszichénket, piszkítjuk, szeplősítjük, romboljuk és ez a szómában, a lelkes testben, személyiségünkben, önmagunkban, jelen korszakbeli megjelenésünkben, létformánkban negatív elváltozásként, energiahiányként, betegségként jelentkezhet.

Tehát ápoljuk testünket-lelkünket, mint kertjeinket, mint a paradicsomkertet Ádámnak kellett volna, ne fojtsunk el semmit, valljuk meg bűneinket és szeressük felebarátunkat és hagyjuk szeretni önmagunkat.

Batári Gábor

Életigenlők.hu

Hasonló cikkek