Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 8 perc

A legújabb rákterápiák már itthon is elérhetők, de a génektől függ, melyik alkalmazható az adott daganatban. Beszélgetés Dr. Peták Istvánnal a betegek lehetőségeiről.

Az elmúlt évek folyamán hihetetlen gyorsasággal fejlődött a rákdiagnosztika, valamint a daganatok kezelési lehetőségei. 2018 pedig különösen sikeres év volt a daganatellenes küzdelemben és a precíziós onkológiában – mondta el Dr. Peták István molekuláris farmakológustól, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója.

A sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már ebben az évtizedben várhatóan több mint százféle új, célzott rákgyógyszer válik elérhetővé a betegek számára, a megfelelő orvosi terápia megtalálásával pedig az áttétek is eltűnhetnek a beteg szervezetéből. 2018-ban ráadásul az orvosi-élettani Nobel-díjat is két olyan rákkutató kapta meg, akik az immunterápiával hoztak valódi áttörést a gyógyításba. De mit jelent ez a gyakorlatban, milyen változásokon ment át az orvoslás, és mit érezhet mindebből egy beteg ma Magyarországon?

– Míg korábban a daganatot a tünetei alapján diagnosztizálták, és olyan gyógyszerekkel kezelték, melyek a daganatot okozó sejtek osztódását gátolták, az elmúlt évtizedek biológiai kutatásai feltárták, hogy mi a rák kialakulásának oka, és egyre inkább így fejlődtek a gyógyszerek is. 2003-ban elkészült az emberi genom térképe, azóta pedig lehetőségünk van szisztematikusan keresni a génhibákat: ma már tudjuk, hogy a körülbelül hatszáz gén 4,5 millióféle mutációja lehet felelős az egyes daganatok kialakulásáért – mondta el Dr. Peták István.

Az immunterápia áttörései

Az Oncompass Medicine tudományos igazgatója elmagyarázta, hogy a fő kérdés 2018 előtt az volt, hogy a daganatos sejteket miért nem pusztítja el az immunrendszer, noha felismeri azokat a kóros fehérjéket, melyeket a daganatot okozó hibás gének termelnek. A Nobel-díjjal elismert kutatók felfedezték, hogy a daganatok egy része olyan jelátvivő fehérjéket termel, melyek azt az üzenetet küldik az őket támadó immunsejteknek, hogy legyenek kvázi öngyilkosok, így elindítva az úgynevezett programozott sejthalált.

A mechanizmus felfedezése után a gyógyszergyárak olyan gyógyszereket fejlesztettek, melyek gátolják ezeket a fehérjéket abban, hogy programozott sejthalált okozzanak az immunsejtekben – ahogy Peták István fogalmaz: kikapcsolják a kikapcsolót -, azaz így bekapcsolják az immunrendszert, az pedig képessé válik a daganat elpusztítására.

Az eddigi tapasztalatok szerint a daganatok 20-30%-ánál kimondottan hatékony az immunterápia. Sajnos nem mindenki számára jelenti ez a megfelelő megoldást, azonban a molekuláris diagnosztikai módszerekkel az orvosok a vizsgálat után egyre inkább képesek előre jelezni, hogy az adott betegnél a személyre szabott immunterápia mennyire lesz hatékony.

Óriási előrelépések a rákgyógyításban

– 2017 májusában az FDA – az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal – a szerk. – törzskönyvezte az első immunterápiát, melyet adott génhibák esetén már bármilyen emberi daganatban lehet használni. Ez óriási paradigmaváltást jelent, hiszen nem a daganattípust kezeljük, mint eddig, hanem a molekuláris okot. A molekuláris diagnosztikai tesztet, azaz a DNS-vizsgálatot pedig bárkinél és bármely daganattípusnál el tudjuk végezni, melyből kiderül, hogy alkalmazható-e az immunterápia – mondta Dr. Peták István.

Ez a fejlődés a rákgyógyításban nem egyedülálló, hiszen a kutatóorvos azt is hozzátette, hogy 2018-ban más célzott és személyre szabott gyógyszeres terápiákban is fontos előrelépések történtek. Léteznek ugyanis olyan daganatok, melyeknél az immunterápiák nem hatnak – ezeket a daganatokat az adott génhibát orvosló gyógyszerrel lehet kezelni. Többek között novemberben is törzskönyvezett az FDA egy célzott gyógyszert, mely például egy, a daganatok 3%-át okozó gén hibája esetén bármilyen emberi daganatban alkalmazható.

Fejlődések és a mesterséges intelligencia

– Ami csodálatos, az az, hogy megvannak az eszközeink, melyekkel a mutációkat bármelyik betegnél ki tudjuk mutatni, és egyre több gyógymód létezik. Csak tavaly 15 új gyógyszer jelent meg, és 25 új indikációban történt törzskönyvezés, ami elképesztő fejlődés – tette hozzá Dr. Peták István.

Ma már éppen az lehet a legnagyobb kihívás az orvos számára, hogy a gyógymódok közül a beteg számára a legmegfelelőbbet válassza ki. A hatszáz gén 4,5 millió mutációja közül bármelyik előfordulhat az adott betegben, és általában nem is egy, hanem tipikusan kettő-nyolc mutáció kombinációjával állnak szemben egyszerre.

– A megfelelő kezeléshez el kell tudnunk dönteni, ezek közül melyik felelős elsősorban a daganat kialakulásáért, és melyik az erre a mutációra legnagyobb valószínűséggel ható célzott gyógyszer vagy gyógyszerkombináció. Nemcsak a közel száz forgalomban lévő gyógyszer közül kell választani, hanem a több mint ezer klinikai vizsgálatban lévő közül is, melyben a beteg szintén részt vehet, továbbá össze kell kombinálni ezt a rengeteg információt a beteg szövettanával és a betegség stádiumával.

Az Oncompass Medicine erre a végeláthatatlan feladatra egy, a világon egyedülálló, szabályalapú mesterséges intelligenciarendszeren alapuló orvosi szoftvert fejlesztett ki, mely megadja az informatikai döntéstámogatást ahhoz, hogy egy onkológiai ellátásban részesülő beteg az adott pillanatban a tudomány állása szerinti legnagyobb valószínűséggel hatékony kezelést kapja. Az Oncompass ezzel a rendszerrel egy EU által támogatott programban is részt vesz a párizsi Marie Curie Intézettel és a milánói Európai Onkológiai Intézettel közösen.

Precíziós onkológiai program

Az Oncompass Precíziós Onkológiai Program egy új orvosi eljárás, ami elősegíti a daganatos betegek oki terápiájának személyre szabott kiválasztását. Dr. Peták Istvántól megtudtuk: ha egy beteg közvetlenül jelentkezik a programba, a procedúra a konzultációval és az anamnézis felvételével kezdődik, ami alapján kiderül, hogy indokolt-e nála az eljárás. A beteg daganattípusa, előzetes kórtörténete bekerül digitalizált formában a döntéstámogató rendszerbe.

Minden esetet egy molekuláris szakmai team, úgynevezett „Molekuláris Tumorboard” véleményez, melyben többek között onkológus, genetikus, bioinformatikus, info-bionikus, biológus is dolgozik. A döntéstámogató rendszer segítségével ez a team első lépésben kiválasztja a vizsgálandó mintát, amit az azt őrző patológiai osztályról az Oncompass szervezett módon bekér, vagy javaslatot tesznek új minta vételére.

A laboratóriumban a mintából kivonják a DNS-t, és nagyon részletesen vizsgálják a minőségét, hogy el lehessen dönteni, milyen vizsgálat végezhető el belőle nagy precizitással. A génvizsgálatokat követően először részletes bioinformatikai elemzéssel választják ki a génhibákat, majd ezeket az Oncompass speciális rendszerének kezeléskalkulátorával elemzik molekuláris biológus és info-bionikus szakértők. Az ennek révén létrejött elemzés fontossági sorrendben tartalmazza a génhibákat és a terápiás lehetőségeket, valamint a klinikai vizsgálatokat. Az eredményeket az előbb említett szakmai team beszéli meg újra, és foglalja össze a kezelőorvos számára.

Mikor lehet jelentkezni a programba?

– Az lenne az ideális, hogyha a beteg a diagnózis után azonnal jelentkezne, mert akkor rögtön bekerülhetne a programba, és már első vonaltól kezdve segíthetnénk a terápiás stratégiát. Ha már elkezdtek nála egy kezelést, akkor sem kell megvárni, amíg kiderül, hogy az hat-e, érdemes elkezdeni a programot, hogy előre felkészüljünk, és azonnal készen álljunk minden eshetőségre.

Dr. Peták István elmondta, sajnos még nagyon gyakori, hogy akkor keresik fel őket a betegek, amikor kiderül, hogy az eddig alkalmazott terápiák nem hatnak. Ilyenkor már sok esetben versenyt futnak az idővel, hiszen a döntéstámogatás, a TB-támogatás igénylése, a mintakikérés, a vizsgálat, az elemzés több száz gén esetében több hetet is igénybe vehet.

Noha számos partnerintézményük van országszerte, amennyiben a kezelőorvos magától nem javasolja az eljárást, a legjobb, ha a beteg maga kezdeményezi azt az Oncompass Medicine-nél, akik aztán felveszik a kapcsolatot az adott orvossal.

– A mi szakmai teamünk a döntéstámogatással foglalkozik, ezért nélkülözhetetlen egy partnerorvos egy onkológiai központban, ahol a betegeket aktívan lehet kezelni. Olyan kezelőorvosra van szükség, akivel folyamatosan tudunk konzultálni. Minden beteg, aki ide jön, kap egy esetszakértőt és egy koordinátort, tehát egy orvost és egy nővért, aki tartja a kapcsolatot a beteggel és kezelőorvossal, megszervezi a mintavételt. Közben a kezelőorvos látja a beteg állapotát, az esetleges társbetegségeit, vagy azt, hogy mennyire gyötrik mellékhatások. Fontos, hogy az ő klinikai munkáját támogatjuk mi molekuláris információval, így alakulhat ki a precíziós onkológiai ellátás – mondja Peták István.

Mennyibe kerül a személyre szabott gyógykezelés?

A kezelések egy része olyan törzskönyvezett terápia, melyet akár már rutinszerűen finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, mely az elmúlt években – egyes esetekben közös szakmai munkának is köszönhetően – számos gyógyszert befogadott, és így már sok immunterápia és célzott gyógyszer is elérhető közfinanszírozottan. Az Oncompass-eljárás NEAK finanszírozásának elfogadása még folyamatban van, egyelőre erre egyedileg kérvényezett méltányossági engedéllyel van csak mód.

Egy rákdiagnózis azonban nemcsak anyagi, de komoly lelki krízist is jelent a beteg számára, akiben a gyógyítás bizonytalan kimenetele mellett a drasztikus kezelésekkel járó fájdalmak és mellékhatások gondolata is félelmet kelthet.

Féljünk a kemoterápiától?

– Az eljárás, mint minden új dolog, fokozatosan épül be az orvosi ellátásba. Tehát párhuzamosan vannak jelen például a kemoterápiák is, melyek kiválasztása azon alapszik, hogy statisztikailag mely kezelés hat nagyobb százalékban az adott daganattípusban. Általánosságban elmondható, hogy minél célzottabb egy kezelés, annál kevesebb a mellékhatása, de azért erre a célzott gyógyszereknél is számíthat a beteg. Ahogy az egyes kemoterápiák, illetve az egyedi érzékenység között is hatalmas különbség lehet, tehát nem minden kemoterápiás kezelésnek van jelentős mellékhatása.

Peták István szerint fontos a betegeknek tudni, hogy vannak olyan daganattípusok, ahol a hagyományos kezelési módok nagyon hatékonyak, esetleg műthetővé tesznek egy daganatot, csökkentik a fájdalmat, vagy meghosszabbíthatják az életet. Így fontos az orvos javaslatát követni, és elfogadni, amennyiben például kemoterápiát javasol. Az Oncompass naprakész rendszere abban segít, hogy megtudjuk, olyan génhiba áll-e fenn a beteg esetében, amire van már forgalomban célzott gyógyszer. A hagyományos gyógymóddal azonban idő is nyerhető: a fejlődés gyors, havonta akár egy-két új gyógyszer is forgalomba kerül, így könnyen lehet, hogy az újabb keresésnél már elérhetővé válik egy személyre szabott, célzott terápia.

– Összességében azonban kijelenthető, hogy a fejlődés iránya az, hogy folyamatosan kezdjük el cserélni egyre több beteg esetében a kemoterápiát a célzott gyógymódra vagy immunterápiára. Most ott tartunk, hogy a tüdődaganatos betegek fele kaphat célzott vagy immunterápiát.

Ez ma már a mindennapok gyakorlata, és nem Tudományos jövő.

Az áttétek is gyógyíthatók

– A daganat úgy alakul ki, hogy először egy sejtben létrejön egy mutáció, ami átöröklődik a többi sejtbe. Amikor áttétek képződnek, kialakulhatnak további mutációk, de általában van egy olyan mutáció, ami mindegyik sejtben ott van – ez pedig a legelső. Úgy lehet elképzelni, mint a fa törzsét, ami az első, kiinduló génhiba – magyarázza Dr. Peták István. – Hogyha ezt eltaláljuk egy célzott gyógyszerrel, akkor az összes daganatsejt elpusztul. Az a csodálatos, hogy gyakran sikerül az összes áttétet egyszerre elpusztítani ugyanazzal a célzott gyógyszerrel. A gondot az jelenti inkább, hogy gyakran alakul ki második mutáció a kezelés során, ami miatt az hatástalanná válik. Szerencsére a célzott gyógyszerek legújabb generációi már ezekre a rezisztenciamutációkra is hatnak.

Az Oncompass tudományos igazgatója szerint a jövő gyógymódjai, a rák sokat keresett ellenszerei tehát már itt vannak, a kérdés csupán annyi lehet, hogy hány évig hatnak. Ami azonban már most látszik, hogy például a megfelelő célzott terápiával kezelt tüdőrákok egyes típusaiban a hároméves túlélés 97%-os, ami hatalmas eredmény, és méltán ad okot a bizakodásra minden gyógyulni vágyó ember számára.

Dr. Peták István, PhD, kutatóorvos, molekuláris farmakológus

1971-ben született Szolnokon. 1995-ben általános orvosi diplomát, 2000-ben PhD fokozatot szerzett a Semmelweis Egyetemen. 1997-ben DAAD Ösztöndíjas (Aachen, Németország). 1998-tól 2002-ig Fulbright Ösztöndíjas kutató (Memphis, Egyesült Államok). 2002-ben Magyary Zoltán Ösztöndíjjal tért haza. 2004-től 2010-ig a Semmelweis Egyetem I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének, majd 2010-től az MTA Patobiokémiai munkacsoportjának tudományos főmunkatársa. 2005-től 2015-ig a Racionális Hatóanyagtervező Laboratórium Kooperációs Kutatóközpont tudományos igazgatója. 2006-tól a Magyar Biotechnológiai Szövetség tudományos és bioetikai szakbizottságának elnöke. 2003-ban társalapítója a KPS Orvosi Biotechnológiai Kft-nek. 2012-től a KPS Diagnosztika Zrt. tudományos igazgatója. 2016-ról Oncompass Medicine Zrt. vezérigazgatója. 2017-től a University of Illinois at Chicago (UIC), az USA legnagyobb orvosi karának az előadója. Kutatási területe a célzott daganatellenes gyógyszerek hatásmechanizmusának vizsgálata és a személyre szabott alkalmazásukhoz szükséges molekuláris diagnosztikai módszerek és bioinformatikai fejlesztések. Több mint hetven tudományos közlemény, többek között a Nature Reviews Drug Discovery szerzője. Munkája úttörő módon hozzájárult a molekuláris orvostudományi kutatások gyakorlati hasznosításához a daganatos betegek személyre szabott kezelésében. Ennek elismeréséül 2012-ben Gábor Dénes-díjban részesült. 2016 januárjában a Szilícium-völgyben, a személyre szabott orvoslás világkonferenciáján (Mountain View, PMWC 2016) mutatta be munkatársaival kifejlesztett informatikai rendszerét, melynek segítségével kiválasztható a daganatos betegek számára a leghatékonyabb személyre szabott, célzott kezelés.

A molekuláris diagnosztikai vizsgálatok részleteiről ide kattintva olvashatsz.

Forrás: femina.hu
Képek: Getty Images Hungary és Peták Lelle

Életigenlők.hu

Similar Posts