Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 5 perc

Bella István Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, műfordító ez év augusztus 7-én ünnepli majd 80. születésnapját a felsőbb dimenziókba költözött költők hervadhatatlan babérkoszorús csarnokában, az életigenlők frakcióülésén.

Már neve is a szépre, a szépészetre egyúttal az életigenlésre való igenmondás. Mert latinul bellus, bella bellum szépet jelent és nomen est omen vagyishát a név omen és a név kötelez is. Ennyit a felülről való elhivatottságról, ami életére visszatekintve, – mit most teszünk kerek születési évfordulója okán – fényesen igazolódott.

Életigenlései

1.) Indirekt mód: mivel az Úr korán magához szólította, életműve így sem torzó. Kerek és egész. Korának hű lenyomata. Mint ahogy a Hetekhez tartozók közül immáron Ratkó Józsefé, Kalász Lászlóé vagy Raffai Saroltáé. És jó, hogy Ágh István, Buda Ferenc és Serfőző Simon még köztünk van. S ha már erről a csoportról szó esett: természetesen mind a heten saját útjukat járták és járják, de jó tudni, hogy a széteső világban ilyen együvé tartozások is akadnak. Hitben, hűségben, a minőség eszményében rokonok ők mindahányan.

2.) És ez a  hitben, minőségben, eszményben összetartozás az ő életigenlése is.

3.) A  „legköltőibb” költő. Nem írt regényt, novellát, esszét. Nála a vers szinte egyeduralkodó. Igaz, lefordította a lengyel romantika remekét, Adam Mickiewicz Ősök című művét, de a drámában is költő maradt. Mint ahogy egyéb műfordításaiban is.

4.) Az ő lírai életműve arra bizonyíték, hogy nincs olyan idő, amelyben ne lenne szükségünk a lélektől lélekig ható szó erejére. Arra, ami szinte kimondhatatlan.

5.) És arra is bizonyíték minden tollvonása, hogy a hagyomány és a modernség nem kijátszható egymás ellen. Gyakran archaikus nyelven szólt rendkívül korszerűen, kötött dalformában vallott a legújszerűbb dolgokról.

6.) És az is igaz, hogy van színdarabja is Margitpassió címmel, de ott is költő maradt egy olyan korban, amelyben másfajta „trendek” érvényesülnek inkább.

Poézise

Az 1966-os első kötet, a Szaggatott világ idejétől a halálig tart Bella István költői útja. Már idejekorán fölfigyelt a kritika Bella kivételes tehetségére, a József Attila nevével fémjelezhető lírai világ folytatására, s ugyanígy a Hetek számára különösen fontos Illyés-, Nagy László vagy éppen Juhász Ferenc-életmű termékeny hatásaira. Ez az életmű is jelzi, hogy a magyar költészet történetében különösen fontos a folytonosság, és vele együtt természetesen az állandó megújítási szándékok sora is. Az ilyesfajta költő mindig azt keresi, hogy miként lehet tájékozódni és eligazodni a történelem és a társadalmi lét útvesztőinek valóságában. Miként lehet helytállni a múló időben, fölvállalván az elődök tapasztalatait, s azokat fölhasználván építeni új erkölcsi és művészi világot. Miként társait, Bella Istvánt is jellemzi a legnemesebb értelemben vett népben és nemzetben gondolkodás, miközben az alanyban és állítmányban helytállás is természetes a számára.

Életrajza

Bella István 1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron, Joó Sarolta és Bella István gyermekeként. Ugyan a királyi város a szülőhelye, ám a közeli falu, Sárkeresztúr gyermekkora valódi helyszíne.

Édesapja kántortanító volt, a falu elismert személyisége. A gyerekkori idillnek azonban csakhamar vége szakadt: a II. világháború tragikus következményeket hozott a családnak. Idősebb Bella István karpaszományos tizedesként vonult be a hadseregbe, és kisújszállási hadifogságba esése után, 1944 novemberét követően meghalt. Halálának körülményei máig tisztázatlanok. A költő egyik legfontosabb verse, a Halotti beszéd ennek a korai, tragikus élménynek is emléket állít. Az apahiány haláláig kísérte, ezért már tízévesen kántor-orgonistaként pénzkeresésre kényszerült. Még csak 14 éves (1954) volt, amikor Hazafelé című verse megjelent a Fejér Megyei Hírlapban. Középiskolás éveit a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban (ma ciszterci) töltötte.

Ugyanakkor tudjuk, hogy özvegyen maradt édesanyján kívül többen is fölkarolták. Például sárkeresztúri tanítónője, Ünnep Margit, akihez ugyancsak szól egy emlékezetes verse. Hasonlóképpen Tanka János, aki tanító és költő volt, s aki Bella István első irodalmi lépéseit egyengette.

Ebben az időben a család igen nehéz körülmények között él. Anyja betanított munkásként dolgozik, az ő fizetése és a nagymama özvegyi nyugdíja a megélhetés alapja. Már sárkeresztúri diákkorában Bella István kezébe kerül az Irodalmi Újság, a Csillag és az Új Hang. A gimnáziumban egyre inkább elmélyül irodalmi érdeklődése. 1956-ben ő is a forradalom hatása alá kerül, és verset is ír, de – szerencséjére – nem közlik. Több megmozdulásban is részt vesz, pl. Csórra élelmiszert visz, és gyűjt a Pesten küzdőknek is.

Mindennek következtében először nem veszik föl az egyetemre, később azonban megkezdheti tanulmányait az ELTE magyar-könyvtár szakán.  Diplomát azonban nem szerez.  Egyre közelebb kerül az irodalmi élethez, s a 60-as években részese a Tiszta szívvel c. antológiának. Versei többek között az Új Írásban és a Napjainkban jelentek meg abban az időben. Csakhamar – Kabdebó Lórántnak köszönhetően – kialakult a Hetek elnevezésű csoport, amelynek Bellán kívül Ágh István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon lett a „tagja”. Az ő számukra a József Attila-i hagyomány épp oly fontos, mint a közvetlen elődjüknek és kortársuknak is tekinthető Illyés Gyula, Nagy László, Juhász Ferenc vagy Csoóri Sándor lírája, gondolatvilága.

Bella István első verseskötete, a Szaggatott világ 1966-ben jelent meg. Utána két évig Lengyelországban volt ösztöndíjas, s ez a korszak különösen közel hozta a lengyel irodalomhoz. Mindez műfordításokban is megnyilvánult. Legjelentősebb ilyen jellegű munkája Adam Mickiewicz Ősök c. művének fordítása.

Saját költői világában a hetvenes évek közepéig a dalforma az uralkodó, később aztán a töredezettebb, kihagyásos szerkezet is megjelenik műveiben.

A fentiekben felsorolt munkái mellett megemlítendő, hogy a rendszerváltás után könyvkiadással is foglalkozott, a Beza Bt. keretein belül. Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának, és halála után 2008-ban róla nevezték el a Bella István díjat.

Bakonyi István irodalomtörténész, író, kritikus, főiskolai tanár, a Csoóri Sándor Társaság elnöke, aki monográfiát írt többek közt Tamás Menyhértről, Bella Istvánról, Sobor Antalról, Takács Imréről, Pék Pálról, Petrőczi Éváról, Péntek Imréről, idevonatkozó írásai nagyon sokat segítettek nekünk eme megemlékezés megírásában.

Batári Gábor

***                    ***                    ***                    ***

Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!

eletigenlok.hu

 

Similar Posts