Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 5 perc

Gondolta volna, hogy ők is költők? – Winston Churchill és Roald Dahl

Winston Churchill

Sir Winston Leonard Spencer Churchill (Woodstock (Oxfordshire, 1874. november 30. – London, 1965. január 24.) Nobel díjas író, politikus. Winston Churchill, katona, politikus és miniszterelnök, akire mint a második világháborúban győztes Nagy Britannia megszelídíthetetlen szellemi vezetőjére emlékeznek leginkább. Churchill a brit hadsereg tagjaként harcolt Indiában és Szudánban. Dél Afrikában újságíróként került fogságba. 1900-ban lett képviselő a parlamentben és 64 évig az is maradt. Megindító beszédei, buldog kitartása és a Hitlerrel való békekötés elutasítása tette népszerűvé a II világháború folyamán. Churchill számos történelmi témájú könyvet, életrajzot és visszaemlékezést írt. 1953-ban munkáját irodalmi Nobel díjjal jutalmazták, majd ugyanebben az évben lovaggá ütötték.

Egy külügyminisztériumi jelentés olvastán

A csehszlovákok
Nemzete kvákog
Mint békarákok
Jugoszlovákok
Hol a szobátok?

Más fordítás illetve átköltés

Aki csehszlovák
Az szerez szobát
S berekeszti lovát
A jugoszlovák
Nem oszt nem szoroz tovább.

(Israel Efraim fordítása)

Winston Churchill idézetek

”Nem ígérhetek semmi mást csak vért, gürcölést, könnyeket és izzadságot.”

”Ez nem a könnyed kényelem ideje. Ez a merészség és kitartás ideje.”

”A kimondatlan szavaknak a mesterei vagyunk, míg a véletlenül kiejtetteknek a szolgái.”

”A háborúban nem az számít, hogy kinek van igaza, hanem hogy ki maradt meg.” (egyben szójáték a jobb és baloldallal – right – left)

”A történelmet a győztesek írják.”

”Nem elég ha a legjobbat tesszük; néha azt kell tennünk amit elvárnak.”

”Egy politikusnak meg kell tudnia mondani, hogy mi fog történni holnap, a következő héten, hónapban vagy évben. És később meg kell tudnia magyarázni hogy ezek miért nem történtek meg.”

”A legnagyobb érv a demokrácia ellen az az öt perc, ami az átlag szavazó megnyerésért folytatott vitát jelenti.” 

”A demokrácia a legrosszabb kormányzási módszer, nem számítva az összes többit, amit időről időre kipróbálnak.”

”Az a nemzet ami saját maga adóztatásával próbál felvirágozni olyan mint az az ember, aki egy vödörben állva akarja magát felemelni a vödör fogantyúját húzva.”

”Az USA mindig helyes módon cselekszik, miután minden más alternatívát kimerített már.”

”A Baltiaknál levő Settintől az Adriánál levő Triestig egy vasfüggöny ereszkedett a kontinensre.”

”Az egészséges állampolgárok jelentik egy ország legnagyobb kincsét.”

”Nincs olyan, hogy közvélemény. Csak közzétett vélemény van.”

”A nagyság és jóság ritkán párosulnak ugyanabban az emberben.”

”Úgy néz ki mint egy női láma, akit megleptek a fürdőszobában.” (Charles De Gaulle francia tábornokról és miniszterelnökről.)

”A humor nagyon komoly dolog.”

”Könnyen megelégszem a legjobbal.”

”Tízezer szabállyal a jog tekintélyét rombolod le.”

”Szeretem a malacokat. A kutyák felnéznek ránk. A macskák lenéznek minket. A malacok egyenlőkként kezelnek.”

”Sosem féltem a tettektől, csak a tehetetlenségtől.”

”Épp most készítem elő rögtönzött válaszomat.”

”A hazugság már félig megkerülte a világot, amikor az igazság még csak a nadrágját húzza.”

”A pesszimista a lehetőségek nehézségeit látja, míg az optimista a nehézségek lehetőségeit.”

”Minél messzebbre tekintesz vissza, annál távolabb látsz előre.”

Hölgyekkel:

Nancy Astor: Winston, ha én lennék a felesége, mérget tennék a teájába.
Churchill: Nancy, ha a férje lennék, meg is innám.
Bessie Braddock: Uram, Ön részeg.
Churchill: És Ön asszonyom ronda. De holnap reggelre én józan leszek.

Egy fiatal ember (miután látta, hogy Churchill nem mosott kezet az illemhelyen): Az Etonban nekünk azt tanították, hogy a toalett használata után mossunk kezet.
Churchill: A Harrowban nekünk meg azt tanították, hogy ne pisiljük le a kezünket.

”Soha, soha, soha ne add fel.”

(Főfai Sándor fordítása)

Roald Dahl

Roald Dahl (Llandaff, Wales, 1916. szeptember 13. – Great Missenden, Anglia, 1990. november 23.) norvég származású, Walesben született angol nyelvű novellista, regény- és forgatókönyvíró. Az 1940-es években gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt való könyveivel szerzett hírnevet és lett a világ egyik legsikeresebb írójává. Számos műve jelent meg magyarul, köztük a Karcsi és a csokoládégyár, a Matilda (mindkettő fordítója Borbás Mária), a Szofi és a HABÓ (ford. Nagy Sándor) című meseregény, valamint a felnőtteknek szánt Meghökkentő mesék, amiből filmsorozat, míg  más alkotásaiból  játékfilm, illetve rajzfilm is készült.

A Piroska meg a Farkas

Midőn a gyomra így beszélt:
„Kéne egy jó kis délebéd”,
A Farkas nagymamázni ment.
Jött Nagyi ajtót nyitni bent,
S a rémes fogakra meredt.
A Farkas szólt: „Bemehetek?”.
Szegény Nagymama ijedez:
„Most mindjárt megesz engem ez!”
Hát teljesen igaza lett,
Mivel legott lenyeletett.
Sovány volt s rágós az ebéd,
A Farkas bőg: „Ez nem elég!
Nem is tudnám azt mondani,
Hogy van a gyomromban hami.
Beront a konyhába s vonít:
„Muszáj még falnom valamit!”

Majd vérfagyasztóan kacsint:
„Most itt fogok várni megint,
Amíg a Piroska kisasszony
Megjön, hogy őt is elfogyasszam.”

Most jön a Nagyi-öltözet
(Mert azt ugye nem ette meg).
Kendőt, szoknyát vett fel sután,
Cipellőt húzott, azután
Megfésülte borzas fejét,
S elfoglalá Nagyi helyét.

Bejött Piroska pirosan,
És közölte fórsriftosan:
„De nagy füled van, Nagymama.”
„Hogy jobban halljalak”,
Így a Vad.
„De nagy szemed van, Nagymama”,
Így a Lány.
„Hogy jobban lássalak”,
Így a Vad.
Nézett s mosolygott szélesen.
Gondolta: „Gyermek. Megeszem.
Rágós Nagyi után kijár,
Olyan lesz, mint a kaviár.”

Újfent beszél a zsenge lány:
„Nini, máma a Nagymamán
Milyen szép szőrmebudna van.”

„Nem ér!”, Ordas szól morcosan.
„Azt kellett volna mondanod:
Nagymama, de nagy a FOGAD!
De szófia minden beszéd,
Így is szét foglak rágni! Szét!”

A lány csak néz, mosolya bájol,
S elemózsiáskosarából
Pisztolyt húz ki – célozni tud –,
Piff-paff – és a Farkas kaputt.

Miután pár hét eltele,
Összetalálkoztam vele.
De nini! Nagyot néztem én:
Semmi piroskás a fején!
És mond: „Ugye jól áll nagyon
Farkasbőrszőrmekalapom?”

(Israel Efraim fordítása)

Földi ésszel sose tudni…

Földi ésszel sose tudni,
Hová fog az ember jutni!
Nem látod, hol köt kenud ki,
Kurta élet hova rúg ki
– Fény, ha van, ki fog aludni -:
Csupa „talán”, csupa lutri.
Dugd eveződ vízbe, dugd ki,
Úgy sem fogod soha tudni,
Hogy ez a nagy víziút mi.

(Israel Efraim fordítása)

***                    ***                    ***                    ***

Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!

eletigenlok.hu

Similar Posts