A Hévízi-tó Európa szerte jól ismert, aki egyszer fürdőzött már a gőzölgő vízben, nem feledi az élményt. A Hévízi tó tényleg fantasztikus, több szempontból is egyedülálló a világon. Összegyűjtöttünk tíz érdekességet, amit eddig talán nem mindenki tudott róla.
Igazi különlegesség
A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termál tava. Létezik ugyan egy hasonló tó Új-Zélandon, amelyik alapterületre nagyobb, mint a hévízi tó, más szempontból viszont a Keszthely melletti csodató a nyertes. A legfontosabb különbség a két tó között az, hogy az Új-Zélandi tóban nem lehet fürdeni és nem használható gyógyászati célokra sem, mivel túl magas a hőmérséklete.
Magától cserélődő vízkészlet
Hévízi-tó két forrásból táplálkozik, egy 38 méter mélyen levő karsztbarlang több tízezer éves meleg és hidegebb vize keveredik össze benne. Percenként 30-40 ezer liter, közel 40 Celsius-fokos víz áramlik ki a forrásokból. A tó vize, afféle öntisztító folyamatot végez, hiszen a víztömeg állandó mozgásban van. Egyrészt balról jobbra forog lassan, másrészt pedig alulról felfelé, mivel a meleg víz állandóan felfelé tart, a hideg pedig süllyed le. A nagyon gyors vízhozam okán a tó vize háromnaponta teljesen kicserélődik.
Magyar fejlesztésű kezelés
A ma
már a világ számos pontján elterjedt súlyfürdő kezelés speciális hévízi találmány, gerincbetegeknek dolgozták ki. A súlyfürdő víz alatti kezelés, aminek célja, hogy a gerinc csigolyáit egymástól eltávolítsa, így nyújtva a gerincoszlopot, aminek hatására lehetővé válik a porckorongok egészséges állapotának visszaállítása. Dr. Moll Károly volt az, aki elsőként alkalmazta a víz alatti súlyfürdőt az 1950-es évek elején. Első kísérletei során erős hevederövre rögzített súlyokat, közben a beteg a korláton vagy egy tutajon lógott a vízben hónaljánál fogva, ezt fejlesztették később tovább, a mai formáig. A kezelés titka, hogy az izmok ellazulnak a meleg vízben, a gerinc pedig a súly és a hidrosztatikai nyomás segítségével nyúlik, így segítve az egészséges gerincfelépítés visszaállítását.
A tavirózsa a város jelképe lett
A tó felszínén úszó tündérrózsa Hévíz szimbóluma lett, nem őshonos, az 1800-as évek végén telepítették a tóba, bekerült a város címerébe is. A betelepített színes virág mellett a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa, amely viszont napjainkra szinte teljesen kiszorult, de a kifolyónál még mindig találkozhatunk vele. A hévízi tavirózsa levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken kúszó indák pedig a rádiumos gyógyiszapot védik.
A tavat körülvevő park is csodákat rejt
A tó körüli csodálatos „kis erdő” nemcsak gyönyörű, de ritka növényfajoknak is otthont ad, ráadásul nagyban hozzájárul Hévíz különleges klímájához. A park ritkaságai közé tartozik a kelet-kínai páfrányfenyő, a ginkgo biloba, és a Japánban honos liliomfa, mely az otthonához hasonló párás környezetben kézfejnyi virágokat bont. A párás mikroklímát meghálálják az örökzöldek, a fenyők, a görög-, a kaukázusi- és az andalúz jegenyefenyő, és a narancsillatú amerikai duglászfenyő is. Az erdőben az amerikai eredetű mocsárciprus a kínai ősfenyővel együtt bronzszínű palástba öltözteti az őszi hónapokban a tó környékét. Ez az erdő kiemelt szerepet játszik a tó kiegyenlített klímájának megteremtésében, mert a szeleket felfogja, így télen-nyáron összefüggő marad a sejtelmes párafüggöny.
Rendkívüli mélység
A tó átlagos mélysége kettő-öt méter, ott pedig, ahol a forrásbarlang található, a 38 és fél méteres mélységet is eléri. A barlang feltárását 1975-ben végezték, a búvárok miután komoly veszélynek kitéve magukat áthatoltak a barlanghoz vezető nyíláson, egy 14 méter magas és 17 méter átmérőjű teremben találták magukat. Az Amphora-teremnek elnevezett üreg két oldaláról tör elő a kettős eredetű termálvíz, a keleti oldalon langyosabban, a nyugati oldalon pedig 46 méteres mélységből, több mint 40 Celsius-fokon áramlik kifelé.
Téli kenutúra a csatornán
A csatornán szerveznek téli evezést is. Fantasztikus élmény a meleg vízen haladni, ami még a leghidegebb napokon sem fagy be, mivel eléggé meleg ahhoz, hogy ellenálljon a zord időjárásnak. A táj magával ragadó, a csatorna felett sűrű páraréteget láthatunk, körülöttünk pedig tavirózsák virágoznak. A csatornában folyó víz hőmérséklete 22-25 fok közötti, a túra nem túl hosszú, biztosan nem fogtok elfáradni, inkább kellemes érzés lesz az izmoknak is.
A legenda szerint gyermeket mentett
Egy ókori történet alapján a hévízi tavat tápláló forrást a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára fakasztotta. A dajka egy lebénult gyermek gyógyulásáért imádkozott. A mélyből feltörő hévízi tó meleg vizétől és az egészséges, gőzölgő iszaptól a csenevész gyermektest teljesen felgyógyult, egészséges lett. Egy másik, a római korból származó legendában a gyógyulni vágyó gyermek maga Flavius Theodosius keletrómai császár volt, aki gyógyulása után 391-ben a keresztény vallást állami vallássá tette a római birodalomban.
Elefántoknak is hasznos
1914 nyarán esett meg, hogy a Fővárosi Állat és Növénykert Nelly nevű ifjú elefántja Hévízre utazott, ahol fájós lábát gyógyították a tó víziében. Nellyt a Fővárosi Nagycirkusz akkori igazgatója adományozta az állatkertnek, mert úgy vélte, a fájós lábú állatból nem lesz cirkuszi „művész”. Az akkor hároméves növendék elefántnál reumát állapítottak meg és az állatorvosok úgy döntöttek, gyógyfürdővel segítenek Nelly baján. Az állatkert szomszédságában álló Széchenyi Fürdőben akkor még nem volt akkora medence, ahol egy ekkora állat megmártózhatott volna, így Nelly Hévízre utazott. A kiselefánt nagyon szerette a tóban fürdőzést, amelytől állítólag reumája is sokat javult, ráadásul a csodájára járt a fél világ.
Legendás kerubok
A Tófürdő főbejáratát két kerub szobor őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták, képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. Állítólag, ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak.
Forrás: termalfurdo.hu
