OLVASÁSI IDŐ KB. 4 perc

1913-ban, több mint 100 esztendeje született, és idén januárban pont harminc éve, 1989 – ben halt meg a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb költője, Weöres Sándor eltávozásának kerek évfordulója ürügyén emlékezünk meg most róla életigenlő nagyjaink sorában.

Életigenlése ott érhető tetten leginkább, hogy nincs még egy olyan magyar költő, aki olyan mélyen beleártotta volna magát a vallásbölcseletbe, a keleti misztikába, az irodalomesztétikába, mégis örök gyerek tudott maradni, rá igazán illik a Jézus-i mondás, hogy a gyermekeké a mennyek országa, pontosabban, ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek semmiképpen nem mehettek be a mennyek országába. Még Hamvas Béla az emberiség őshagyományának nagy kutatója is tőle nyerte az ihletet, hogy jobb szó híján összehasonlító vallástudománnyal foglalkozzon. Talán ennek köszönhető, hogy a gyerekek körében ő az egyik legnépszerűbb költő, s verseit többen is megzenésítették, elénekelték (Halász Judit, Sebő Ferenc, a Kaláka együttes, stb.) Mert a gyermekek felvidítása, szórakoztatása az életigenlés egyik alappillére és az ifjúság csak az igazán életigenlő személyiséget fogadja el hitelesnek.

Folyamatosan olvasott, mindent, ami a kezébe akadt. Végül nem csak olvasott, írt is. 14 éves korában már versei jelentek meg

Földbirtokos katonatiszt apa, Weöres Sándor és művelt polgárcsaládból való anya, Blaskovich Mária egyetlen gyermeke. Szombathelyen született, de gyermek- és ifjúkorát Csöngén töltötte, melyet igazi szülőhelyének vallott haláláig. Az ottani élmények ihlették a Száncsengőt, a Bóbitát, a Csiribirit…  Családja művelt volt, s egész gyermekkorában művelt felnőttek vették körül. Talán ebből adódott, hogy folyamatosan olvasott, mindent, ami a kezébe akadt. Végül nem csak olvasott, írt is. 14 éves korában már versei jelentek meg vidéki lapokban, 1928 júliusában első közleménye a szombathelyi Hír című folyóiratban, 1929-ben versei a Pesti Hírlapban és a Napkeletben. Kapcsolatot teremtett Kosztolányival és Babitscsal 1934-ben, azaz 21 évesen látott napvilágot első kötete Hideg van címmel. Az egyetemet is elvégezte, belekóstolt a történelem- és földrajztudományba, járt a jogi karra, végül filozófia-esztétika szakon végzett a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen.1932-ben, a Nyugat 15-16. számában publikált először a folyóiratban.1935-ben Baumgarten-jutalomban részesült. 

Szilencium miatt csak fordítások, gyerekversek, később Kossuth-díj

1949 és 1956 között politikai okokból nem engedték kiadni verseit, csak műfordításokat és gyerekverseket jelentethetett meg. A szanszkritből, angol, német, francia, orosz, ukrán, olasz, latin szerzőktől többnyire közvetlenül (közvetítéssel más nyelvekből is) tolmácsolt művekkel a magyar fordításirodalom élvonalába emelkedett. Különös figyelmet érdemelnek a szemléletével rokon kínai versek átü1tetései. Gyermek versei közül pedig ekkor írta meg mai napig nagyon népszerű, és mindenki által ismert verseit. Két kötetben jelentette meg őket, az egyiket Bóbita, a másikat Ha a világ rigó lenne címmel. 1970-ben Kossuth-díjat kapott és az osztrák állam díját az európai irodalomért.

Korai vonzódás a primitív illetve az ősi megnyilatkozási formákhoz és a keleti kultúrához

Észak-Európába utazott. Megjelent A kő és az ember kötete. Vonzotta a keleti kultúra, feleségével – Károlyi Amy költőnővel – részt vettek egy kínai körutazáson, melynek élményei tükröződnek verseiben is. Korán megmutatkozott a primitív és az ősi megnyilatkozási formákhoz való vonzódása (A kő és az ember, Maláji ábrándok, Első emberpár); mitikus asszír és ógörög költői művek átírására is több ízben vállalkozott (Istar pokoljárása, Gilgames, Theomachia). Tudatosan vállalta, hogy különböző stílusokat asszimiláljon.

Felfogására Hamvas Béla is hatott (miként ő is rá), akár a keresztény és a platóni szemlélet

A Medúza című kötetében (1944) már saját világát építette. Felfogására Hamvas Béla is hatott, akár a keresztény és a platóni szemlélet. Az emberi érzékek szerinte csak a jelenségek felszínét közvetítik, de a praktikumra irányu1ó értelem sem jut mélyebbre, igazabb látásig; ezzel csak egy magasabb rendű, az ősit meg nem tagadó szellemiség tud élő kapcsolatot teremteni. Alacsonyabb szinten a játékosság és a naiv, nyitottságát el nem veszítő szemlélődés, magasabban a harmóniák, ritmusok törvényeihez igazodó művészi alkotó tevékenység. Weöres Sándor szerint a közvetlen tapasztalással észlelhető vagy a tudományos kategóriákkal rendbe foglalható történelem sem több kicsinyes részérdekektől meghatározott, zavaros történéshalmaznál; az igazi a szellem alakváltásaiban ragadható meg. Ez utóbbi megvalósítására törekedett életművének sokféleségével: képi, érzelmi, gondolati és hangzáselemeket hordozó anyagának zenei megszerkesztésével (kisebb változatokban: Magyar etűdök, Rongyszőnyeg; nagyobb kompozícióban: Háromrészes ének, Harmadik szimfónia).

A személyességtől a szerepek, a mítoszok felé

Költészete kezdetben a Nyugat lírikusainak erős hatását mutatja; leginkább természetes, naiv őszintesége egyéníti. Maradandó Babits Mihály és Füst Milán befolyása: a személyiség háttérbe húzódásában, a kitalált helyzetekben, „szerepekben” való megszólalásban. Mítoszaiban és más nagy verseiben a világgal való ősegység helyreállításának, a férfi-nő viszonylatoknak, az anyag és a szellem ellentéteinek, és a művészlétnek a kérdéseit dolgozta fel (Hatodik szimfónia, Az elveszített napernyő, Medeia, Orpheus). A szürrealistáktól tanult laza képzettársítás Weöres soraiban éppúgy találkozik a primitív szemlélet titokzatosságával, mint a gyermekversek friss játékosságával, a zenei motívumszerkesztéssel vagy a modern szabad versépítés eljárásaival.

A szerepjátszás és a stílus-virtuozitás csúcsa a Psyché

Szerepjátszó készségét és stílus-virtuozitását Psyché című kötetében bontakoztatta ki a legszabadabban: ez a kitalált időrendjéből következő fejlődésen túl motivikusan is megszerkesztett versgyűjtemény a másfélszáz évvel korábbi időbe képzelt költőnőnek, Lónyai Erzsébetnek ellentétek közt őrlődő életéről, különös lelkivilágáról vall. „A Psyché egyszerre tekinthető úgy, mint egy tizennyolcadik század végi magyar arisztokrata család klasszicista-preromantikus affektációja, de úgy is, mint az antik mitológia szerinti szerelem női (sőt, szűzi) principiumának képe, ezen túl azonban a legáltalánosabban elfogadott emberi lényeg, a lélek jele is.” (Somlyó György)

Sokban különbözik kortársaitól

Weöres sokban különbözik kortársaitól. Költeményei játékosak, még akkor is, ha témájuk komoly, vagy szomorú. Rímei csengő-bongók, verseinek ritmusa, hangzása dallamos. Gyerekversei sem gügyögő, a gyerekeket lenéző versek, ezekre is nyelvi és ritmikai bravúr jellemző.

Batári Gábor

Életigenlők.hu

Similar Posts