Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 3 perc

Biztosan veled is előfordult már, hogy rácsodálkoztál az emberi test valamely folyamatára, és azt gondoltad: jól kitalálta ezt a természet! Vannak azonban olyan apróságok is, amelyekkel mintha zátonyra futott volna az evolúció – vagy legalábbis az emberiségnek eddig nem sikerült rájönnie, hogy vajon mi volt az anyatermészet célja, mikor ezt az opciót beépítette.

Ásítás

Az biztos, hogy ásítozni már a születésünk előtt elkezdünk: rengeteg ultrahangfelvételen figyelték már meg, hogy a magzatok már az édesanyjuk hasában is ásítozni kezdenek, azt azonban, hogy pontosan miért is ásítunk, senki nem tudja biztosan. Elmélet persze rengeteg van: vannak, akik szerint extra oxigént pótolunk, mások szerint felébreszteni próbáljuk magunkat, mert ásítás közben megemelkedik a szívritmus, így tulajdonképpen természetes kávépótlék lehet az ásítozás. Biztos választ azonban senki nem tud mondani, ahogyan azt sem tudjuk, hogy vajon miért kezdünk ásítani már attól is, ha csak az ásításra gondolunk.

Álmok

Az emberek életük körülbelül 1/3-át alvással töltik, mégis nagyon keveset tudunk arról, hogy hogyan és miért is álmodunk. A tudósok azt már megállapították, hogy az álmok az alvás REM fázisában jelentkeznek, és hogy például a szívverésünkkel fizikailag is reagálunk arra, amit álmunkban látunk, de arra nincs minden kétséget kizáró válasz, hogy miért is álmodunk. Egy népszerű elmélet úgy tartja, hogy az agy ilyenkor dolgozza fel az emlékeket, rendszerezi a gondolatokat, más tudósok úgy vélik, hogy az álmok nem szolgálnak semmiféle gyakorlati célt, egyszerűen ez az, amit az agyunk, a tudatalattink csinál, amikor az éber énünk nem zavarja.

Csuklás

A csuklás a rekeszizom akaratlan görcse, amely során gyors belégzés jön létre. Nem csak hogy nincs haszna, de egyenesen kellemetlen is, bár legtöbbször ártalmatlan jelenség és magától elmúlik. A csuklást megszüntető házi praktikák lényegében arra a biológiai tényre vezethetőek vissza, hogy a magasabb vér-szén-dioxid-érték gátolja a rekesz aktivitását, így például a levegő visszatartása, vagy az ivás – ami közben szintén nem lélegzünk – megszüntetheti a csuklást. A megijesztés is azért működik, mert eltérő ritmusú belégzést vált ki, így megszüntetheti a kényszeres összerándulásokat. Segíthet még a térdek mellkashoz szorítása, ami szintén a rekeszizmot ingerli, de ha a csuklás huzamosabb ideig nem akar múlni, vagy mindig visszatér, érdemes orvoshoz fordulni vele.

A domináns kéz

Vannak jobbkezesek és balkezesek, és ezt a jelenséget olyan magától értetődőnek tartjuk, mintha mi sem lenne természetesebb. Pedig, ha belegondolsz, evolúciós szempontból az lenne a legjobb, ha mindkét kezünkkel egyformán ügyesek lennénk. Hogy miért lettünk ilyen „féloldalasak”, az a tudósok számára sem egyértelmű, a jobb- és balkezesség kérdése az egyik legnagyobb rejtély az emberi test körül. Vannak egyébként olyanok, akik mindkét kezükkel közel egyformán ügyesek – őket nevezzük ambidexternek, de a „tökéletes ambidexter” csak elméletben létezik, a valóságban mindenkinek, ha csak egészen kis mértékben is, de az egyik keze ügyesebb a másiknál.

Vakbél

A gyulladása elképesztő fájdalmat és komoly veszélyt jelent, eltávolítása után viszont semmiféle hátránnyal nem kell számolnunk – akkor mégis miért van vakbelünk? Míg Charles Darwin úgy tartotta, hogy növényevő őseinknek az emésztéshez volt szüksége a vakbélre, és az evolúció során funkció nélkül maradt vissza ránk, addig az újabb elméletek úgy tartják, hogy a vakbél esetleg a szervezet számára fontos jó baktériumokat tárolhat. Biztos magyarázat azonban egyelőre nincs arra vonatkozóan, hogy miért maradt itt az olyan sok bajt okozó kis szervecske.

Forrás: bien.hu

Életigenlők.hu

 

Similar Posts