Gondolta volna, hogy ők is költők? – II. Frigyes császár és
II. Rákóczi Ferenc fejedelem

II. Frigyes császár

(1194-1250) II. Frigyes Roger, német-római császár és szicíliai király, korának egyik legjelentősebb uralkodója volt. Idejének nagy részét az általa virágzó kulturális központtá fejlesztett, centralizált Szicíliában töltötte. A császár szenvedélyes vadász és solymász volt. A madarak életét tanulmányozva az ornitológia alapjait teremtette meg, és egy értekezést is írt a madarakról Tractatus de avibus címmel, amely tudományos szempontból is egyedülálló. Saját korában a világ csodájának számított (Stupor mundi), mivel állítólag hat nyelven beszélt: latinul, szicíliaiul, németül, franciául, görögül és arabul. A poétaság sem állt tőle messze, amint az alant közölt költeménye is mutatja.

Emberem, édesem

– Emberem, édesem, indulj,
áldjon az Isten az úton,
menj, noha bennem a kín dúl,
fájdalom éget, a bú nyom.
Végemet esdve kivánom,
társam a gyötrelem egyre,
nincs medicína e sebre,
bárhogy idéz is az álom.

– Ó, hogyha felfogom ezt,
nagy csata dúl a szivemben,
azt, akit úgy szeretek,
távoli földre eresztem.
Útrakel, elhagy a drága,
kit soha más nem előzhet,
Toscana, isteni földed
vétke, hogy szívem oly árva.

– Asszonyom, édesem, társad
kedve szerint sose menne,
ámde hatalmas urának
szót fogad, íme, sietve.
Indulok – és megigérem,
hogy ama távoli tájon
sem csalom én meg a párom,
bármilyen csábos a szépnem.

– Rabja vagyok szerelemnek,
ám gyönyörű ez a rabság,
hű szivem boldogan enged
néki, hisz áldja hatalmát.
Éljek a gondolatodban,
el ne feledj soha, kérlek,
nem dobogott, uram, érted
vágyteli szív soha jobban.

– Asszonyom édes, a búcsút
húzni, odázni veszélyes,
nem leszel ám szomorú, tudd:
szívemet itthagyom, érezd.
Édeni szép gyönyöröknek
tartana vissza varázsa,
mozdul a láb, de hiába:
nem tudok válni tetőled.

(Baranyi Ferenc fordítása)

 

 II. Rákóczi Ferenc fejedelem

A magyar barokk 1690–1740 közötti periódusának legnagyobb, központi jelentőségű személyisége II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) volt, éppúgy, mint a megelőző fél századnak Zrínyi Miklós. Államférfi, hadvezér, író és gondolkodó volt egy személyben mindkettő. Igaz, hogy Zrínyi elsősorban irodalmi munkásságával, Rákóczi viszont főként történelmi tetteivel vívta ki a halhatatlanságot, az előbbi azonban kora történelmének is éppúgy legnagyobb alakja lett, mint az utóbbi a 18. század első évtizedeinek legkiválóbb írója. A századforduló barokk irodalmának nemzeti szellemű, progresszív iránya Rákóczi munkásságában teljesedett ki, az ő írói alkotásaiban érte el nemcsak legnagyobb eszmei gazdagságát, hanem legmagasabb irodalmi színvonalát is.

Győzhetetlen

Győzhetetlen én kőszálam,
Védelmezőm és kőváram,
A keresztfán drága áron
Oltalmamat tőled várom.

Sebeidnek nagy voltáért,
Engedj kedves áldozatért,
Drága szép piros véredért,
Kit kiöntöttél ez világért.

Reád bíztam én ügyemet,
Én Jézusom, én lelkemet,
Megepedett bús szívemet,
Szegény árva bús fejemet.

Irgalmazz meg én lelkemnek,
Ki vagy Ura mennynek, földnek,
Könyörgök csak Felségednek,
Én megváltó Istennek.

Mutass, Jézus, kies földet,
Lakásomul adj jó helyet,
Ez életben csendességet,
Jövendőben idvességet. 

Ima a Magyar népért

Tekintsd, Uram, néped sóhaját,
hallgasd meg a szegények,
özvegyek és árvák
hozzád felsíró jajkiáltásait!
Tekints az engesztelésre kész ártatlanokra,
és ne feledkezzél meg
irgalmasságod cselekedeteiről,
melyekkel hajdan oly kegyesen
elárasztottad szolgaságban sínylődő
választott népedet…
Vezéreld cselekedeteinket,
erősítsd karunkat,
hogy egyesült erővel szolgálhassunk
akaratodnak…
Add, hogy rendelkezésed útjáról
le ne térjünk,
hanem igazságtételeid őreivé lévén,
utunk nyugalomban
és békességben vezessen tehozzád!

Életigenlők.hu

 

Hasonló cikkek