A pszichés eredetű depressziós tünetek nem minden esetben jelentenek egyet a depresszió meglétével. Számos embert félrediagnosztizálnak, mert csak a depressziós tünetekről számolnak be és a bipoláris zavarra jellemző mániás időszakot természetesnek veszik. Most megmutatjuk mi a lényegi különbség a két betegség között és milyen következményekkel járhat a félrediagnosztizálás, és így a helytelen kezelés.
A depresszió
Először a sokak által ismert depresszióról ejtünk néhány szót. Maga a betegség kétféleképpen alakulhat ki. Először is lehet valamilyen súlyos betegség mellékhatása, tünete, következménye. Így például depresszió könnyen kialakulhat a daganatos betegségekből is. Másrészről valamilyen lelki sérelem, trauma okozhatja. Ilyen lehet egy szeretett személy halála, erős barátság megszakadása, szerelmi bánat, elbocsátás vagy jelentős anyagi veszteség is.
Ezeken túlmenően pedig minden olyan esemény, történés depressziót válthat ki, amire az egyén erős veszteségérzettel tekint. Természetesen ez sem törvényszerű, de az orvostudomány jelenlegi állása szerint még nincs meg az a pontos metódus, ami alapján meg lehetne fejteni, hogy miért alakul ki a depresszió az egyik személynél, még a másiknál nem, holott közel azonos trauma érte őket.
A depresszió tünetei
A depresszió jelei, következményei nem pusztán a szomorúság. Itt egy komoly lehangoltságról, melankóliáról beszélhetünk, ahol helye van a reménytelenségnek, a túlságosan negatív gondolkodásnak, vagy éppen az érdektelenségnek, a „minden mindegy” érzésnek. A depressziós időszakban a beteg sokat foglalkozik a halál és az öngyilkosság fogalmával. A depressziós betegek csaknem fele már próbálkozott öngyilkossági kísérlettel. Ilyenkor a beteg úgy érzi, semmi értele az életének és mindenkinek jobb lenne, ha ő meghalna. Ezért nem szabad félvállról venni a tüneteket. A környezet is sokat tehet a betegért, hiszen a megfelelő hozzáállással és kezeléssel a betegség gyógyítható.
A bipoláris zavar
A depresszióhoz hasonló betegség, amit nagyon sok esetben egyszerű depressziónak diagnosztizálnak. A legnagyobb különbség a két betegség között, hogy míg a depresszió gyógyítható betegség, úgy a bipoláris zavar nem. Rendszeres terápiával, hatékony gyógyszeres kezeléssel el lehet érni a részben tünetmentes, vagy az egészen tünetmentes életet, de a betegség maga nem szűnik meg. Tehát ha az illető, egy-egy jobb időszakában leáll a kezeléssel és a gyógyszerekkel, akkor nagyon hamar visszaesik, és újra intenzíven előjönnek a tünetek. Természetesen a kezelés hatékonysága a betegség intenzitásától is függ, így súlyos tüneteke mellett, sokszor nem lehet elérni a teljesen tünetmentes életet.
A bipoláris zavarban szenvedők nem csak depressziósak, hanem átélnek legalább egy mániákus időszakot is. A betegség másik elnevezése a mániás depresszió. Így a betegnél az egymással ellentétes viselkedést kiváltó szakaszok fedezhetők fel. Ezek tarthatnak akár évekig is, de legújabb megfigyelések szerint, akár naponta is váltakozhat. A mániás és depressziós időszakok között pedig előfordulhatnak olyan időszakok, amikor a beteget nem éri semmilyen hatás, tehát effektíve normálisan él. Illetve előfordulnak olyan ún. kevert időszakok, amikor a depressziós és mániás tünetek egyszerre jelennek meg.
A depressziós szakasz
Lényegében megegyezik a depresszió, mint betegség tüneteivel. Nagyjából ugyanazok a meghatározott dolgok, érzések jellemzőek erre a szakaszra.
Mániás szakasz
A beteg ebben a szakaszban vidámnak, boldognak, lelkesnek, energikusnak érzi magát. Túlzott önbizalom, gyors gondolatmenet, mindenbe belekezdés jellemzi. A mániás szakasz egyszerűen a túlzott élni akarásról szól. Teljesen a depressziós szakasz ellentéte. Súlyos esetben ez a nagy lelkesedés odáig vezet, hogy a beteg olyan gyorsan és lelkesen próbál mindent elmagyarázni, hogy már egy szót sem lehet belőle érteni, illetve erős agressziót vált ki belőle. Lehetne kellemesnek is felfogni a bipoláris zavarnak ezt a részét, de a céltudatosság mellett nagyon megnő a könnyelműség is. Ilyenkor a beteg mindenbe könnyen belefog, meggondolatlanul költekezik, és akár erkölcsi értelemben is gyengülni látszik.
A bipoláris zavar és a depresszió
Tehát bipoláris zavarról abban az esetben beszélhetünk, amint a beteg átélt már legalább egy mániás időszakot is. Félrediagnosztizálni azért könnyű, mert a beteg a depressziós szakasznak mindvégig tudatában van, de a mániás időszakban nem érzi, hogy valami baj lenne. Ilyenkor pontosan azt érzi, hogy végre kilábalt a depresszióból. Nehezíti még a szakemberek dolgát, hogy egy-egy szakasz, főleg a depressziós, akár évekig is eltarthat. Márpedig amíg a beteg nem él át mániás időszakot, amiről egyébként sem nagyon számol be, addig nem lehet megfelelően megállapítani a betegséget.
A félrediagnosztizálás
Ha a beteg nem a megfelelő gyógyszereket és kezelést kapja, akkor az súlyos következményekkel járhat. Hiába hasonlít egymásra két betegség, a kezelési mód és a gyógyszerek mások. Így a depresszióra általában hangulatjavítókat szoktak felírni a szakemberek, ez pedig egy bipoláris zavarral küzdő betegnél a mániás szakaszt erősíti fel. Ha hosszabb távon nem megfelelő a kezelés, akkor a betegnél súlyosbodni fognak a tünetek, és egyre kisebb lesz az esély a tünetmentes életre.
Forrás: nepbetegsegek.hu
