A fájdalom nem akkor fog alábbhagyni, ha nem veszünk róla tudomást, hanem amikor a gondolkodásunkat változtatjuk meg irányába. Fontos, hogy mindig szembenézzünk a valósággal, a tényekkel, így a betegségünkkel, fájdalmunkkal is. Próbáljunk az attitűdünkön, a hozzáállásunkon módosítani, mert ha az agyunkban, a gondolkodásunkban megváltozik valami, akkor a fájdalomra sem úgy tekintünk többé mint ellenségre, hanem képesek leszünk megbékélni vele és így szenvedésünk is alábbhagy.
Egy brit kutatásból az derül ki, hogy azok a személyek, akik egy kognitív viselkedésterápián vettek részt, vagyis olyan pszichológiai felkészítésen, amely megtanította számukra, hogyan kontrollálják a fájdalom szülte negatív gondolatokat, a kísérlet alatt 58 százalékkal kevésbé kellemetlennek ítélték meg a vizsgálat során alkalmazott fájdalomsorozatot, mint a másik csoport résztvevői. A kutatás egyik vezetője szerint ez a vizsgálat igenis bizonyítékul szolgál arra, hogy az elménk képes módosítani, pozitívabb irányba terelni az érzékelt ingert.
A fájdalom még inkább felerősödik, ha tudatosan figyelünk rá. Ezért lényeges, hogy minél gyakrabban eltereljük a figyelmünket, amikor a fájdalom jelentkezik, de ez még nem azt jelenti, hogy nem veszünk róla tudomást. A legjobb módszer, ha megtanuljuk elfogadni, ha az életünk részévé válik a fájdalom, és nem rosszallóan tekintünk rá. Akinek ez sikerül, az biztos, hogy nem azzal fogja a napja nagy részét tölteni, hogy a nap minden egyes percében megpróbálja elkerülni vagy kordában tartani bármely testrészét is érintő kínt, mert ez pesszimista hozzáállást feltételez. Aki alkalmazkodik megváltozott egészségi állapotához, vagyis gondolkodása inkább optimista, mint borúlátó, sokkal kevésbé fogja gyötrelemként és kínszenvedésként megélni a betegségét. A pozitív életszemlélet nem pusztán a fájdalmat képes hatékonyan csökkenteni, de az ezzel együtt karöltve járó depressziót is képes felszámolni.
Kutatások igazolják, hogy azok a betegek, akik derűlátóak állapotukkal kapcsolatban, a kezelések is sokkal kecsegtetőbbek és sikeresebbek negatív gondolkodású társaiknál. A mentálhigiéné tudománya szerint a bizakodó típusú emberek képesek a rugalmas gondolkodásra, jobban tudnak alkalmazkodni az élet kínálta nehézségekhez, és a megküzdő stratégiáik is sokkal szélesebb skálát ölelnek fel, mint a negatív gondolkodású betegeknél. És ezek a megküzdő módszerek a testi, lelki és szellemi egészségüket is még inkább megacélozzák, ami ismét csak azt eredményezi, hogy a fájdalmat nem tragédiaként, hanem kihívásként élik meg, így a vele folytatott küzdelem is jóval sikeresebb.
A pozitív életszemléletű emberek abban az esetben, ha az egészségük megrendül, nem gubóznak be a négy fal közé, hanem még többet foglalkoznak önmagukkal és a környezetükben élő barátaikkal, családtagjaikkal. Ezek az emberek elkezdenek mozogni, sportolni, ami köztudottan javít egészségi állapotukon. Sokan a meditációban látják a gyógyulásukat, és lehet is benne némi igazság, hiszen a meditáció akár 80 százalékkal is képes a fájdalmat csökkenteni. A zene ősidők óta gyógyító erővel bír. Nem pusztán a fizikai fájdalmat képes mérsékelni, hanem a betegséggel együtt járó szorongást és feszültséget is oldja. A művészetterápia sok embert átsegített már élete nehéz szakaszán. A rajz, a zene, a tánc, az ének és az egyéb kreatív tevékenységek mind-mind elősegítik, hogy a művészi élményen keresztül az emberek megismerjék önmagukat, általa lehetőség nyílik betegségük elfogadására, emberi kapcsolataik megerősítésére és vágyaik, érzéseik kifejezésére.
Forrás: gyogyszernelkul.com
