„… Volt idő, hogy úgy tűnt, tovább megy a világ. Fiatalon hittem benne. Idős koromra viszont azt kell látnom, hogy nem lett igazam, mert optimista voltam. Túlzottan. Hogy most meg túlzó pesszimista vagyok? Lehet. Ez az én személyes problémám. Az én örök problémám, ami amíg élek, már megmarad, hiszen csak nem tudok előbbre jutni. Talán éppen amiatt, hogy ilyen borúsan látom a jövőt. Saját nyavalygásomban nyűglődöm. Hetvenöt éves koromra, a vége felé, eljutottam tehát addig az alapkérdésig is, amelyet már annyian feltettek maguknak: – Miért vagyunk a világon? Tessék mondani, miért születtem meg én?” (Kállai Ferenc)
1925-ben született 95 esztendeje, egyben 10 éve halt meg Kállai Ferenc, eredeti nevén Krampner Ferenc, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő. E kettős évforduló okán emlékezünk reá életigenlő nagyjaink sorában.
2010-ben bekövetkezett haláláig olyan színházi és filmművészeti alkotások hőseinek, antihőseinek kölcsönözte varázslatos személyiségét, amelyek a mai napig elevenen lüktetnek a több mint százezer szemű szépséges szörny, a nagyérdemű közönség szépre s jóra olvatag szívében.
Kállai már életigenlő nagyjaink mennyei karában egyedül járja a Kállai kettőst.
Minden stílusban és műfajban, komédiában és tragédiában, színházban és filmben jelentőset alkotott. A klasszikus és a kortárs világirodalom, a magyar drámairodalom számos főszerepét eljátszta, jellemábrázolását gyakran színezte humor és irónia. Emlékezetes volt Shakespeare Macbeth, Moliére Úrhatnám polgár, Móricz Úri muri, Büchner Danton halála, Gogol A revizor, Gorkij Éjjeli menedékhely, Bánk Bán, Csurka Döglött aknák színművekben, Othello Cassiusától a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig.
Jellemábrázoló művészete a kisemberek megformálásában teljesedett ki. Szép orgánumát mértéktartóan, mindig az ábrázolt alak megvalósításának szolgálatában használta.
A feljebb felsoroltakra utal a cím, kísérli sűríteni, ami lehetetlen szerep-életrekeltései széles spektrumának legjellemzőbbjeit: egyik nagyon emlékezetes színpadi teljesítményét, Moliére Úrhatnám polgárát (ezt azért is emeltem ki, a számtalan nagyon emlékezetes közül, mert bátorkodtam benne látni). Egyik legnagyobb erősségét a kisemberek megformálását – A tanúból Pelikán József gátőr figuráját és ahol felcsillanthatta szintén, bő humorú, szatirikus énjét Garas Dezső – Schwajda György Legényanyájában a rátóti tanácselnök Béla szerepét.
Életigenlései tárháza
Töprengő intellektuel, mély alázattal, ahogy a kezdő idézetben olvashatjuk
Nem vetette meg az élet örömeit, mégis hűséges volt
Kedves bohém fickó, aki nem vetette meg az élet örömeit, de a konfliktusok és nehézségek ellenére feleségével – akivel 1945-ben egy légópincében ismerkedtek meg – egész életen át kitartottak egymás mellett.
Mi tagadás, imádta a szép nőket, annak idején Rómeót játszotta, s a színpadon olyan hosszan csókolózott partnernőjével, hogy a rendezőnek kellett rászólnia.
A Lukács uszodában bárki megszólíthatta
A legnagyobb művészek egyike volt, de megmaradt közvetlen embernek, törzshelyén, a Lukács uszodában bárki megszólíthatta.
Kállai kollégáiban is soha nem múló nyomokat hagyott. Gálvölgyi János például a mai napig mosolyogva emlékszik az uszodai fürdőzésekre:
– Nekem megadatott, hogy jóban lehettem vele. Közös szerelmünk volt a Lukács uszoda, oda jártunk rendszeresen. Egy alkalommal egy ismeretlen férfi már háromszor körbeúszott minket, mire negyedszerre csak meg merte szólítani Ferit. Feltette a kérdést: Maga Kállai úr? Mire Feri rávágta, hogy igen. A fickó csak nézett, majd visszakérdezett. Kállai úr, a pék? Ekkor kitört belőlünk a nevetés, és Feri csak annyit mondott: Na, ennyit a népszerűségről.
Kállai puszta jelenléte élmény volt
A pályája végén, amikor már csak kisebb szerepeket kapott, sokszor elbizonytalanodott, nem vet-e ez rá rossz fényt, de mondtam neki, – így még mindig Gálvölgyi János, – hogy ha ő színpadon van, csak rá tud figyelni az ember. Nem volt ebben semmi szégyellnivaló.
Régi forgatási emlékekből akad bőven, ha Kállai művészetére emlékezünk, az 1976-os Szépek és bolondok című játékfilmben nyújtott teljesítményéért például a legjobb férfialakításért járó díjat is elnyerte, miután Bodrogi Gyula oldalán keltette életre a nőcsábász pékből lett futballbíró karakterét.
Bodrogi Gyula elárulta, már az is élmény volt, hogy egy társaságban voltak Kállai Ferenccel.
Pályája
Kállai Ferenc 1925. október 4-én született a Békés megyei Gyomán és már kisgyermekként színházasdit játszott. A kereskedelmi szakközépiskola elvégzése után a Színművészeti Akadémiára jelentkezett, a felvételire késve érkezett. Kiss Ferenc kiváló színész – akkor nagy hatalmú, művészek és művészpalánták sorsát eldöntő politikai tényező is – és Makay Margit előtt, a felvételin Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című versét szavalta, a vizsgabizottság már a negyedik sornál félbeszakította: „Fel van véve!” Művésznevét is ekkor kapta, Kiss Ferenc ott helyben keresztelte át „Legyen maga Kállai, mint a miniszterelnök!” szavakkal.
1944 szeptemberében megkezdett színi tanulmányai novemberben már véget is értek, (évfolyamtársa volt többek között Darvas Iván) mert a főiskola épülete bombatalálatot kapott. Budapest ostroma után még el sem hallgattak a fegyverek, amikor 1945 januárjában Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz, még ugyanezen a napon Bárdos Artúr – dupla gázsit ígérve – a Belvárosi Színházhoz csábította.
A Belvárosi Színházban 1946. március 23-án mutatkozott be, René Fauchois: Vigyázat, mázolva című darabjában. Ezt megelőzően azonban még szerepet kapott a Magyar Színházban (Néma Levente) és a Madách-ban is (Ludas Matyi). Színháztörténeti jelentőségűnek tartják a Belvárosi Színházban bemutatott, Bárdos Artúr által rendezett Rómeó és Júliát. Partnere a nála hat évvel idősebb, általa is csodált Fényes Aliz volt.
1948-ban a Major Tamás által vezetett Nemzeti Színház szerződtette. Major különös módon nevelte a színészt, elvette, majd visszaadta a kiosztott szerepet. Mindezek ellenére a legendás társulat első vonalába emelte. A Színházi Adattárban az első regisztrált nemzeti színházi bemutatója az 1949. december 2-án színpadra állított Gorkij-darab, az Ellenségek volt. Ebben Grekov szerepét játszotta, többek között Rátkai Márton, Gobbi Hilda, Tímár József, Tőkés Anna, Szörényi Éva voltak a partnerei. Három héttel később egy vonalas szovjet darabban, a Boldogságban mutatkozott be. A forrásként említett Színházi Adattárban 130 „nemzetis” bemutatója van regisztrálva.
Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez. A felvevőgép elé 1943-ban lépett először, játszott a 2×2 néha 5, A császár parancsára, a Katonazene, az Iszony, az Egy őrült éjszaka, a Déryné, hol van?, az Ezek a fiatalok, A hamis Izabella, a Mi lesz veled Eszterke?, a Szeressük egymást gyerekek, A legényanya, A három testőr Afrikában, a 6:3, avagy, játszd újra Tutti, A miniszter félrelép, az Ámbár tanár úr, a Werckmeister harmóniák, az Üvegtigris, a Rokonok című filmekben.
Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával Bacsó Péter 1969-ben forgatott, hosszú időre betiltott filmjében, A tanúban – a rendező azt mondta róla, hogy Pelikán Józseffel a 20. század kisemberének archetípusát teremtette meg.
Szerepelt a történet folytatásában, az 1994-ben bemutatott Megint tanúban is. Utolsó mozifilmjét, a Noé bárkáját Sándor Pállal készítette 2006-ban.
Sokat foglalkoztatott művésze volt a Magyar Rádiónak is. A rádiójátékok mellett a kabaréban is vállalt szerepet. Emlékezetes párost alakítottak Tábori Nórával a Géza és Gizus jelenetekben. Mi a humor? című, Agárdy Gáborral előadott viccmagyarázó jelenetük, a kabaré kívánságműsorok népszerű darabja volt.
Statisztikai feldolgozások szerint Kállai Ferenc félévszázados pályafutása alatt 173 színházi premieren lépett színpadra. Mozifilmjeinek száma 96. Hasonlóan magas tévészerepléseinek száma is. Rádiófelvételei szinte leltározhatatlanok. Volt olyan év, amikor minden hétre jutott egy-egy rádióbemutatója.
A hatvanas évektől lakott a Gugger-hegyen, a kilátóhoz közel, Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre szomszédságában.
2010-es halálát megelőzően először 2005-ben került vérnyomásproblémákkal kórházba. Állapota cukorbetegsége miatt tovább romlott, és a hatástalan kórházi kezelések után 2009-től otthoni ápolásra szorult.
A nagybeteg művész egyik utolsó nyilatkozatának záró mondata: „Uram, nézz végig rajtam, Uram, láss meg te is engemet. Mindennek vége. Vége.” (Ady Endre Imádság háború után.)
A végrendelete alapján, valamint felesége segítségével létrehozott alapítvány 2011. március 27-én adta át a Kállai Ferenc-életműdíjat.
Hangját több lemez őrzi. Szerette a fiatalokat, felkarolta a tehetségeket. 1977 és 1990 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985 és 1989 között országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottságának tagja volt.
Több könyv jelent meg róla. Pályafutását mutatja be az MTI Film, Színház, Muzsika című fotóalbum-sorozatának 2009-ben megjelent harmadik kötete. Életéről Sághy Gyula portréfilmet készített 2010 tavaszán.
2000-ben elsők között kapta meg a Nemzet Színésze elismerést, nyolcadikként távozott az égi társulatba.
Batári Gábor
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
