OLVASÁSI IDŐ KB. 4 perc

Az éhgyomri diéta, avagy az időkorlátos étkezés segíthet az embereknek a fogyás elérésében – mutatott rá egy kisméretű tanulmány, amely szerint ezen étrendnél mindegy, 4 vagy 6 órán át eszünk. Amennyiben az evést minden nap csak egy bizonyos időszakra korlátozzuk, a módszer sokaknak segíthet néhány plusz kiló lefaragásában. Erről egy kisméretű tanulmány számolt be, amely azt is kiemelte: az étkezés 6 órára történő korlátozása ugyanúgy működhet, mint egy szigorúbb, 4 órás időkeret.

A kutatók egy 8 hetes vizsgálat során állapították meg, hogy a két, korlátozott időtartamú étrend bármelyike hozzájárult az elhízott emberek esetében néhány kiló leadásához: megszabadultak kezdő testtömegük nagyjából 3 százalékától.

S bár ez az étrend korábban divatossá vált, úgy tűnt, a régi módszerrel hatékony: csökkenti az emberek napi kalóriabevitelét.

Az időkorlátozással történő étkezés az időszakos böjt egyik formájának tekinthető – mondta Krista Varady, tanulmányban résztvevő kutató, a Chicago-i Egyetem táplálkozástudomány-professzora. Az elv egyszerűnek tűnik: az emberek arra állnak rá, hogy a napnak csak bizonyos óráiban esznek, a fennmaradó időtartamban pedig – a víz és a kalóriamentes italok kivételével – böjtölnek.

„Ez a fogyási módszer népszerűvé vált. Nagyrészt azért, mert könnyű követni – mondta Varady professzor. – Nincs kalóriaszámolgatás, s az emberek azt esznek, amit akarnak, csupán az órát kell figyelniük. Úgy tűnik, sokkal jobban kedvelik ezt az étkezési módot, mint más diétákat.”

Az egyedüli probléma, hogy nincs túl sok tudományos bizonyíték arra: ez az időkorlátos étrend valóban működik.

Állati kísérletek alapján az időszakos böjt általában széleskörű hatást válthat ki, például csökkenti a gyulladás markereit a szervezetben, megváltoztatja a bélbaktériumok összetételét és serkenti a súlycsökkentést.

A laboratóriumi egerek azonban nem emberek – hangsúlyozta Krista Varady. Hogy rájuk milyen hatással van a böjt laboratóriumi körülmények között, nem igazán tükrözi azt, amit az emberek tapasztalnak egy időkorlátos étrendnél.

Az új tanulmányhoz Varady és kollégái kétféle étkezési tervet teszteltek. Az egyiknél a résztvevők délután 3 és 7 óra között ettek, a nap további részében böjtöltek. A másik esetében az étrend egy nagyobb idősávot engedélyezett, délután 1 és 7 óra között ettek az alanyok.

Ezeket az időszakokat a kutatók gyakorlati okokból választották. Mint a professzor megjegyezte: „Az emberek szeretnek együtt vacsorázni a családjukkal.”

A kutatók véletlenszerűen jelöltek ki 58 embert az időkorlátos étrend valamelyikének követésére vagy arra, hogy tartsa a szokásos étrendjét és testmozgását.

A 8 hét alatt mindkét étrendes csoport nagyjából testtömege 3 százalékát veszítette el átlagosan, míg az összehasonlításként melléjük rendelt csoport stabil maradt. A rövidebb időkorlátos étrend nem bizonyult hatékonyabbnak, mint a hosszabb.

Összességében az időkorlátos étrendcsoportoknál nem mutatkozott változás a vér gyulladásos markereiben. Ám kétségtelenül kevesebb kalóriát fogyasztottak a szokásos napi ételbevitelük során – körülbelül napi 550 kalóriát, s ez mindkét csoportra jellemző volt. Varady elmondta: úgy gondolja, minden együtt okozza a fogyást.

Annak oka, hogy időkorlátot határoznak meg az étrendnél, csupán annyi, hogy az emberek nem szeretik számolgatni a kalóriákat – így ez az étkezés lényegesen egyszerűbb.

Fontos tudni, hogy az időkorlátos étrend első vagy első két hetében sokan hajlamosak fejfájásra, szédülésre és hányingerre – Varady szerint néhányan fel is adják. Ám amikor a szervezet hozzászokik az új étkezési módhoz, a tünetek elmúlnak.

Ugyanakkor, ez a diéta sem való mindenkinek. Azok az emberek, akik gyógyszereket szednek – melyeket étellel kell bevenni – nem lesznek képesek ilyen szigorú étkezési időtartamhoz igazodni. Azok pedig, akik reggelente edzenek, nehezen fogják tudni tartani a szabályt, hogy délutánig ne egyenek semmit. Vagyis, szükség van némi változtatásra a napi rutinban.

Az sem világos, hogy a jelenlegi eredményekből miként lehet általánosítani – jegyezte meg dr. Emily Gallagher, a New York-i a Mount Sinai Icahn Orvostudományi Iskolájának endokrinológia, cukorbetegség és csontbetegség-szakértő professzor-asszisztens, aki nem volt a kutatás részese.

Mint mondta, a tanulmány főként 40-es nőket foglalt magába, vagyis az eredmények mások lehetnek a férfiak és a hölgyek esetében, de korosztályok tekintetében is.

Másik nagy kérdés, vajon az emberek tartani tudják-e ezt a diétát a való világban, s ezzel fenntarthatják-e a fogyást.

Krista Varady kiemelte: ez az étkezési terv nem egy gyors megoldás, mely után vissza lehet térni a régi kerékvágásba és úgy enni, mint korábban. S miközben az étrend technikailag megenged bármilyen ételt, valószínűleg nem bölcs dolog gyorséttermi menükkel beborítani az asztalt abban a 4 vagy 6 órában, amikor étkezhetünk. „A diéta minősége nagyon is fontos egészségünk szempontjából – mondta. – Így is tanácsos nagyobb mennyiségben egészséges zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztanunk és kevés feldolgozott ételt ennünk”.

A tanulmány a Cell Metabolism szaklapban jelent meg.

Forrás: napidoktor.hu

***                    ***                    ***                    ***

Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!

eletigenlok.hu

Similar Posts