A Mikulás december 5-ről 6-ra virradó éjszaka érkezik. Ilyenkor minden gyerek az ő érkezését várja. Hogyan kellene készülnöd erre a különleges estére? Nos, először is, írj neki levelet, fényesítsd ki a csizmácskádat és tedd az ablak alá. Ha egész évben jó voltál, amikor a Mikulás megérkezik, tele rakja ajándékokkal, ha nem, akkor nem kapsz mást, csak egy virgácsot. Legalábbis így tartja a mondás.

A Mikulás szó a Miklós név cseh fordításából eredeztethető. A december 6-i ajándékozás szokása a 19. század végén érkezett Magyarországra. A modern magyar néphagyomány szerint december 5-én éjjel meglátogatja a gyermekeket – és ha az elmúlt évben jól viselkedtek – kisebb ajándékot ad nekik. A Télapó kifejezés szintén használatos a 20. század első harmadától kezdve a Mikulás szó szinonimájaként.

De lássuk csak, ki is az a Mikulás vagyis Szent Miklós püspök?

Mikulás legendája – a három szegény lány

Az egyik legismertebb legenda szerint valamikor réges-régen, élt egy Miklós nevezetű ember. Még egészen kis gyerek volt, amikor szülei meghaltak. Minden pénzüket rá hagyták, ő pedig úgy döntött, hogy segíteni fog a szegény embereken. A szomszédja egy szegény nemes volt, aki 3 gyönyörű lányt nevelt. Mivel szegények voltak, a lányok nem mehettek férjhez, hisz nem volt hozományuk.

Amikor eljött az idő, hogy az első lánya férjhez menjen, az éj leple alatt Miklós a nemes ajtója elé osont és otthagyott egy arany erszényt. Ugyanezt tette a második lány esetében is. Amikor eljött az ideje, hogy a harmadik lánya is férjhez menjen, a nemes megleste ki az, aki oly sok jót cselekedett a leányaival. Akkor meglátta Miklóst és annak ellenére, hogy az kifejezetten megkérte, ne beszéljen róla senkinek, a szóbeszéd elterjedt és valaki mindig kapott valamit Miklóstól.

A legenda egyik másik változata szerint, bár a szegény családban nem tudták ki lehetett a jótevő, csak a kisebbik lány látott egy vörös palástot, és egy hatalmas süveget a távolban. Innen eredeztethető a piros-kabátos Mikulás alakja, bár sokan állítják, hogy a manapság ismert kövérkés, jókedvű és piros ruhás megjelenítés csupán az egyik leghíresebb üdítőital készítő cégnek köszönhető.

Ki volt Szent Miklós?

Szent Miklós a IV. században élt és a kisázsiai Myra (ma Törökországban található) püspöke volt, akit már a hatodik században szentként ismerték és tisztelték. A tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek és diákok oltalmazója. Magyarországon Kecskemét város védőszentje. Életéről számos legenda ismert.

Szentként, Szent Miklós bőkezűbb volt a büntetésekben, mint a jutalom osztásban. A keresztény hagyomány szerint, megbüntette azokat, akik letértek a hit útjáról és egy virgáccsal ütötte a kezüket. Ezért mondják, hogy a szófogadatlan gyerekek virgácsot találnak csizmáikban ajándékok helyett.

A német, protestáns területeken Mikulás megfelelője a Weihnachtsmann, angolszász területeken (főleg az Amerikai Egyesült Államokban) pedig Santa Claus néven ismert, aki karácsonykor hoz ajándékokat a gyerekeknek és története szerint az Északi-sarkon lakik. Az igazi Télapó, Joulupukki pedig Finnországban, Lappföldön lakik.

Bartócz Ilona: Jön a Mikulás!

Azon a télen korán leesett a hó. A Nyuszi elgondolkozva ballagott az erdőszélen, a kopasz bokrok mentén, és éppen arra gondolt, hogy egy csöppet sem szereti a havat. A hó alól olyan nehéz kikaparni az ennivalót, elbújni is alig-alig lehet, márpedig egy Nyuszi életében gyakran előfordul, hogy rejtőzködnie kell. A hó világos volt, a Nyuszi gondolatai meg sötétek. Egyszercsak zajt hallott, megállt, hegyezte a két tapsifülét.
– Mi ez a zaj? Valami pattog… Beleszimatolt a levegőbe: füstöt érzett. Egy kicsit félt a Nyuszi, de kíváncsisága legyőzte a félelmet, s indult arrafelé, ahonnan a zajt hallotta. Egy vén tölgyfa alá ért. A tölgyfa alatt Barna Mackó szorgoskodott, tüzet rakott éppen, pattogtak a tűzre rakott száraz gallyak, vékony kis füstcsík szállt a magasba.
– Jó napot, Barna Mackó! – köszönt a Nyuszi. – Látom, tüzet raksz. Minek az a tűz?
– Jó napot, Nyuszi! Hogy minek a tűz? Ma este jön a Mikulás, remélem, ajándékot is hoz majd. Lehet, hogy fázni fog a lába, gondoltam, hadd melegítse meg a tűznél… És ha már ég a tűz, főzök neki egy kis levest. Mondd csak, nem adnál a Mikulás-levesbe egy-két káposztalevélkét?
– Szíves örömest – mondta a Nyuszi -, hazaszaladok érte!
Ugrott a Nyuszi, futott a káposztalevélért. Mire visszatért a tölgyfa alá, fényesen égett a tűz, és Barna Mackó mellett Mókus ugrándozott.
– Én makkocskát hoztam a Mikulás-levesbe! – kiáltotta, mikor meglátta Nyuszit. – Nagyon finom lesz ez a leves!
– Magam is úgy gondolom – mondta a Nyuszi, és beledobta a káposztaleveleket a csuporba, melyet Barna Mackó a tűz fölé akasztott.
– Szóljunk az Őzikének is! Mókus, ugrándozz el Őzikéért!
Mókus fürgén pattant, ugrott egyik ágról a másikra, és hamarosan visszatért Őzikével
– Illatos füvecskét hoztam a Mikulás-levesbe! – mondta Őzike. – A Kisróka még nincs itt?
– A Kisróka semmit sem tud hozni a Mikulás-leveshez – morgott Nyuszi. – Ne is hívjuk ide!
– De bizony idehívjuk! – mordult föl Barna Mackó.
– Idehívunk mindenkit az erdőből is, a mezőről is, akár tud hozni valamit a Mikulás-levesbe, akár nem! Meghívjuk Kisrókát, Mezei Egeret, Kisfarkast, Kismadarat; bízd csak rám, Nyuszi, tudom én, hogy a Mikulás még a meleg levesnél is jobban szereti, ha együtt várunk rá itt a tűz körül!
Nyuszi megbillentette a bal fülét:
– Ahogy akarod, Barna Mackó! Te raktad a tüzet, te kavarod a levest, te hívd meg a vendégeket is.
Az erdei apróságok hamarosan mind megérkeztek: Egérke búzát hozott a Mikulás-levesbe, Kismadár fenyőmagot, Kisróka és Kisfarkas meg sok-sok száraz gallyat gyűjtött, hogy minél fényesebben égjen a tűz.
És a fényes tűz körül ülve akkor este együtt várták a Mikulást.

Életigenlők.hu

Hasonló cikkek