– Meghalt Mátyás király, oda az igazság? –
Szent királyainkról sem született annyi legenda, monda, mint Mátyás királyról, főleg nem igazságosságuk miatt. Igazságosság az is, ha egyaránt sanyargatják az urakat is, meg a pórnépet is, csak könyörtelen. Legalábbis ilyesfélét állapítanak meg újabban Mátyás király országlása idejéről a történettudósok. Ilyen lett volna Mátyás igazságossága? A mondák, mesék egyáltalán nem ilyen Mátyásról beszélnek. Meghalt Mátyás király, tényleg oda az igazság? Bizonyos szempontból igen, mivel manapság úgy tűnik, hogy az igazság rész-igazságokra töredezett. A rész-igazság pedig, látszat-igazság. A média, a közösségi oldalak azt a látszatot keltik, hogy mindenkinek igaza lehet, olyan információkat csoportosítanak az emberek köré tényként, ami az ő igazságukat tükrözi, de ez a legjobb esetben is csak fél-igazság, ám igazság csak egy van, a tényleges.
„Egyszer volt Budán kutyavásár, csak egyszer”, a részrehajló igazságosság, a könyörületesség
Nézzük Mátyás igazságosságát az Egyszer volt Budán kutyavásár című népmese tükrében. A népmese története szerint Mátyás király közbenjárására a szegény ember kutyáit a budai vásárban a nemesek jó pénzért felvásárolják. Ezt hallva a kapzsi gazdag ember minden vagyonát pénzzé teszi, azon kutyákat vásárol és a kutyafalkával Budára megy. Ott azonban elzavarják azzal, hogy „egyszer volt Budán kutyavásár, csak egyszer.” A kutyák szétszaladnak, ezzel a gazdag ember vagyona elvész. Itt is az igazság hajlíthatóságáról van szó, csakhogy nem a szubjektum kicsinyes, önös igazsága köré idomul a valóság, miként a közösségi médiában, hanem a könyörületesség alapján a szegény irányába részrehajló, míg a gazdag és kapzsi ember az irgalmasság kedvezményében nem részesül.
“Ruhába is menjen, de meztelenül is legyen, hozzon is nekem ajándékot meg nem is” – az igazság kommunikálhatósága…
Vegyük szemügyre a mátyási igazságosság egy másik oldalát a Mátyás és a bíró lánya című mese alapján, ott egy a találékonyságot, leleményességet, diplomatikusságot nagyra értékelni tudó Mátyást ismerhetünk meg. Ezek a szempontok igen jelentősek az igazságosság kommunikálása szemszögéből. Íme, a népmese kulcsjelenete:
Megtudta aztán a király, hogy honnan fúj a szél, hát a bíró lányát akarta megleckéztetni. Üzent is a szolgájáért:
– Édes szolgám, menj el ebbe és ebbe a faluba, mondd meg a bíró lányának, hogy látogasson meg engem, de se nem lóháton, se nem gyalog, se kocsin, se az úton, se az út mellett ne jöjjön. Ruhába is menjen, de meztelenül is legyen, hozzon is nekem ajándékot meg nem is, mert különben lefejeztetem.
Megkapta a lány az üzenetet, de a szeme sem rebbent. Fogta magát, lehányta magáról az összes ruháját, csak a melltartóját hagyta meg. Fogott egy galambot, két szita közé tette. Elővezette az egyetlen bakkecskéjüket, a jobb lábát rátette a kecske hátára, úgy ment az úton, míg Budára nem ért a felséges király elébe.
Mikor a palotához közeledett, jelezték a királynak, hogy valami csodaszert látnak az úton, mindjárt itt lesz a palotában.
A király a kapuban várta.
– Felséges királyom, úgy jöttem, ahogy parancsoltad, nem jöttem sem gyalog, sem lóháton, sem kocsin, sem az úton, sem az út mellett, meztelenül is vagyok, de azért maradt rajtam valami. És itt az ajándék.
Azzal felemelte a szitát, hát elrepült belőle a galamb.
– Elszállt az ajándék, felség, tehát hoztam is meg nem is.
– Jól van, édes lányom, nagyon jól csináltad.
Az igazságot elfogadhatósága érdekében jól kell tudni tálalni. Az igazság érdekében sokszor okosnak kell lenni, mint a kígyó, aki az ördög, Lucifer jelképe, másszor szelídnek, mint a galamb, aki a Szentlélek szimbóluma jelenti ki az egyik Evangélium és görögnek göröggé lenni, zsidónak zsidóvá az igazságért, írja Pál apostol. A görögöt értsük a mai állapotokra vonatkoztatva szabad gondolkodó racionális embernek, a zsidót pedig bigottan vallásosnak.
A Hunyadiak és a holló, meg a corvinák, a történeti Mátyásról
Mátyás ifjú – szinte gyermek – éveit belengte a halál. Bátyját, Hunyadi Lászlót esküszegő módon kivégeztette az akkor trónoló magyar király, ez meghatározta a halálhoz való hozzáállását, ő maga pedig a cseh király valamiféle túsza lett. Erre utal Arany János balladája, ismerjük szinte szólásmondásként: Szilágyi Erzsébet levelét megírta, mármint a fenséges fogságban senyvedő Mátyás fiának és egy fekete holló kézbesítette. Innen kapcsolata a hollóval a legenda szerint, innen a Corvin név, mert a corvus latinul holló, ámbár ez inkább fordítva történhetett. Az a holló azért segített postázni a küldeményt, mert eleve a Hunyadiak címerállata volt. Világhírű kézzel írott könyvtárát, ezért nevezték corvinák gyűjteményének.
Terjeszkedett, de nem kapzsiságból, nem is dicsvágyból, hanem hogy megállíthassa az Oszmán birodalmat
Mátyás király életigenlése abban nyilvánult meg leginkább, hogy kiváló államszervezőként Magyarországból nagyhatalmat faragott, elfoglalta Bécsnek büszke várát, Morvaországot, Sziléziát, de mindezt nem puszta dicsőségért hanem, hogy megállítsa az oszmán birodalmat, egyúttal életet, életteret biztosítson nemzetének. Országa fővárosában Európa egyik legfényesebb reneszánsz udvarát alakította ki, mert tudta, hogy minden a fejnél dől el, egyrészt a kiművelt emberfőknél, a vezető rétegek képzettségénél, másrészt a fővárosnál, mivelhogy innen központosíthatja-szervezheti államát legütőképesebbé. Mi ez, ha nem a leghatározottabb életigenlés, egy óriási igen a művészetekre, a reneszánsz életörömre, a sokszor életeket is mentő tudományos felfedezésekre, az életeket védelmező fekete seregre, Mátyás zsoldos hadseregére. Az életre bólintott, hogy az élet pártján állt, az előbb felsoroltak egyértelmű pártfogolásában nyilvánult meg.
Végül még két fényes élet-igen
1, biztos volt benne, hogy a keresztény műveltség a legmeggyőzőbb orvosság a török áfium ellen (ópium: vérgőzös hódításvágy Zrínyi Miklós költő, hadvezér szóhasználatában), szóval hitt a keresztény kultúra véderejében. 2, annyira központi gondolata volt az örökélet is, hogy utolsó napjaiban csak ezeket a szavakat tudta kimondani, más egyebet nem, hogy: jaj, jaj, Jézus.
Mátyás utolsó napjai: jaj, jaj, Jézus, más egyéb szót nem tudott kimondani
Egy nagy ember hirtelen elvesztését nehéz megemészteni, és könnyebb összeesküvés-elméleteket gyártani, mint elfogadni, bevégeztetett. Ötszáz év óta tartja magát a köztudatban, hogy Mátyás királyt megmérgezték fügével. Tudvalevő, hogy kapcsolata nem volt felhőtlen nehéz természetűnek tartott feleségével, Beatrixszel. A királynőnek gyermeke nem született, meg akarta akadályozni Corvin János trónra lépését, Mátyás halálával magának akarta megszerezni a hatalmat, nem nehéz hozzá kapcsolni a mérgezett fügét. És igen, a füge. Április 4-én Mátyás egy hatórás szertartást ült végig virágvasárnapon, ami kimerítette. “… addig még semmit sem evett, ezért bágyadtság fogta el, és visszavonult a lakosztályába. Gyomra gyengesége miatt három órát halogatta az evést, de megvárta a királynét is … míg reá várakozott, hogy gyengesége elűzése végett egyen valamit, Péter kamarástól picenói fügét kért. A füge ízével komoly problémák lehettek, amit sokan a méregnek tulajdonítanak. És a király rosszul lett: “szédülő feje, homályos látása miatt panaszkodik; beviteti magát a hálószobába. Ekkor hirtelen gutaütés éri”. A köré sereglők szomorúan látták, hogy “iszonyú testi fájdalom gyötri, és a betegség hatalmában beszélni sem tud, csak annyit kiáltozik: jaj, jaj, Jézus, más egyéb szót nem tud kinyögni”. Kétnapi szenvedés után pedig Mátyás elhunyt.
Agy-gutaütés vs. mérgezés
Elhatalmasodott rajta a köszvény, amit a nyár ugyan enyhített, de télen megerősödve újult ki. Korányi Frigyes 1889-ben köszvény miatt bekövetkezett “agy-gutaütést” diagnosztizált. Száz évvel később Herwig Egert osztrák belgyógyász a diagnózist helybenhagyva hozzátette: akut mellkas vagy gyomorbetegség is hozzájárulhatott a király halálához, ám nem zárta ki a mérgezést sem. Jelenleg tehát az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy Mátyás király halálát betegsége és legyengült szervezete okozta. Az idegenkezűség elmélete viszont jogosan él tovább, mert minden kétséget kizáróan megcáfolni 500 év távlatából nem lehet.
Batári Gábor
