Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 5 perc

A terápiás gyakorlatok terén már egyre többen alkalmaznak a hagyományostól kissé eltérő módszereket – a meseterápia is ilyen, ami már rengeteg gyermeknek és felnőttnek is segített, hogy könnyebben megküzdjenek a problémáikkal. Meseterapeutákkal beszélgettünk a témában.

Eredetileg felnőtt közönségnek szóltak

A meseterápia olyan, jellemzően személyes segítségnyújtási mód, amelyben a számára megoldhatatlan nehézséggel, problémával küzdő emberrel együtt, a mesék útján keresik a megoldást. A mesék eredetileg felnőtt közösségeknek szóltak, ősképekben mutatták meg a mesehallgatóknak az emberi élet törvényszerűségeit és az embert körülvevő világot.

Közösségteremtő erejük mellett olyan élethelyzeteket is megmutattak, amelyek általánosíthatóak, így egy-egy mesében valaki magára ismerhetett, és a felismerés mellett problémamegoldási módokat, megküzdési stratégiákat is elsajátíthatott. Mesehallgatáskor nem csak a történet, hanem elsősorban az ősképek hatnak az emberre, és egyben ezek jelentik az erőt adó, esetenként gyógyító folyamatok elindulását.

A meseterápia bármilyen élethelyzetben segíthet, persze nem mindig egyedüli kezelésként: az orvosilag diagnosztizált betegségek esetében sikeresen egészíti ki akár a hagyományos, akár az alternatív gyógyítási módszereket. Az élet fejlődési kríziseit is nagyon jól tudja kísérni, és természetesen segít olyan kritikus esetekben is, mint egy családtag halála, egy hirtelen költözés, kistestvér születése, szorongások vagy negatív önértékelés leküzdése.

A valódi mesék a szellemi világból hoznak hírt a mesehallgatónak, a Földön élő ember a mesehallgatáskor újrateremti kapcsolatát lelki-szellemi lényének hazájával. A mesékben van egy törvényszerűség: mindig a Jó győz, és ennek újbóli és újbóli átélése erősíti a mesehallgató Énjét. A gyógyító erő az ősképekben rejlik, melyek bennünk is ott vannak: a mese aktivizálja őket. A mesehallgató mindig a mesehős szerepébe éli bele magát, aki sok nehézségen, küzdelmen megy át, de végül győz.

Az egészséges részhez szólás

A meseterápia hatása a gyógyításban, harmonizálásban szalutogenetikus módon érvényesül, tehát a segítséget kérő ember egészséges részéhez szólnak a mesemondók, ezt erősítik a meseképekkel, az egészséges rész pedig öngyógyító erőként működik az emberben.

Gyermekek esetében a gyermeket nevelő szülő, vagy kivételezett esetekben pedagógus szokta felkeresni a terapeutát, aki hosszú anamnézis-kérdéssort tesz fel a szülőnek, hogy megismerje a gyermek fejlődését a fogantatástól kezdve a jelen pillanatig. A válaszok ismeretében személyes beszélgetés következik, ekkor a terapeuta is felteheti azokat a kérdéseket, melyek az anamnézis olvasása közben születtek benne, és a szülő is tájékozódhat a munka menetéről. Ha a szülő hamarabb nem igényli, hat-hét alkalom után mindenképpen újabb szülői konzultációra kerül sor, ahol megbeszélhetik a tapasztalataikat. Ha felnőttről van szó, ő saját maga keresi meg a terapeutát, ilyenkor szóban vesszük fel az anamnézist, de a többi szinte ugyanúgy történik.

Hogyan lehet valakiből meseterapeuta?

A meseterápiás képzés akkreditált. 100 kontakt óra, és a hozzá tartozó feladatok sikeres elvégzése után mesepedagógiai, míg 200 kontakt óra és végül egy szupervízió mellett végzett meseterápiás gyakorlat teljesítése után meseterápiás tevékenységre jogosító tanúsítványt adnak a hallgatóknak. Erre a munkára általában belső indíttatást éreznek olyan emberek, akik a szociális, vagy a pedagógiai munkaterületen dolgoznak, illetve szerencsére egyre több a pszichológus is érdeklődik.

Ősi bölcsesség

Mindenkinek van egy saját meséje, amely végigkíséri az egész életútján, és csak egy döntésen múlik, hogy ez tudatos vagy sem. A döntés arra irányul, hogy az ember elindul az önismeret, a tudatos személyiségfejlődés útján, és ehhez eszközöket, módszereket választ. A meseterápia egy olyan lehetőség, amelyben az ősi bölcsességet hordozó mesék azonosulási mintakészletükkel megmutatják, honnan jövünk, hol tartunk, és ami más módszerekhez képest plusz, az a „hogyan tovább” kérdésre adott válasz. A mesék – különösen a népmesék, azokon belül is a varázs- vagy tündérmesék – mindig is azt a szerepet töltötték be, hogy segítséget, mintákat adjanak az emberi élethez.

A mesékben olyan ősképek vannak jelen, amelyek valamennyi ember közös – bár nem tudatos – tapasztalati világához tartoznak. Ezek a képek többféle módon is segítenek tájékozódni mind a fizikailag érzékelhető, mind a fizikain túlmutató világban. A mesék lelki életünk valós mozzanatait ábrázolják, így mutatták meg mindig és mutatják meg napjainkban is a mesehallgató embernek, hogy milyen a női és a férfi magatartás-minta (a királyné vagy a legkisebb királylány, a király vagy a királyfi alakjában), hogyan bánjunk az idős, nagy élettapasztalattal rendelkező emberekkel, mit tegyünk, ha valaki segítséget kér tőlünk, és azt, hogy a hős a gonosz leküzdésével leli meg a jót, ami talán az emberi fejlődés és átalakulás legfontosabb példaképe. Az ilyen, a mindennapi életben is használható tudások mellett a mesék megmutatják a tündérek, törpék, óriások világát és természetét is.

Minden életszakaszban segíthet

A meseterápia minden életszakaszban segítség lehet, a fogantatástól az égi hazatalálásig. Megfelelő módszer a babavárás szentségét beárnyékoló kötelező és sokszor indokolatlan orvosi vizsgálatok okozta stressz oldására, a családi harmónia megteremtésén fáradozó, kimerült szülők feltöltésére, a gyászolók fájdalmainak enyhítésére, a veszteségek feldolgozására, a betegséggel küzdők hitének erősítésére, a társra, babára vágyakozók és a nehéz kapcsolatokban élők önismeretének erősítésére, a kamaszkor „kardfogú tigriseinek” megszelídítésére, a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek harmonizálására, a fizikai bántalmazáson átesett gyermekek és felnőttek gyógyítására.

Az ezzel a módszerrel dolgozó meseterapeuták a segítséget kérő ember előtörténetének ismeretében speciális, egyénre szóló mesesorokat állítanak össze és mesélnek el egyéni foglalkozások keretében, általában heti rendszerességgel.

A mesemondás ezen ága fejlesztő-megelőző (preventív) meseterápia, önismeret egészséges embereknek. A régi időkben szinte kizárólag személyiségfejlesztő és-harmonizáló funkciója volt a mesemondásnak, napjainkban azonban annyira megsokasodtak a gyerekekre és a felnőttekre nehezedő ártalmak, olyannyira felfokozódott az őket érő negatív stressz, hogy ezt a mesemondók sem hagyhatták figyelmen kívül: egyre inkább tudatosan és személyre szólóan kell tudniuk alkalmazni a mesék segítő, harmonizáló, belső, gyógyító erőket mozgósító hatását.

A meseterapeuták kisgyermekeknek, kamaszoknak, fiatal felnőtteknek, a régebb óta fiataloknak, és az időseknek egyaránt tudnak segítséget nyújtani. Gyermekek számára nagyjából 3,5-4 éves kortól kizárólag befogadó (receptív) terápiát alkalmaznak, míg 10 évesnél idősebbek, illetve felnőttek esetében az alkotó terápia is megjelenhet.

Természetesen a mese segítő-gyógyító erejét a kisebb gyermekek esetében is használható, ilyenkor azonban az édesanyáknak adnak segítséget a terapeuták ahhoz, hogy a magzati kortól 3-4 éves korig mit, mikor és hogyan meséljenek, ha például egy trauma utóhatásait szeretnék elsimogatni a gyermekben. A foglalkozásokon központi helyen szerepel a mesemondás, amely többféle tevékenységgel, például mozgásos játékokkal, rajzolással, festéssel, formázással, zenéléssel, esetleg euritmiával is kiegészülhet, és a módszer jól illeszkedik mind a hagyományos, mint az alternatív orvoslási eljárásokhoz.

Forrás: bien.hu

Életigenlők.hu

Similar Posts