Hatvan éve, 1959-ben halt meg Jávor Pál és január 31-én volt a születésnapja. E kettős tény okán emlékezünk meg róla nagyjaink között.

1959. augusztusában a János kórház kertjének egy félreeső zugában, egy hófehér klinikai asztal mellett Jávor Pálnak utoljára húzták legkedvesebb nótáit a budapesti muzsikus cigányok

Jávor Pál életigenlése több vonatkozásban érhető tetten, első helyen, hogy az egykori filmsztár utolsó kívánsága volt, hogy halála előtt még egyszer mulathasson úgy, ahogyan azt éveken át tette a székesfőváros ezüst tükrös kávéházaiban, majd néhány esztendővel később az Egyesült Államok magyarlakta vidékein. Bátran, az élet teljes megélésével  búcsúzott az élettől és fogadta a halált. Ahogy élt, úgy halt meg, ezért hiteles volt élete, művészete, életművészete, így „cigányozó”, bor mellett cigányzenére mulatozó és nótázó budapesti úr mivoltában is növelte a személyét övező rajongást. Másodszor a  harmincas-negyvenes évek botrányairól ismert, magyar amorózója lovagiasságáról és emberszeretetéről is híres volt. Csak egy példa a lovagiasságra, az emberszeretetre, amikor a németek országunk megszállásakor zsidó származású feleségét Sopronkőhidára készültek hurcolni a közvetlen életveszély ellenére vele tartott. Harmadrészt mélyen vallásos volt. Ez az élet mindhárom szintjének, az életörömnek, a családtagok, a többi ember életének szeretet által való, egyúttal az örök élet el – és befogadása, igenlése.

Később ismerték fel drámai tehetségét, mély jellemábrázoló képességét, de ezért meg kellett küzdenie

Jávor Pál – eredeti nevén Jermann Pál Gusztáv – minden idők egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár. Népszerűségét kezdetben jó megjelenésének, tucatfilmekben eljátszott erős karakterű figuráinak köszönhette. Később ismerték fel drámai tehetségét, mély jellemábrázoló képességét, de ezért meg kellett küzdenie. 

Aradon

Jermann Pál 53 éves városi pénztáros és Spannenberger Katalin 17 éves cselédlány szerelemgyerekeként született Aradon, a Kis Molnár utca 11. szám alatti házban. Szülei csak az ő születése után házasodtak össze, ezért az anyakönyvbe Spannenberger Pál Gusztáv néven jegyezték be. A háromgyerekessé növő család nehezen élt meg, sokszor költözködtek lakbérgondok miatt, amíg édesanyjuk a Kossuth (korábbi nevén Pesti, mai nevén Holló) utcában fűszer- és gyümölcsboltot nyitott. Édesanyja az Állami Főreálba íratta, de az iskola helyett szívesebben járt az Uránia és az Apolló moziba. Az első világháború alatt kiszökött a frontra, és leveleket kézbesített a katonáknak. Édesanyja kerestette, és hónapok múlva a tábori csendőrök szállították haza. 1918-ban az Aradi Hírlap újságíró gyakornoka volt, de kiutasíttatta magát az újdonsült Romániából, mert Dániában akart letelepedni.

Budapesten

A vasúti jegyét azonban Budapesten érvénytelenítették, így ott ragadt, és beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. Oklevelet már az Országos Színiegyesület színiiskolájában szerzett 1922-ben. Először a Várszínházban játszott később Székesfehérváron, Szegeden. Majd a Magyar színházhoz szerződött, 1929-ben fellépett a Belvárosi Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is. 1934. július 24-én házasságot kötött Landesmann Olga, gyermekeit egyedül nevelő özvegyasszonnyal, egy zsidó iparmágnás lányával. 1930-tól 1944-ig a Vígszínház, a Nemzeti Színház tagja volt. Közben fellépett az Erzsébetvárosi Színházban is. 1944-ben a németek Sopronkőhidára hurcolták. 1945-ben a Magyar Színházban, 1946-ban  a Művész Színházban kapott egy-egy szerepet.

Amerikai kitérő

1946ban Sárossy Süle Mihály társulatával az Egyesült Államokban turnézott, 1950-ben és 1951-ben kisebb filmszerepeket kapott Hollywoodban. Az itthon ünnepelt sztár sokat szerepelt amerikai magyarok előtt, nagy sikerrel rögtönzött, szegényesen díszletezett színpadokon. Az amerikai életszakasza egészében véve azonban sikertelen volt, és honvágyát sem tudta leküzdeni. 1956-ban Izraelben vendégszerepelt, de a következő évben hazatért, először a Petőfi Színházban majd a Jókai Színházban játszott. 

Visszatérése Magyarországra

Kitörő lelkesedéssel fogadták itthon, elhalmozták szerepekkel, de betegsége ekkor már egyre inkább elhatalmasodott rajta. Várkonyi Zoltán Sóbálvány című filmjében a próbafelvételek után Mohai dr. szerepét kénytelen volt átadni a korábban már hazatért Páger Antalnak. 1959-ben-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ami nagy elégtétel volt számára, hiszen a háború után Major Tamás nem fogadta be a színházba. Betegsége miatt szerepet azonban már nem kapott.

A háború előtti magyar filmgyártás legjelentősebb alakja

Gyakran volt partnere a filmekben Karády Katalin (hét filmben játszottak együtt, legendás volt a „Karády-Jávor páros”) de játszott a kor más olyan nagy díváival is, mint Muráti Lili,  Simor Erzsi,  Szeleczky Zita, Tolnay Klári, vagy Turay Ida. Kétségtelenül a háború előtti magyar filmgyártás legjelentősebb alakja volt. Emlékét ma filmjei őrzik, amelyeket egyre nagyobb számban árusítanak DVD-lemezeken, így mindenki láthatja milyen volt a „jávorbajusz”, a filmamorózó, akiért egy ország női szívei dobogtak a harmincas-negyvenes években. Egykori filmbeli partnerei közül a Hyppolit Terkája, Fenyvessy Éva, a Halálos tavasz Józsája, Szörényi Éva,  a Lángok Évája, Hidvéghy Valéria azonban nem csak a hősszerelmest látták benne. A színpadi-filmes kollégák közül Vay Ilus, Bakó Márta, Bárdy György is megnyilatkozásaikban Jávor Pál irántuk megnyilvánuló pozitív emberi oldalát emelték ki. A dalszövegíró Szenes Iván Jávor Pálnak írta az ötvenes évek második felében (amikor külföldről hazatért) az „Egy tisztes őszes halánték” című dalt, amelyet többször hallhatunk archív műsorokban. Temetésére a Farkasréti temetőben tízezrek kísérték el.

Batári Gábor

Életigenlők.hu

Hasonló cikkek