A gyerekek számára a játék épp annyira alapvető szükséglet, mint az evés, az ivás vagy az alvás. A boldog játék kiváltotta pozitív elmeállapot elősegíti az agy minőségi fejlődését.
A kinti szabad játék az 1970-es évektől napjainkig mintegy 90 százalékkal csökkent, eközben az egyre korlátozottabb szabadtéri játéklehetőségek miatt az elhízás, a pszichés rendellenességek és az önkárosítások száma jelentősen növekedett.
A test együttműködő rendszerek összessége. Ilyen többek között az érzelmi és a társas rendszer, amelyeknek az agy működése ad keretet. A mozgás, a fizikai játékok aktívan elősegítik az agyi szövetek fejlődését. Minél ügyesebb az agy, annál ügyesebben találnak megoldásokat a gyerekeink az élet kihívásaira.
Ez elég jó ok arra, hogy még több játéklehetőséget biztosítsunk számukra. A gyerekeknek a játék éppen annyira alapvető szükséglet, mint az evés, az ivás vagy az alvás. A gyerekek örülnek, ha játszhatnak, az örömérzet táplálja az általános boldogságukat.
Napjainkban a fiataloknak igen kevés idejük jut arra, hogy kielégítsék a saját igényeiket. A játék segít ebben, a szabad játék nyugtatóan hat, és befogadóbbá teszi őket. Könnyebb tanulni, amikor nyugodtak vagyunk, és olyan dologgal foglalkozunk, amit élvezünk.
A jelenség magyarázatát az agyban lezajló kémiai folyamatok adják. Az agy idegsejtjei aszerint kapcsolódnak össze, hogy mivel foglalatoskodnak a gyerekeink, és hogyan érzik magukat foglalatosság közben. Amikor a gyerekek nagy élvezettel rohangálnak, az aktív izmok olyan hormonokat termelnek, amelyek azonnal befolyásolják az agyat és annak képlékenységét.
Képlékenységen vagy rugalmasságon leegyszerűsítve az agynak azt a tulajdonságát értjük, amely képessé teszi arra, hogy az idő múlásával mind méretében, mind képességeiben növekedjen vagy csökkenjen. Ez az egyik oka annak, hogy nem szükséges aggódni, ha a gyerekek nem az átlagos fejlődési mintázatot követik.
Csodák történhetnek, ha hagyjuk, hogy a gyerekek a saját tempójukban fejlődjenek. Lehet, hogy még nem olvasnak vagy még nem tudnak helyesen írni. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne szeretnék meg az olvasást vagy ne tanulnának meg tökéletes helyességgel írni. Ez a „még” szócska lehetővé teszi, hogy elfogadjuk gyerekeink aktuális fejlettségi szintjét.
Ha a gyerekek bizonyos képességeknek híján vannak még, az csak egy újabb ok arra, hogy hálásak legyünk az agy felépítéséért. Az agy ugyanis úgy van összerakva, hogy kortól függetlenül képes a fejlődésre. A gyerekek a saját tempójukban fejlődnek, és képesek megtanulni bármilyen új dolgot, ha figyelünk, és elkapjuk azt a pillanatot, amikor erre készen állnak.
Játék közben a szinapszisok összekapcsolják az idegsejteket, így növelve az agy plaszticitását. Így segíti a test aktivitása az agy fejlődését. Az öröm és az izgatottság még tovább stimulálják ezt a folyamatot, mivel a szinapszisok pozitív vagy negatív értéke befolyásolja az idegkapcsolatok minőségét.
Más szavakkal, ha a gyerekeink boldogan játszanak, akkor a pozitív elmeállapot elősegíti az agy minőségi fejlődését. Felfoghatjuk az agyat úgy, mint egy izmot: minél jobb formában van, annál ügyesebben képes befogadni új benyomásokat, új ismereteket az addig megtanultak feladása nélkül.
Azzal, hogy játékra buzdítjuk őket, hosszú távon azt támogatjuk, hogy a boldog gyerekek boldog felnőttekké váljanak.
A kötetlen szabad játék régóta meghatározó része a dán kultúrának és gyereknevelésnek. Iben Dissing Sandahl saját gyermekpszichológusi és szülői tapasztalataira támaszkodva gyakorlati tanácsokkal segíti a szülőket, pedagógusokat, miképp építhetik be a játékot a mindennapokba.
Forrás: A cikk a „Játék dán módra” című könyv szerkesztett részlete
