A mindenszentek napján az üdvözült lelkekről emlékezik meg a katolikus egyház.

A katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, akiket nem avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön napot a naptárban. Mindenszentek napja a halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje.

Nyugaton 609-ben tűnt föl először ez az ünnep, amikor május 13-án a Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk tiszteletére IV. Bonifác pápa felavatta a római Pantheon épületét. November első napja a megemlékezés napjaként a 8. században, 741-ben, III. Gergely idején jelent meg először. Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált.

Általános szokássá vált, hogy mindenszentek napján a hozzátartozók rendbe teszik halottaik sírját, melyet virágokkal díszítenek, és gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért.

A mindenszentek ünnepe a történelem folyamán szorosan összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel. Úgy hitték, az elmúlt évben meghalt emberek lelkei ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába.

Az ünnepen a lelkeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék számukra a vándorlást. A keresztény közösségek egyes településeken a pogány hagyományt követve, szintén ünnepeket rendeztek az elhunyt katolikus szentek tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező ünnep mindenszentek ünnepeként élt tovább.

Életigenlők.hu

Hasonló cikkek