– Június 8. az Óceánok Világnapja –
Először 1992-ben gondoltak arra, hogy ezen a napon a tengerek és óceánok fontosságára hívják fel a figyelmet. Földünk több mint 70 százalékát tenger teszi ki.
A tengereket, óceánokat – úgy, mint az egész Föld élővilágát – leginkább a globális éghajlatváltozás, a műanyagszemét és az orvvadászat fenyegeti. Az óceánok a földi oxigén előállításának feléért felelősek és a szén-dioxid egynegyedét nyelik el, így nem csak az ott élő fajok, de az emberiség számára is rendkívül fontos szerepet töltenek be. A klímaváltozás, így a víz hőmérsékletének emelkedése azonban fölboríthatja ezt a rendszert.
Ennek biztos jele, hogy a korallzátonyok 70 százaléka már elpusztult, kifehéredett. Ha felmegy 30 fokra a vízhőmérséklet, akkor ezt nagyon rövid ideig tudják tolerálni a korallzátonyok, és elpusztulnak. Ha pedig a korallpolipok elpusztulnak, akkor hiába egészségesek az ott lévő halak, vagy rákok, azok is el fognak pusztulni, mert nem tudnak létezni ezek nélkül.
Azzal, hogy az óceánok vize egyre melegszik, veszélybe kerül az élőviláguk is. Számtalan faj nem képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, ezért számuk megfogyatkozik, és legrosszabb esetben előbb-utóbb ki is halnak. Minden faj elvesztése befolyásolhatja a táplálékláncot és így a biológiai egyensúlyt, amelynek felborulása ökológiai katasztrófához vezethet. A tengeri növények szerepe egyéb szempontból is kiemelten fontos. Minden második levegővétel az óceánok növényvilágának köszönhető, mivel ők termelik oxigénkészletünk felét, továbbá elnyelik az ember által kibocsájtott CO2 egyharmad részét is.
Az éghajlatváltozás miatt gyengül a Golf áramlat. Ha a 3 Celsius-fokot meghaladja a globális felmelegedés, az akár a Golf áramlat leállását és Európa időjárásának felborulását okozhatja. Ez az áramlás nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy a déli területek energiatöbblete eljusson az északi területek nagyfokú energiahiányához, és így viszonylag élhető körülményeket teremtsen azon a területen és északon.
A szemét 80 százalékban a szárazföldről jut be, a folyók, vagy a szél szállítják a tengerbe, és 20 százalék az, ami a hajókról jut közvetlenül a tengerekbe. A hulladék jelentős része a világ óceánjainak bizonyos pontjain összegyűlik – ezért azok az áramlatok felelősek, amik futnak az óceánokban. A Csendes-óceán északi térségében található a legnagyobb ilyen hulladéksziget, amely sokszorosa Magyarországnak. A halak és más tengeri állatok azonban nem csak a műanyagterhelés, hanem a túlhalászás miatt is pusztulnak.
Naponta egy teherautónyi műanyagszemét kerül az óceánokba, ez azt jelenti, hogy 2050-re több lesz a műanyag, mint a hal a vízben. Az évi 12 millió tonna műanyag pedig több Magyarország méretű szemétszigetet alkot.
