Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 6 perc

Mindenkit vigasztalok, amíg meg nem halok
mert rövid az élet, de én vidáman élek!“

  Szécsi Pál

45 éve halt meg, egyben 75 éves lenne Szécsi Pál, ezért személyére emlékezünk férfias, mégis bársonyos hangjára, megjelenésére, kiváló színpadi mozgására. Egyedi előadói stílusa révén minden idők egyik legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadójának számít. 1974-ben bekövetkezett halála pillanatától mítoszok és legendák fonódnak személye köré, melyek napjainkig élnek.

Ki volt ő? Most csak dióhéjban, a leglényegesebb tartalmú mozzanatokat rögzítve:

Énekes, előadóművész, dalszerző, dalszövegíró. 1967-ben a salgótarjáni amatőr versenyen megnyerte az énekesek versenyét, ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal második helyezést ért el. Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának.

Életigenlését kutatjuk, fürkésszük, vizsgáljuk, életrajzából alább egy-egy példát mozaikszerűen kiemelve, ami nem szimpla feladat egy olyan embernél, aki eldobta az életét, vagy mégis?  Mottónk idézet Szécsi Pál Nekem minden sikerül című számából, ő a szövegírója is, például a legtökéletesebb életigenlésre vall, klasszikus példája annak. Tehát:

Életigenlésre vall, hogy az iskola legjobb tanulója, gyakori szereplő kulturális és irodalmi műsorokban

Az Állami Arany János Oktatási és Nevelő Intézetben, az 1955/56-os tanévben megkapta az iskola legjobb tanulója kitüntetést, gyakran lépett fel kulturális és irodalmi műsorokban. 1956. május 5-én a Furulyás Jancsi című előadásban főszerepet kapott.

Életigenlésre vall sármos megjelenése, jó mozgása, hogy hamarosan az egyik legkedveltebb férfimanöken lett

Egy alkalommal a Divat Intézet munkatársa felfigyelt Szécsi Pál sármos megjelenésére, jó mozgására, hamarosan az egyik legkedveltebb férfimanöken lett belőle.

Életigenlésre vall, hogy nagy tehetsége, túlérzékenysége ellenére, kamaszkorban segédmunkásként is képes volt magát eltartani

Későbbi lelki problémái visszavezethetők gyermekkorára. Az árván maradt fiú előbb nevelőszülőkhöz, majd állami gondozásba került, tizenhat esztendős koráig. Ezután, hogy magát el tudja tartani, dolgozni kezdett, segédmunkás lett.

Életigenlésre vall a szövegírás, a zeneszerzés, újító ötletek, mindezek nagy-nagy igényességben ötvöződnek

Pályája csúcsán is még mindig fölfelé tartott. Szövegeket és zenét is szerzett (Ne félj, Nekem minden sikerül, Zenészballada stb.) tele volt újító ötletekkel vokálokat szervezett. Zenés színpadi darabokban lépett föl, harmonikus mozgásával kiváló ritmusérzékével ott is sikereket ért el. Kibédi Ervin, Rátonyi Róbert invitálta az Operettszínházba is.

Szécsi Pál dalai, nagyon szép, egyedi orgánumú hangja, a csak rá jellemző levegővétel, hangképzés, előadói stílus révén lettek közkedveltek, őszinte érzelmeket sugárzóak, nem giccsesek, nem avulók. Előadói, énekesi tevékenységének rendkívül értékes jellemzője az igényesség: a tartalom, a forma, a szöveg, a zene és az előadásmód tekintetében.

Életigenlésre vall, hogy számos külföldi vendégszereplése volt, az NSZK-ban Paul Moro néven lemezei is jelentek meg.

Indirekt életigenlés, hogy mindvégig szerény és közvetlen ember maradt

Szécsi Pál egyéniségének kiemelkedő jellemvonása, tehetsége, szép hangja mellett – kollégái munkatársai elmondása szerint is – kiváló emberi tulajdonságai, kedvessége, közvetlensége, szerénysége. Mindvégig szerény és közvetlen ember maradt.

Életigenlésre vall kiváló nyelvérzéke

A fenti felvetés révén kénytelenek vagyunk kicsit belemerülni szerelmi életébe is. Manökenként találkozott egy divatbemutatón Haase Maria Grażynával, lengyel manökennel. A találkozásból szerelem lett, majd 1962-ben házasságot kötöttek.

Rövid ideig Budapesten éltek, majd Grażyna visszatért Lengyelországba. Szécsi követte, ahol gyorsan és kiválóan elsajátította a lengyel nyelvet, idegenvezetőként is dolgozott – ám a házasságnak hamarosan vége lett, Szécsi Pál visszatért Budapestre. 1972-ben a Rádióban egy műsorban találkozott legismertebb szerelmével, Domján Edittel. A kölcsönös, lángoló szerelem januártól októberig tartott. Domján Edit elkísérte fellépéseire Szécsi Pált, együtt beszélték át a színpadi szereplés szakmai fogásait. Kapcsolatukat a sok „jó barát” intrikái tették tönkre. Domján Edit és Szécsi Pál két erősen szenzitív alkatú ember találkozása önmagában véve is esendő – elváltak útjaik.

Itt máris átcsúsztunk a életigenléssel látszólag összeférhetetlen mozzanatokhoz

Élet-félelem, lét-bátortalanság

1. Domján Editnek, a magába zárkózó, depresszív hajlamú nagy művésznek az öngyilkosságát Szécsi Pál soha nem tudta feldolgozni. Korabeli városi pletykák szerint, ezért dobta el ő is magától az életet.

2. Gondoskodó, szerető család nélküli, szomorú gyerekkora, igen érzékennyé tette az amúgy is nagyon tehetséges ennélfogva túlérzékeny előadóművészt. Szorongásai többször torkoltak öngyilkossági kísérletekbe, utolsó pillanatban azonban barátainak ismerőseinek mindig sikerült megmentenie életét.

Viszont:

Lelki problémái ellenére, általában kellemes társasági ember tudott lenni, jó humorú; mindenki szerette és örült személyének. Sármja nem csak a női rajongókra hatott, hanem a férfiakra is, mindenkire. Bárhol megjelent, első benyomásra – mozgása, mosolya, nyíltszívű kedvessége, orgánuma miatt – mindenki azonnal megszerette. Egykori diáktársai és tanárai is így emlékeztek vissza rá, így őrzik emlékeikben: mint szeretetre, figyelemre méltó, különleges egyéniség.

Ámde:

Magánéletében azonban sosem talált igazi társra- fantasztikus karrierje ellenére mindvégig magányos maradt.

Öngyilkossága: a gyökértelen, félénk kisfiú szorongása, élet-félelme

Mint megjegyeztük szorongásai többször vezettek öngyilkossági kísérletekhez, de az utolsó pillanatban valahogy mindig átvészelte.

Végül 1974. április 30-án éjszaka az utolsó kísérletet már nem lehetett megakadályozni.

Mindössze 30 éves volt. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetésén elképesztő tömeg jelent meg, akik közül nagyon sokan nem a végső búcsúhoz, tiszteletadáshoz, a kegyelet lerovásához méltóan viselkedtek. A fájdalomtól megzavarodott rajongók mindenáron be akartak menni a ravatalozóba, a megvadult emberek útját Koós János állta el kétségbeesetten.

Halála hírére gyászba borult az ország, rajongói egyszerűen nem tudták feldolgozni a veszteséget. Még évekkel később is virágcsokrok százai borították, borítják ma is sírját.

1986ban testvére, Szécsi Katalin ezekkel a szavakkal emlékezett rá a Zenészballada című könyv első soraiban: „Ilyennek látták: hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi… Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában… Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni… Ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult.

Vs.: Poór Péter szerint viszont önmaga ellen fordulása inkább volt egy kontrollt vesztett ember balesete:

– Pali már többször kísérelt meg öngyilkosságot, nem mintha lett volna valami világfájdalma. Nem azért csinálta! Rá így hatott az ital. Ha néha ivott egy kicsit, szörnyen bánatos lett. Amikor teljesen kijózanodott, akkor azt monda: „Mi a fenét akartam? Miért akartam öngyilkos lenni? Nincs nekem semmi bajom! A világon a legszerencsésebb ember vagyok”. Nem vetette meg a piát, de hozzá kell tennem, hogy Pali nem volt iszákos ember. Ritkán ivott, de akkor nem tudta abbahagyni. Fél évben egyszer berúgott, de akkor úgy, hogy öngyilkos akart lenni. Ilyen rossz hatással volt rá az ital. Pedig aki ismerte, az tudta, vidám, jó humorú ember volt – nyilatkozta Poór Péter, aki biztos benne, hogy a végzetes nap sem gondolta komolyan a tettét a harmincéves korában elhunyt, rajongott énekes.

Gergely Róbert, aki Pozsgai Zsolt zenés darabjában Szécsi Pált alakítja, ám meg úgy véli az énekes-legenda öngyilkosságát édesanyja hiánya – hogy gyermekkorában elhagyta – váltotta ki

Azt tudjuk, hogy labilis idegzete volt és hatalmas lángon égett. Rövid szerelmei voltak, a nőkben valószínűleg csak a veszteséget látta, képtelen volt feldolgozni, hogy az édesanyja, Klára elhagyta, és utána nevelőszülőkhöz és intézetbe került. Sokszor próbált meg az életének véget vetni, végül sikerült is. Semmit sem tudott az édesanyjáról, hogy él-e vagy hal-e, talán azt hitte, így majd vele lehet. Remélem, sőt tudom, hogy bárhol is vannak, most együtt vannak a nővérével, és bepótolják azt, ami az életben nem adatott meg nekik.

Rövid életrajz

Szécsi Pál 1944. március 19-én született Budapesten.
Apja, Szécsi Ferenc zsidó származású nyelvész, anyja, Szemere Klára külkereskedelmi levelező.
Két nővére volt, Mária (1938) és Katalin (1941).
A háború alatt bujkált a család, az apát 1945. január 6-án agyonlőtték származása miatt. Az anya nevelőszülőkhöz adta a két fiatalabb gyermekét, majd 1956-ban  Amerikába disszidált.
Állami gondozott lett.
A budapesti Arany János Gimnáziumban, majd  a mezőtúri Dózsa György Gimnáziumban folytatta a tanulmányait. 16 évesen otthagyta az iskolát és felköltözött Budapestre. Alkalmi munkákat vállalt, majd modellként kezdett dolgozni, miután egy raktárban felfigyeltek vonzó külsejére és jó mozgására.
1962-ben megismerkedett a 23 éves, lengyel modell Grazyna Haasé-vel, és 1962. június 17-én összeházasodtak,  három hónap múlva pedig Lengyelországba költöztek. A modellkedés mellett idegenvezetőként is dolgozott. 1965-ben elváltak.
1966. szilveszterén a Gellért Szállóban manökenként dolgozott, majd elénekelt néhány dalt a színpadon. Olyan sikert aratott, hogy elhatározta: énekesként próbál szerencsét. Énektanárhoz kezdett járni és versenyeken vett részt, köztük az 1967-es táncdalfesztiválon – ekkor indult el énekesi karrierje.
A szerelmi életét gyakori kalandok és folytonos kudarcok jellemezték, azonban énekesként sikert sikerre halmozott és mindig valami újításon törte a fejét. (Az ő ötlete volt, hogy egy női vokálegyüttes kísérje a műsorát). Ő fedezte fel Cserháti Zsuzsa énekesnőt.
1972. januárjában találkozott a nála 12 évvel idősebb Domján Edit színésznővel, és szenvedélyes szerelem született közöttük. Kapcsolatuk nem volt zökkenőmentes, a barátaik is próbálták elválasztani őket egymástól, és októberben szakítottak. December 26-án Domján Edit öngyilkos lett és az énekes ezt sosem tudta feldolgozni.
A nővére közölte vele a hírt, majd beszállították egy pszichiátriai intézménybe, ahol egy héten keresztül altatták, nehogy kárt tegyen magában. Felépülése után 1973. februárjában az akkori Nyugat-Németországba szökött és miután énekesként nem aratott sikert, bár lemezt adott ki, segédmunkásként dolgozott. Júniusban hazatért.
S. Nagy István a szárnyai alá vette, együtt dolgoztak az új nagylemezén, aminek a megjelenését már nem élte meg. Anyagi és lelki gondokkal küzdött, nem kifejezetten megrögzött alkoholfüggősége is súlyosbodott, újabb öngyilkossági kísérletet hajtott végre, ezt már nem élte túl, 1974. április 30-án hunyt el. Május 10-én temették el a Farkasréti temetőben. 

  Batári Gábor

eletigenlok.hu

Similar Posts