Eszméletlenül dühössé és víg kedélyűvé egyaránt tehetnek. A nemi örömhöz, az erős csontokhoz, a stresszel való megküzdéshez és az anyagcsere karbantartásához egyaránt szükségesek. Ha nem volnának, tulajdonképpen nem is lennénk életben. A szervezet nagyon különleges, úgynevezett belső elválasztású mirigyekben helyet foglaló sejtjei termelik őket: a hormonokat. Közvetlenül a vérbe jutnak, és az idegrendszerrel együtt fontos életfolyamatokat szabályoznak.
Nemi hormonok
Alapvetően meghatározzák a női és férfi szervezet egymástól döntően eltérő szerkezetét és működését. Az ösztrogén teszi, hogy a nő nőnek néz ki, a tesztoszteron pedig, hogy a férfi férfinak. Kissé meglepő viszont, hogy mindkét nemben mindkét fajta nemi hormon termelődik csak nem azonos mennyiségben.
A tesztoszteron férfiban a herékben, nőben pedig a vese felső részén sapkaszerűen ülő mellékvesében és a petefészekben termelődik. A tesztoszteron hatására jön létre a nemi vágy, de az agresszió is. Szerepet játszik a szervezet energia-háztartásában, az önbizalom és a koncentrálás képességének a kialakulásában. Ritkán bár, de előfordul, hogy a női szervezet a normálisnál több tesztoszteront termel. Ez komoly szőrtüszőgyulladáshoz (akné), az arcszőrzet megszaporodásához, testtömeg-növekedéshez, idült nyugtalansághoz és fokozott támadási hajlamhoz vezet.
Egy, az Egyesült Államokban végzett vizsgálat szerint azoknak a nőknek, akik a békés családi élet helyett a karriert helyezik előtérbe, magasabb a tesztoszteronszintjük. Ilyenkor az utódnemzés is nehezebben következik be, és ezeket a nőket a gyermeknevelés kevésbé vonzza.
Akadnak olyan fiatalemberek, akik mesterségesen próbálják meg emelni e hormonszintet a szervezetükben: a testépítők némelyike igen elítélhető módon következetesség helyett így szeretné testalkatát „versenyképessé” tenni. E módszernek azonban veszélyei vannak: a nagy adagban bevitt férfi nemi hormon csökkenti a saját hormontermelést, és a korábban már említett látható mellékhatásokhoz (pattanásosság, szőrzetnövekedéshez) vezet. A kívülről bevitt nemi hormonok ezenkívül allergiás alapon súlyos sárgasággal járó májbetegséget okozhatnak, mely hosszú hetekig „kivonja a forgalomból” az illetőt.
Az ösztrogén mennyisége férfiakban jóval kisebb, mint nőkben. Ennek ellenére, a legutóbbi vizsgálatok azt igazolták, hogy a hím csírasejtek képződéséhez is alapvetően szükséges hormonról van szó. Nőkben az ösztrogén erősíti a csontokat, javítja a nemi életet, szépíti a bőrt, fokozza a hüvely nedvességtartalmát és javítja az emlékezőképességet.
A progeszteront a terhesség hormonjának is nevezik, mivel felkészíti a méhet a terhességre. Javítja az étvágyat, hatására a vese vizet és sókat tart vissza a szervezetben. Ugyanekkor viszont szomorúvá és depresszióssá is tehet. Mindezek a tünetek a menstruáció előtt közvetlenül is előfordulhatnak, amikor e női hormon szintje megemelkedik, míg az ösztrogéné csökken. Az E, a B-komplex vitaminok és a kankalinolaj növelni tudja a petefészek progeszterontermelését.
„Szerelemhormon”
Egyelőre keveset tudunk a PEA-nak rövidített, feniletilaminnak nevezett „szerelemhormonról”. A kedélyjavító amfetaminhoz hasonló hatású hormon a szervezetben termelődik. Ha valaki szerelmes lesz, az agyban emelkedik a PEA szintje, és nem kevesebb, mint 18 hónapig magasabb is marad. A „nagy szakítások” utáni depressziót a PEA csökkent vérbeli szintjével magyarázzák. A PEA a csokoládéban is megtalálható. Egyes szakemberek szerint, ha valaki szerelmes lesz, több csokoládét kíván.
Növekedési hormon
Az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon a szervezet növekedését és fejlődését váltja ki, de csökkenti a zsírszövet mennyiségét, véd a szívbetegség és bizonyos daganatok ellen, erősebbé teszi a csontokat, javítja a szexuális teljesítőképességet, pihentetőbbé teszi az alvást és jó közérzetet vált ki. E kedvező hatásai azonban mérséklődnek a kor előrehaladtával: 20 éves kor után évtizedenként 15%-kal csökken a termelése a szervezetben. Nemrég a növekedési hormon is a testépítők látóterébe került. A kész hormon bevitele mellett olyan aminosavak, mint az arginin, ornitin, glutamin vagy lizin, melyek testépítő szakboltokban kaphatók, aminosavkészítményekben megtalálhatók, növelni tudják a szervezet saját termelését.
Melatonin
E hormont a tobozmirigy termeli, és az alvásban játszik szerepet. Érdekes módon a hormon termelése jelentős napszaki ingadozást mutat. Amikor a nap lemegy, a tobozmirigy elkezdi termelni a melatonint és folytatja azt egészen hajnalig. Napközben a hormon szintje a vérben olyan alacsony, hogy alig lehet kimutatni. A korral azonban csökken a vér melatoninszintje is. E hormon számos országban szabadon kapható, a természet patikája részének tartják. Alvászavarok, az időkülönbség miatti alvásképtelenség kezelésére ajánlják (például más, jelentősen eltérő időzónába érkezés után), de az öregedés lassítására is képesnek tartják. A rizs, a gyömbérgyökér és a paradicsom segít fenntartani e hormon szintjét a vérben.
Stresszhormonok
Két fontos stresszhormonunk, a kortizol és az adrenalin a mellékvesében termelődik. Az előbbi fenntartja a szervezet vérnyomását, stresszhelyzetekben tápanyagokat biztosít a szervezetnek azáltal, hogy fokozza a fehérjék lebomlását és emeli a vércukor szintjét. Gyulladáscsökkentő hatásait számos betegség kezelésében felhasználja az orvostudomány. Túl sok sem jó azonban a kortizolból: növeli a testtömeget és a vérnyomást, csontritkulást és cukorbetegséget okoz. A kávéfogyasztás csökkentése és bizonyos relaxációs módszerek csökkenteni tudják a kortizol szintjét a vérben.
Az adrenalin akkor jut a vérbe, ha a szervezet stresszhelyzetbe kerül. Ha támadás ér és menekülnünk kell, az adrenalin fokozza a szívverések számát és a vérnyomást, tartaléktápanyagokat tesz szabaddá, hogy a szervezet jobban meg tudjon küzdeni ezzel a váratlan, magas energiaigényű helyzettel. A stresszoldásra használt különféle módszerek e hormon szintjét is csökkentik a vérben.
Forrás: vital.hu