Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 4 perc

A Krisztus-trilógia létre hozója volt az első világhírű magyar festőművész

Az Ecce homo a bibliai történésben középső, a megfestést illetően befejező darabja a Krisztus-trilógiának.

A megváltó arcában a szenvedő, nagybeteg Munkácsy belső önarcképére kell ismernünk. Pilátus e szavakkal mutatja be őt a népének: Íme, az ember! (Ecce Homo!)

Idén ünnepeljük Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulóját, életigenlő nagyjaink sorában ezért rá emlékezünk.

Munkácsyt a katolikus egyház szertartása szerint Lieb Mihály Leó névre keresztelték. Édesapja a Bajorországból származó Lieb Michael, állami hivatalnokként dolgozott, édesanyja osztrák, evangélikus vallású Liebné Reök Cecilia volt. Mégis a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere, a magyar festészet géniusza. Bár munkái jelentős részben a Kárpát-medencén kívül születtek, életművének legnagyobb szeletét Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A Parlamentben található Honfoglalás című festménye.

Vegyük sorba életigenlés-momentum-monumentumait

1. Életigenlés: mesteremberből művésszé

Békéscsabai asztalosinasként kezdett dolgozni, de festőművész vált belőle, aki hatalmas vásznaival az egész világot meghódította.

2. Életigenlés: szociográfusi és karakter festészet, mind európai, mind magyar polgárként nevessé válni

Művészi tudásán és tehetségén kívül, az európai és a magyar társadalom életének falusi és városi közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny „szociográfus” is volt egyben, hiszen életképfestészete mind szociológiai, mind pedig eseménytörténeti vonatkozásában pontos jellemzést ad kortársairól. Tanulmányozta és nagy műgonddal festette korának jellegzetes karaktereit. Európai és magyar polgárként vált neves festőművésszé.

 3. Életigenlés: misszió keresztény magyarként

Krisztus-trilógiája és számtalan méltán világhírűvé vált képe missziót teljesített, amellyel keresztény magyarként az egész művelt világ előtt megbecsülést szerzett. Ahhoz, hogy hatalmas életművét létrehozza, tehetségre, szorgalomra, megfeszített szellemi és fizikai munkára volt szükség.

4. Életigenlés: romantikusan realista festészet

Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Szorosan kötődött a Gustave Courbet által képviselt realista ábrázoláshoz. A fájdalom megértése és átélése Munkácsy realista művészetének egyik legértékesebb eleme. A romantika egyik forrása a polgári társadalmak születésével együtt kifejlődő nemzeti tudat. Nagyméretű vásznain hatalmas kompozícióit karakteres embertípusokkal, impozáns eszköztárral alkotta meg.

5. Életigenlés: a női nem szeretete

Életére és munkásságára is jelentős befolyást gyakoroltak a nőkkel folytatott kapcsolatai. Az özvegy Cécile Papier de Marches bárónéval kötött házassága biztosította az anyagi hátteret számára.

Sanyarú gyermekkor

Munkácsy Mihály Lieb Mihály néven született 1844. február 24-én Munkácson, egy elmagyarosodott bajor tisztviselőcsaládban. A hatévesen teljes árvaságra jutott fiút elemi iskolái után asztalos inasnak adták, ahol hat évig ütötték-verték, éheztették és dolgoztatták. Első rajzleckéit egy vándor portréfestőtől kapta, aki mellé hamarosan segédnek szegődött. 1863-ban került a fővárosba, nevét is ekkor magyarosította Munkácsyra, az 1867-es kiegyezés után állami ösztöndíjjal tanult Münchenben, majd Párizsban.

Első sikerek, letelepedés Párizsban

Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette. A következő évben aranyérmet nyert a párizsi Szalon kiállításán Siralomház című képével: az egzotikus témájú, drámai hatású életkép meghódította a francia közönséget. A sikert kihasználva a francia fővárosban telepedett le, hírnevét tovább erősítette az 1871-ben, a porosz-francia háború hatása alatt született Tépéscsinálók.

A francia arisztokrácia és burzsoázia kedvence

Az immár világhírű festő huszonkilenc évesen egy báró özvegyét vette el, és felhagyott a plebejus témákkal. A francia arisztokrácia és burzsoázia kedvenc festője lett, képeiért mesés honoráriumokat kért és kapott. Csodás palotát vett, szalonjában a művészek és hírességek hada gyűlt össze hétről hétre.

A Krisztus-trilógia

1881-ben festette talán legismertebb, de mindenképp legmonumentálisabb alkotása, a Krisztus-trilógia első részét Krisztus Pilátus előtt címmel, 1884-re készült el a Golgota, s művészi hattyúdalaként 1895-ben az Ecce homo.

A Golgota megfeszített Krisztusához modell híján magát köttette a keresztre, s az így készült fényképek alapján dolgozott.

Az első két óriásfestmény Amerikába is áthajózott, ahol Munkácsy Kossuthéhoz fogható fogadtatásban részesült, a Golgota előtt állítólag letérdepeltek és imádkoztak az emberek. A képeket meg is vásárolta egy amerikai üzletember, így a trilógiát még az alkotó sem láthatta együtt.

Az őrület határán, Honfoglalás

A nyolcvanas évektől vérbaj kínozta, a lázas munka felőrölte egészségét, alkotóereje elapadóban volt, és a közönség is elfordult tőle. Kedélye egyre romlott, a kúrák nem segítettek rajta, s csak régi témáit ismételgette.

Még óriásként tért haza, hogy a millenniumra megfesse a botrányt kavaró, monumentális Honfoglalást.

Sokan azt furcsállták, hogy a honfoglaló vezéreket kortárs politikusokról mintázta, a szláv államok támadták dühödten, mert Árpád előtt szlávok hajlanak meg. A millenniumi ünnepségek után összeroppant, elhatalmasodott rajta az elmebaj, az sem jutott el a tudatáig, amikor elárverezték párizsi palotáját. 1900. május 1-jén halt meg a németországi Endenichben, a bolondokházában, itthon állami temetést kapott, síremlékét 1911-ben avatták fel. Ötvenhat éves korában bekövetkezett halálát fiatalkori szifiliszfertőzése okozta. Az endenichi szanatóriumban hunyt el.

Élete halála után egyszóval művészi halhatatlansága, recepciója

Munkácsy stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Életművét a kor ízlésének megfelelően ócsárolták vagy dicsőítették, a műértők azonban mindig is sokra értékelték. Alkotásait olyan közgyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d’Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art. Naplemente című képét 2016-ban 50 millió forintért árverezték el, Poros út című alkotását az év elején a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja keretében 500 millió forintért vásárolta meg.

Dallos Sándor kétkötetes regényben írta meg Munkácsy Mihály életrajzát, melynek nyomán balettelőadás is készült, melynek koreográfiáját Pártay Lilla készítette. A produkciót 2013-ban mutatták be a Magyar Állami Operaházban a Magyar Nemzeti Balett művészei. Művészetének a legrangosabb magyar képzőművészeti díj is emléket állít.

Batári Gábor

Életigenlők.hu

Similar Posts