Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 2 perc

A vékonybéldaganatok lehetnek ugyanolyan hám eredetűek, mint vastagbélben lévők, de emellett nagyon gyakoriak az úgynevezett neuroendokrin daganatok is. Ezek más kezelést igényelnek, más tünetekkel járhatnak.

Aki hányást, étvágytalanságot, haspuffadást, hányingert, émelygést, hasi fájdalmat, felszívódási zavarokat, bűzös székletet, testsúlycsökkenést, vérnyomás-ingadozást, kényelmetlenség-érzést, kenőcsös székletet tapasztal orvosi vizsgálattal derítheti ki, hogy kell-e aggódnia a vékonybélrák miatt.

A vékonybéldaganatok elég ritkák, csak minden századik béldaganat ilyen, a többi a vastagbélben van. Ebből következik – mivel vastagbél-daganatos esetek száma hazánkban 10-15 ezer között alakul – a vékonybéldaganatok 100-150 embert érinthetnek. A nyálkahártya-eredetű vékonybél-daganat főképpen 40-70 év közötti embereknél jelentkezik, a neuroendokrin eredetű tumor viszont már fiatalabb korban is elő szokott fordulni. A vékonybélrákok kiváltó okairól megbízható információk nem állnak rendelkezésre.

A hám eredetű vékonybéldaganatnak általános tünetei a hasi kényelmetlenségérzés vagy fájdalom, a puffadás és az étvágytalanság, az émelygés, a hányinger és a hányás, valamint a testsúlycsökkenés. Kialakulhatnak felszívódási zavarok is, amelyek a székletet kenőcsössé, a normálistól eltérő szagúvá változtathatják. A jellegtelen tünetek miatt a vékonybél hámdaganatainak közel 90 százalékát előrehaladott állapotban ismerik fel. A vékonybélben szarkómák, és limfómák is kialakulhatnak, de ezek nagyon ritkák.

A neuroendokrin típusra vérnyomáskiugrások, enyhe hasi panaszok és görcsök, az irritábilis bél szindrómára (IBS) jellemző tünetek utalnak. Emiatt a gond az, hogy főleg fiatal nőknél gyakran csak utóbbira gyanakodnak, azt próbálják kezelni. Magát a diagnózist jellemzően ez esetben is csak nagyon lassan, általában nyolc év után állítják fel, lévén a beteget nem vizsgálják ki kellőképp.

A másik gond, hogy a betegség azonosításához speciális diagnosztika szükséges: míg ugyanis a vastagbelet lehet tükrözni, addig a vékonybél úgy kanyarog, hogy abban endoszkóppal nem lehet végigmenni. Egyedül fölső részét, a patkóbelet lehet megnézni endoszkópos vizsgálattal, más területeit nem. Utóbbiak vizsgálatához vagy olyan kapszulát kell lenyeletni a beteggel, amely képes végigfotózni az adott bélszakaszt, vagy pedig úgynevezett szelektív enterográfiával (ez egy képalkotó diagnosztikai vizsgálat) kell vizsgálni. A CT és a hasonló vizsgálatok a levegővel telt szervekbe nem látnak be, így maximum indirekt jeleket tudnak azonosítani, így például azt, hogy a bélfal meg van vastagodva. Bár a vékonybél annyira kanyarog, hogy még ennek helyét sem feltétlenül lehet meghatározni.

A lényeg tehát az, hogy ha valakinek minden vizsgálati eredménye negatív, ugyanakkor bizonytalan hasi panaszai vannak, esetleg a vérnyomása is megemelkedik és a bőre is kipirul – ezek az úgynevezett paraneopláziás szindrómák -, akkor gondolni kell a vékonybél daganatára is. Nem gyakran, de száz esetből egyszer ugyanis ez áll a panaszok hátterében. Ha valakinek már begörcsöl a hasa vagy elzáródik a bele, akkor már egyértelműbb a helyzet, az orvosok ilyenkor már gondolnak a vékonybél daganatára. Viszont ilyesmi általában csak a betegség sokadik évében történik.

A hámeredetű vékonybéldaganat kórlefolyása hasonló a vastagbélrákéhoz: viszonylag gyorsan adhat áttéteket, a neuroendokrin típus lefolyása sokkal lassabb.

Forrás: hazipatika.com

eletigenlok.hu

Similar Posts