Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 6 perc

– egy kongresszuson a hagyományos és a komplementer gyógyászat szakemberei –

Az október 4-5. között Budapesten megrendezett MAOT 34. és MIMSZ 1. összevont kongresszuson olyan kérdéseket tettünk fel a hazai integratív medicina szakértőinek, amely kérdésekre A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány is válaszokat keres 35 éve: Hogyan lehetséges az embert teljes egészében, azaz holisztikusan vizsgálva gyógyítani? A komplementer medicina hiteles, hatékony ágazatai hogyan, mikor emelhetők be a hazai orvosi gyógyászat protokoll szabályai közé? A kérdéskör ősszel szabályozásra került és januárban hatályba léphet az új törvény.

Mit tehet az egyetemi szintű oktatás, mit tehetnek a szaktekintélyek, mit tehet egy kongresszus vagy erre létrehozott egyesület, mikor valósulhat meg itthon is az integratív medicina hétköznapokban is alkalmazott változata? Vajon kinek, mikor, hol és mi a szerepe, hogy az egyéni, személyre szabott egészségmegőrzés és gyógyítás területén az embert holisztikusan, egységben tekintsék orvosok, orvos-természetgyógyászok, prof. Dr. Hegyi Gabriella a MAOT és a MIMSZ elnöke, A rák ellen… Alapítvány kurátora, Gajda Péter polgármester, védnök, prof. Dr. Szász András kutató-orvos, Dr. Szőke Henrik PhD, tanszékvezető, prof. Dr. Kiss István intézetigazgató PTE, A rák ellen… Alapítvány kuratóriumi elnöke és Daróczi Zoltán a MIMSZ főtitkára válaszoltak az Életigenlők magazinnak.

Arra a kérdésünkre, hogy miért egyszerre tartották a két rendezvényt, mi volt a céljuk Dr. Hegyi Gabriella professzor, a rendezvény főszervezője, a Magyar Integratív Medicina Szövetség és a Magyar Akupunktúrás Orvosok Társasága elnöke elmondta: „A  Magyar Akupunktúrás Társaság 34. kongresszusa kifejezetten a hagyományos kínai orvoslás szakmáját öleli fel – a rehabilitációtól a fájdalomcsillapításig, a neurálterápiától a csikungig, a tai chiig, ezért célszerű volt összekötni az újonnan megalakult Magyar Integratív Medicina Szövetség 1. kongresszusával. Neves előadókat hívtak meg Los Angelesből, Görögországból, Oroszországból, Szlovákiából, Kínából. Nagyon érdekes széles spektrumú előadás sorozatot állítottak össze, amiben a táplálkozás, az életmód, a környezet, a prevenció, a primer, a szekunder prevenció helyet kapott, hiszen az ember test, lélek, szellemből áll. Mivel a világ egyre keményebb, egyre jobban stresszelt, az ember egyre nehezebben találja magát benne boldognak. Hangsúlyozta, nem csak gyógyítani akarnak, szeretnék ezt a földi létet elviselhetőbbé, eredményesebbé és boldogabbá tenni. Az ötlet az volt, hogy közös platformra hozzák a holisztikus szemléletben gyógyítókat, orvosokat, természetgyógyászokat, mert egységben az erő, és ha több ezres tagságot képviselnek, akkor azt a döntéshozók meghallgatják. A szövetség megalakításában 43 különböző társaság, alapítvány és egyéb formáció vett részt májusban.”

Gajda Péter, Kispest polgármestere, a konferencia védnöke rövid interjúban arról nyilatkozott, hogy prof. Dr. Hegyi Gabriella orvossal nagyon jó kapcsolata van a kerületnek és neki is személy szerint, mivel a Yamamoto Intézet ott talált otthonra, Kispesten. Tudomása van arról, hogy nagyon sok kerületinek segített a professzor asszony abban, hogy újra egészséges legyen. Azért vállalt védnökséget, mert számára Hegyi doktornő a garancia arra, hogy kiváló szakmai útmutatást kapnak, felkészült oktatókkal és előadókkal találkozhatnak a konferencia résztvevői.

Prof. Dr. Szász András kutató, az oncothermia létrehozója először arról beszélt, hogy szerinte mit tehet a kongresszus az ügyben, hogy az integratív medicina hazai ügye előmozduljon. Sajnos Magyarországon még gyenge lábakon áll az integratív medicina. Németország és az ázsiai országok nagyobb lépésekben haladnak előre. Mégis azt hiszi, jó úton vagyunk, már elkezdtünk valamit. Az integratív medicina humán üzenetének azt kell hordoznia, hogy a beteg az egy személyiség. A beteget kell központba helyezni, a beteget teljes integritásában, az ő személyes tulajdonságaival együtt kezelve. Nem a tumorát kell kezelni, hanem a beteget, aki tumoros. A tumor a testben nagyon sok területen megjelenik, ám a beteg maga, mint integritás a lényeg. Nem az ideák kell, hogy vezessék a gyógyítókat, hanem a konkrét beteg.

Ezt követően arra a kérdésre, hogy elterjedhet-e a hazai gyógyászatban az oncothermia elmondta: „sajnos az OEP nem támogatja, a nagy centrumok pedig magánbetegeket nem kezelnek, nagyon szűkösek a lehetőségek, hiába vannak gépek. Egyetlen helyen van jelenleg intenzív kezelés, a Semmelweis egyetem onkológiai központjában, Dr. Dank Magdolna professzor vezetésével, de ott is erősen limitált a helyzet abból a szempontból, hogy csak olyan betegeket kezelhetnek, akiket a saját onko-teamjük vett föl. Az OEP-nél többször próbálkoztak, több nagy átfogó rendszert adtak át arra, hogyan lehetne előbbre lépni, minden esetben visszautasították. Az integratív medicina magyarországi alkalmazásának ismert szaktekintélye, Dr. Hegyi Gabriella professzor alkalmazza már elég régóta a módszert az integratív medicina részeként a Tradicionális Kínai Medicina (TCM) felhasználásával.

Dr. Szőke Henrik PhD a PTE ETK tanszékvezetőjét arról kérdeztük, hogy az oktatás mit tehet azért, hogy a rendelőkben is szóba jöhessen, hogy valaki természetes utakat is választhasson a gyógyulásához. Elmondta: nagyon sokrétű a dolog, a Pécsi Egyetem ebben mindig is úttörő volt, ezt a pozícióját tartja most is. A jövőben szándéka az, hogy az integratív medicina jegyében a tradicionális és a komplementer módszereket oktassa. A tanszéknek nagy szerepe van ebben, mert kötelező a kar hallgatóinak komplementer medicinából 1014 órát hallgatniuk. Felismerte az egyetem és a tanszék, hogy ez a tájékozottság nagyon fontos, ezért objektív, tudományos ismeretanyaguk kell legyen a témáról, hogy ne sarlatánságnak tartsák a komplementer gyógyászatot.

A másik régóta létező része az oktatásnak a posztgraduális képzés. A hagyományos kínai orvoslás, a neurál terápia, és az antropozófus gyógyászat hallgatói jelenleg is tehetnek egyetemi vizsgát és ezáltal hivatalos működési engedélyt szerezhetnek. Tájékoztatott arról is, hogy lesz a jövőben BSc integratív medicina terapeuta képzés, aminek a tervein most dolgoznak. Az egészségtudományi kar hallgatói alapból hallgatják a komplementer medicinát, ami teljes spektrumot biztosít számukra. A posztgraduális képzésen szakorvosok vehetnek részt és diplomázhatnak az egyetemen. Jelenleg is zajlik egy Természetes Élet- és Gyógymódok Szakértője nevezetű továbbképzés.

Ebben a képzésben a teljes spektrumot oktatják, tehát a hagyományos kínai orvoslást, antropozófus gyógyászatot, akupunktúrát, akupresszúrát, fitoterápiát, homeopátiát. Elmondta továbbá, hogy egy hallgatója most adott be egy diplomamunkát, amiben felmérte, hogy a hallgatók melyeket ismerik. A hagyományos kínai orvoslás elég ismert, a homeopátia is. Nagyon érdekes volt látni a kérdőívben, hogy az antropozófus gyógyászatot mint fiatal gyógyászatot a hallgatók 30%-a ismeri.

Prof. Dr. Kiss István kutatóorvos arról nyilatkozott, hogy egy-egy kongresszusnak, mi lehet a szerepe abban, hogy az integratív medicina felé nagyobb lépésekben haladjunk. A táplálkozás mint egészségmegőrzés az integratív medicina szemléletébe kiválóan passzol, hiszen a táplálkozás minden szervrendszert érint. Ma már megengedhetetlen, hogy ne személyre szabott egészségmegőrző javaslatokkal éljenek az emberek.

Lehet-e szerepe a társadalmi szervezeteknek abban, hogy tényleg mindenki megkapja a személyre szabott iránymutatást válaszában elmondta: a társadalmi szervezeteknek rugalmasságukból adódóan olyan lehetőségeik vannak, amelyek úgymond a hivatalos egészségügy berkein belül – legyen az magán orvosi, kórházi vagy járóbeteg-ellátás – biztos, hogy nincsenek meg. A társadalmi szervezetek és közöttük A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány élen jár ebben a tevékenységben, nagyon-nagyon sokat tehetnek az egészséges életmódért.

Kiss professzor óvatos volt abban a tekintetben, hogy egy konferenciának lehet-e szerepe abban, hogy előmozduljon az integratív gyógyászat. Véleménye szerint konferenciákra azok mennek el, akiknek amúgy is van affinitásuk a komplementer területekhez. De sajnos ettől a közeledés a hagyományos és az integratív, holisztikus szemléletű orvoslás között nem fog hétmérföldes lépésekkel felgyorsulni. Nyilván, ha egy ilyen eseménynek hírértéke van, ha egy ilyen eseményen hiteles előadók beszélnek, akkor az jelzés a másik oldal felé is, ami hozzájárul a közeledéshez.

Daróczi Zoltán MIMSZ főtitkár arról nyilatkozott: Magyarországon véleménye szerint egészségügyi forradalom zajlik. Nagyon régi hiányt pótolna, ha az akadémikus és a komplementer orvoslás integrálódna. Nagyon sok szervezet van Magyarországon és mindegyik zászlajára tűzte, hogy hozzájárul a magyar egészségügy jobbításához, fellendítéséhez. Ez hívta létre Magyar Integratív Medicina Szövetséget ernyőszervezetként, hogy amikor lehet közösen lépjenek fel. Elmondta terveik szerint szakértőket delegálnak olyan fórumokba, ahol az egészségügy helyzetéről születhetnek kormánydöntések. A természetgyógyász fogalmat úgy definiálta, hogy az egy gyűjtőnév, vannak benne orvos és nem orvos természetgyógyászok és a természetgyógyászok közt is vannak olyanok, akik szakmaként megtanulják és olyanok, akik hivatásszerűen élik.

Vajda Márta

A cikk az Életigenlők magazin 2019. téli-ünnepi számában jelent meg.

Kapcsolódó:

Tanulnunk kell az összefogás művészetét – orvosok és természetgyógyászok az integratív medicináért – interjú Daróczi Zoltán MIMSZ főtitkárral

Aposztróf doktorok kora lejárt! – interjú Dr. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkárral

Együtt tanácskoztak – egy kongresszuson a hagyományos és a komplementer gyógyászat szakemberei

Kézfogás orvosok és természetgyógyászok között – megalakult a MIMSZ

eletigenlok.hu

Similar Posts