Dr. Rippel Emília komoly kutatási adatokat ismertetve és a praxisában alkalmazott gyógymódokat alkalmazva tesz lépéseket évek óta, hogy egyre többen megismerhessék az amalgámtömések, a gyökérkezelt fogak, valamint a fémes implantátumok szervezetünkre ható veszélyeit. Amikor készültem erre az interjúra több riportot megnéztem, amiben szinte sokkolóan hatottak rám a doktornő által elmondottak, amelyek nyilvánvalóságát kutatási eredményekkel, külföldi tapasztalatokkal igazolta.

– Mikor és minek a hatására kezdett foglalkozni az amalgámtömések, gyökérkezelt fogak veszélyeivel, valamint a fogak állapotának lelki hátterével? Volt-e saját érintettsége esetleg a családban? A terület speciálisan közelíti meg a fogakat, a fogbetegségeket, a személyiségünket is akár…

– Hogy őszinte legyek az amalgámtömések soha nem voltak szimpatikusak számomra, eleinte inkább esztétikailag zavartak. Ugyanis az egyetemen az én időmben ez volt „a tömés“, nem tanítottak semmilyen alternatívát és nem hívták fel a hallgatók figyelmét mérgező hatására sem. Fiatalon, egyetemi hallgatóként nem is gondoltunk arra, hogy a Hippokratészi eskü alatt „ne árts“, fogadalom ellenére, mérgező anyagokat fogunk beépíteni a tőlünk segítséget remélő embertársunk szájába. A legtöbb higany az amalgámtömések készítésekor és eltávolításakor kerül a fogorvosi rendelő levegőjébe. A higanygőz színtelen, szagtalan, íztelen idegméreg. A belélegzett mérgező anyagok, – így a higany is – ezerszer intenzívebben mérgeznek, mintha lenyelnénk, vagy bőrön keresztül szívódnának fel, hiszen a tüdőn keresztül közvetlenül a véráramba kerülnek, valamint a szaglóidegeken keresztül az agyba. A belégzéssel felvett méreganyagok, tehát a higany 82 százalékát is az elraktározza az idegrendszer. Ezért a legveszélyeztetettebbek a fogorvosok, akiknek az agyalapi mirigyében mintegy ezerszer nagyobb higanykoncentrációt találtak, mint más foglalkozási körben dolgozók csoportjaiban. Ez sajnos az én esetemben is így történt. Munkába állásom után pár héttel szemüveges, fáradékony,“beteges“ lettem. Egy év múlva vesebeteg és reumás.

Tapasztalati összefüggést találtam az „amalgámos“ napok és a mindenkori állapotom között. A látásom és mozgásom is egyre romlott. Már a hivatásom forgott kockán. Európai és amerikai „specialisták“ újabb és újabb diagnózist állítottak fel, de segíteni nem tudtak. Egy Amerikában megvizsgált hajmintám elemzése során kiderült, hogy a benne lévő higany mennyisége olyan magas, hogy lényegében a hagyományos jellemzéssel nem értékelhető.

Ekkor határoztam el, hogy mivel gyógyszereken nem élhetek a végtelenségig, magam veszem kezembe az egészségemet. Döntésem oka: a higany. Két esélyem volt. Vagy megtalálom a megoldást, vagy abba kell hagynom hivatásom és tolószékbe kerülök. Megtaláltam… Belevetettem magam az alternatív gyógymódok tanulmányaiba, időt és fáradságot nem kímélve. Mindent magamon próbáltam ki, meggyógyultam és elhatároztam, többet nem mérgezem a betegeimet. Rájöttem arra is, hogy a sorsom nem egyedi, Mindenkinek, akinek amalgám fogtömése van, az egy időzített bomba, és nekik is egyszer majd súlyos problémákkal kell szembesülniük. Tudtam, hogy segítenem kell nekik. Ha nekem sikerült, akkor közreműködésemmel nekik is fog. Így lettem holisztikus fogorvos. Ehhez az égi és a földi családomtól minden segítséget megkaptam.

– Ön számos konferencián előadást tartott arról, hogy főleg az 50%-os higanytartalma miatt nagyon veszélyes az amalgámtömés. Ennek ellenére még mindig  alkalmazzák fogorvosok… holott az anyag rájuk nézve is komoly veszélyt jelent a higanygőz miatt, ami halálos bombaként ketyeg. Miért nem vonják ki a forgalomból ezt az anyagot?

 – Az amalgám a környezet számára veszélyes hulladékként nyilvántartott anyag. Világszerte óvintézkedéseket tesznek, hogy az amalgámtömésekből származó higany ne kerüljön a vizeinkbe és a levegőbe. Érthetetlen, miért éppen a szájban van olyan biztos helyen, és miért éppen ott ne okozna kárt? Az amalgámtömésekből sokkal több higany rakódik le a szervezetbe, mint azt általában feltételezik. A WHO szerint a krónikus betegségek 60-70%-a nehézfém mérgezésre vezethető vissza. Az emberek szájában lévő fogászati amalgám a legnagyobb higanyforrás. A WHO becslése szerint egyetlen ilyen tömésből (0,4cm2) 3,8-21 mikrogramm higany szabadul fel és kerül a szervezetbe naponta. Azt is megalapították, hogy „no safe level of mercury“, azaz, nincs toleranciahatár. A diagnózist nehezíti, hogy az akut mérgezésekkel szemben, ezek a méreganyagok nem, vagy csak nagyon nehezen mutathatók ki a vérből vagy vizeletből. Így mire gyanút fogunk, ezek már régen, fehérjékhez kötötten elraktározódtak. Az egészséges emberek képesek egy-egy amalgámtömést igen sokáig és meglehetősen jól tolerálni. Azonban minél több ilyen típusú tömés kerül a szájba, annál nagyobb lesz a nyomelem hiány, így a mérgezési tünetek megjelennek. Fontos megjegyezni, hogy az egyéb betegségekkel küzdők, valamint a gyermekek százszoros érzékenyebben reagálnak a mérgekre. Külön veszélyes, hogy az állapotos kismamák esetében a higany átjut a magzatba is, tehát a születendő gyermek is már mérgezetten jön a világra. 1990 óta az amalgámot hivatalosan különösen környezetszennyező anyaggá nyilvánították, tehát bárki, akinek amalgám tömés van a szájában, tulajdonképpen egy kis környezetszennyező lerakó teleppel él együtt.

– Melyek a konkrét veszélyei a szájba helyezett fémeknek?

– Dr. Daunderer müncheni toxikológus nyálteszt vizsgálatai szerint az amalgámtöméssel rendelkezők nyálában a higany mennyisége a WHO ivóvíz-határértékének több ezerszeresét is meghaladhatja. „Ha a nyál ivóvíz lenne, be kellene tiltani, hogy az emberek lenyeljék a nyálukat.“

Az amalgámtömés 50 százaléka folyékony higanyból és különböző fémek reszelékéből áll. Ezt keveri össze a fogorvos közvetlenül a felhasználás előtt. Ezt a puha fémmasszát tömi a lyukas fogakba. Az ebből elpárolgó higanygőzt belélegezzük. Az orron és a melléküregeken keresztül aztán ez bejut az agyba, az agyalapi mirigybe vagy a tüdőn keresztül a vérbe. A higany egyes agyterületek, de különösen a szürkeállomány anyagcseréjét blokkolja.

A rágás során az amalgámból a higany egy részét lenyeljük, amiből a bélbaktériumok százszorosan mérgező organikus higanyt állítanak elő, mivel a szervezet a szervetlen higanyt folyamatosan szervessé alakítja át. A szerves higanyról viszont bebizonyosodott, hogy rákkeltő. Az amalgám a szervezetben olyan, mint egy időzített bomba: észrevétlenül, hosszú ideig ketyeg. Rövidtávon nem okoz ugyan specifikus tüneteket, hosszú távon azonban a szervezet szabályozórendszereinek blokádja által befolyásolja az életműködést.

A higany sejt- és idegméreg, amely 24 órában bombázza immunrendszerünket és savasítja szervezetünket. Többek között ezeket a fogtömésekből származó savakat is nap, mint nap közömbösítenünk kell, ezért lassan, de biztosan fogynak egészségünk fenntartásához szükséges ásványianyag-raktáraink. Így az évek alatt folyamatos elsavasodás alakul ki a szervezetben. Az amalgámtömés mindenki számára káros, bár a vele járó tüneteket az emberek másként élik meg. 

– Az amalgám mellékhatását hogyan veszi észre, akinek még az van a szájában? Mik a főbb tünetek?

– A tünetek összetettek. Önmagunkban tudatosítanunk kell, hogy a betegség nem normálértékektől eltérő számok összessége. A betegség nem ellenség, ami ellen harcolni kell, vagy meg kell semmisíteni, hanem az egész embert érintő sorskérdés. A betegség fejlődési folyamat, melyben a lélek és a szellem segítőjévé válik. A betegeket saját felelősségük tudatára kell ébreszteni. Minden szervezetet érő behatás vagy lokális irritáció beindítja a szervezet kompenzációs mechanizmusát. Először még nincsenek tünetek, a potenciális betegség még kompenzált, holott az információt hordozó rendszerben már megbomlott a rend. A mai környezetszennyezett világban, mindannyian ebben az állapotban vagyunk. Köztünk sokan tünetmentesek, de a hatás valamennyiünket érint. Amikor a szervezet regulációs rendszerének kompenzációs kapacitása kimerül, kezdődnek a tünetek, majd a krónikus betegségek. Minden krónikus panasszal orvoshoz forduló betegnek van története (előélete) a “kompenzációs időszakból”! A legtöbb páciens igen bonyolult panaszáradattal, hosszú kórtörténettel érkezik az orvoshoz. Ezt pszichoszomatikus kimerültségi szindrómának nevezném, jellemzője, hogy a páciensek rossz energiaállapotban vannak, szervezetük nem képes betölteni irányító-szabályozó funkcióit. Kimerítő, sokoldalú kivizsgálás ellenére sem sikerül szervi károsodást megállapítani, panaszaikat (fáradékonyság, alvászavar, idegesség, ingerlékenység, konzetrációzavar, depresszió, dühkitörések, látás-, hallás-, beszédzavar) kizárólag pszichés okokra vezetik vissza. Pszichológushoz tanácsolják őket, vagy nyugtatók rendszeres szedését ajánlják nekik. Ez azt jelenti, hogy sok olyan ember él közöttünk, akinek még semmilyen testi tünete nincs, csak éppen más ember lenne, ha nem lenne higany az agyában. Aki tehát tudni szeretné, kicsoda is ő valójában, annak méregtelenítenie kell, el kell távolítania a higanyt a szervezetéből, mielőtt pszichológushoz fordul.

– A higany mire van kihatással?

– Mivel a higany sejt és idegméreg, immungyengeséget okoz, ezáltal növeli a fertőzésekre való hajlamot és autoimmun betegségekre hajlamosít. Egyetlen higanyatom képes megváltoztatni a genetikai kódot, mivel képes beépülni a DNS spirálba és destabilizálni azt.

A legkülönbözőbb neurológiai betegségek (paresztézia, zsibbadás, bénulás, érzékelési zavarok) hátterében a higany áll, ami megzavarja az endorfintermelést is. Ez lehet a fő oka a krónikus fájdalmaknak. Ma már tudjuk, hogy az izomzat alaptónusát az autonóm idegrostok szabályozzák, melyek hormonszerű anyagokat (endorfinokat) termelnek. Ezek csökkentik a fájdalomérzékenységet az idegekben. Az amalgámmal mérgezett idegsejtek életben vannak ugyan, de csaknem bénult állapotban, mert egyedül a higanynak és cinnek van egy olyan tulajdonsága, hogy képes behatolni az autonóm idegrostba úgy, hogy maga mögött tönkreteszi a közlekedőcsatornát. Ebben az állapotban az autonóm (vegetatív) idegrendszerre ható terápiák (mint pl. a neurálterápia, akupunktúra, elektroterápia, gyógytorna…) hatástalanok.

A higany, enzim és hormon gátló hatása miatt, pajzsmirigy problémákat, menstruációs és emésztési zavarokat, meddőséget, okozhat és korlátozza a nehézfémek szervezetből való kiürülését is. A mai környezetszennyezés mellett egyetlen amalgámtömés elég lehet, hogy gyermekeknél neurodermitist vagy asztmát váltson ki. Szomorú tény, hogy a magzat az anyaméhben az anya amalgámtöméseiből eredő nehézfémekkel (higannyal) mérgeződik, mivel a higany a méhlepényen keresztül képes átjutni a magzat szervezetébe.

A higany egy olyan veszélyes méreg, ami a szervezet saját fehérjéjével is kémiai reakcióba tud lépni, és így allergénné válik. Az allergiák okát keresik világszerte, „bűnbakot“ mindig találni, lásd virágporok, állati szőrök, fűszerek… A kiváltó ok persze más és más, azonban a fő probléma a krónikus mérgezések következtében megzavart immunrendszer.

Térjünk rá a szájüregi tünetekre. Fogínygyulladás,“amalgámtetoválás“ az ínyen, fémes szájíz, szájszag, afták, fekélyek, nyelvégés, trigeminusz neuralgia, arcüreggyulladás…

Dr. Klinghardt sok tumort vizsgált meg, és csaknem mindegyiknél azt találta, hogy a daganat higanytartalma sokkal nagyobb, mint környezetének. A daganat a szervezet kétségbeesett próbálkozása a higany elraktározására, mellyen szintén megakadályozza, hogy az agyba jusson. 

– Mit tanácsol az emberek fogainak helyes ápolására, az étkezési szokások átformálására, hogy minél tovább saját fogakkal éljenek? 

– A fogproblémák sajnos manapság magától értetődővé váltak. A népesség 98%-a szenved fog-és fogágybetegségekben. A fogak elvesztése nem kellene, hogy természetes velejárója legyen öregségünknek. A betegek nagy része tanácstalan és szinte áldozatként kerül a fogorvoshoz. A fogorvos nem gyógyítóként, hanem mondhatni cinkosként segít kozmetikailag helyreállítani a beteg helytelen életmódjának eredményeit. Profilaktikus felvilágosításra van szükség, hiszen a fogak nem izoláltan helyezkednek el a szervezetben. Nem csupán evésre, de kommunikációra, érzelmeink kifejezésére is szolgálnak. Energetikai összefüggésben állnak testünk és lelkünk egészével. Gyulladások az állcsontokban a test bármely részén tüneteket idézhetnek elő, melyek semmilyen kezelésre nem reagálnak mindaddig, míg a fogakat is be nem vonjuk a kezelésbe. Gennyes gócok a fogakon olyan zavaró mezők, melyek komoly betegségeket idézhetnek elő. Legtöbbször nem a fogak a „hibásak“, a kiváltó okok nem ebben keresendőek, hanem sokkal inkább életmódunkban és az élthez való „hozzáállásunkban“. Nem elég a fogakat mechanikusan fogorvosilag ellátni, keresni kell a mélyebben rejtőző okokat is. Ma már sokak előtt ismert, mennyire fontos a természetes alapanyagú élelmiszerek fogyasztása az egészség és a fogak szempontjából. Hiszen ez megteremti az egészséges baktériummiliőt a szájban, amely tisztítja a fogakat és megvéd a fogszuvasodástól, sőt erősíti az egész immunrendszert.  A helyes szájhigiéne sem oldja meg a higanygőz folyamatos párolgását az amalgámtömésekből.

– Milyen megelőzési lehetőségeket ajánl a ma kor emberének?

– Egy olyan mérgezett, környezetszennyezett világban élünk, ahol az ember nem engedheti meg magának, hogy „fém alkatrészekkel“ – gondolok itt a higanytartalmú amalgámtömésekre és a fémalapú beépített fogművekre – gyengítse immunrendszerét a nap 24 órájában.

Akkor, amikor a környezetvédők küzdenek a világ higanyszennyezettsége ellen, akkor, amikor egyre több a fémallergia, miért gondoljuk, hogy ezeknek a szennyező, mérgező anyagoknak a szájban van a legjobb helyük? Ma már bizonyítottan tudjuk, hogy a higany átjut a méhlepényen és lerakódik a magzat szervezetében. Milyen jogon mérgezzük az elkövetkező, védtelen nemzedéket? A legújabb amerikai kutatások tíz újszülött köldök zsinórjának analízise során tíz esetben higanyt találtak. Ezért van nagy jelentősége a prevenciónak, ami a tájékoztatással kezdődik, ami már felkészítést is jelent a tudatos terhességre. A biológiai gyógyászatban az orvos számára az emberi szervezet az anyag, amelyen “dolgozik”. Célja az egészség helyreállítása. A művészet pedig az, hogy megtalálja ehhez a legmegfelelőbb módszert. 

– A holisztikus fogászatnak mi a lényege?

– Mindenekelőtt megfontolás tárgyává kell tennünk a Hippokratészi mondást: “Az egész több mint a részek összessége!” Ha az “egész egy részén” pl. a fogazaton valamit változtatunk, az az egész emberre hatással van. Itt van a fogorvoslás fontossága, jelentősége. Guido Fischer szerint: “A rágórendszer életfolyamatai az egész szervezetet tükrözik, ezáltal a legérzékenyebb tárgyát képezi a biofiziológiai kutatásoknak!” A holisztikus gyógyászatot nem csak a részletek, hanem az egész érdekli. A fogorvosnak el kell hagynia a “szájüreg határait” és az egész élő embert kell néznie. Fel kell ismernie, hogy a gyógyítás több mint a fogak szanálása. Sajnos az emberek is többet foglalkoznak a betegséggel, mint az egészséggel. Így nem ismerik fel, hogy a betegségek tünetekben jelentkeznek, és csak információt szeretnének adni az egészségessé váláshoz. A tünetmentesség vagy a tünetek megszűnése nem egyenlő a gyógyulással. A gyógyítás művészete abban áll, hogy a szervezetet tudatosan teszik képessé a természet törvényei szerinti működésre, az irányító rendszer beindítására és támogatására.

– Ha fáj a fogunk… valamire, valamiért fáj átvitt értelemben? 

– Minden biológiai rendszer, így az ember is nyílt rendszer, más rendszerekkel állandó kapcsolatban van. Pontosan ezért a fogorvosnak nem csak “lokális javításokat” kell végeznie, hanem az egész szervezetet kell vizsgálnia, és a “fájós fogon át “ helyreállítania az ember egészségét. A gyógyítás során nem szabad elfeledkezni a test – lélek – szellem egységéről!  Sokszor, amikor a fog fáj, csak”szól a jelzőrendszer”! Ne kapcsoljuk ki! Keressük meg a fájdalom igazi okát! Nem véletlen, hogy a pszihokineziológia elsősorban a fogakról szól fogorvosoknak. Ha a fogorvos csak, mint “fog felsőrészkészítő” vesz részt az orvosi láncolatban, egy nagyon fontos jelzőrendszer marad ki a betegségmegelőzés tudományából. Az első betegségek közé tartozik a caries, a”fogszuvasodás”. Ma már nagyon ritka az a gyerek, akinek a tejfogában ne lenne caries. Sajnos nem törődünk vele, mert úgyis “kihullik”! Milyen sok mindent tudnánk meg arról a kisgyermekről, hiszen a fog nem csak kívülről romlik. Sok betegség elkerülhető lenne, ha megtanulnánk ezt a „ szervbeszéd- szimbólum“ nyelvet!

Egyetlen tömés megváltoztathatja a beteg egészségügyi állapotát különösen akkor, ha a beteg a tömőanyagot nem jól tolerálja, vagy akár allergizálja. 

– Mi az Ön életigenlése?

– Sokféle betegség létezik, de egészség csak egy van! Az egészség egy értékes tulajdon, amiért érdemes az embernek időt, munkát, pénzt, sőt az életét is kockáztatnia, hiszen egészség nélkül az élet teher és minden elveszti értelmét. Fontos az életben az örömteli tevékenység jó levegőn, természetes étrenddel és tiszta vízzel élni. A többi magától jön, csak tudnunk kell befogadnunk a jót és engedni a kevésbé jót. Jelenleg már nem dolgozom aktív munkaidőben, így sokkal több időm jut kertészkedni, írni, olvasni. Kedvelt szabadidős tevékenységem a festés, amivel ezekben az éveimben úgy érzem, szintén örömet szerezhetek.

Vajda Márta

Életigenlők.hu

Hasonló cikkek