Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 4 perc

„Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.”

– A költő hat életigenlése –

Életigenlő nagyjaink közül Radnóti Miklósra emlékezünk, mert a mai napon, május 5-én született száztíz éve.

Magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.

Szabó Lőrinc mellett, Radnóti nemzedékének legkiválóbb műfordítója volt, fordításait – ugyanúgy, mint verseit –, rendkívüli gonddal, sokáig csiszolgatta.

Tekintsük hát át, vegyük lajstromba, milyen is Radnóti életigenlése:

1. A hazaszeretet, mint életigenlés

Életigenlése egyik vezérmotívumát a magyarság és a szülőföld szeretetét a címben és a mottóban idézett Nem tudhatom című versének válogatott sorai érzékeltetik plasztikusan:

 Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.

xxx

Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;

2. A legnagyobb életválságban is a béke eljövetele felől való bizonyosság:

de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,

míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

E mű vallomás a hazáról. Az üldöztetés ellenére vállalta magyarságát: a magyar költők utódának, Arany János „unokájának” vallotta magát, és nem ingott meg a magyar nép s a haza szeretetében.

1943–1944. telén írta fent idézett versének sorait, harmadik egyben utolsó munkaszolgálatán a Lager Heidenau emberséges parancsnoka engedélyezte, hogy a munkaszolgálatosok vasárnaponként kulturális műsorokkal lépjenek fel: „Másodiknak jelentkezett Radnóti Miklós, aki elszavalta Nem tudhatom című versét. Utána mások is szerepeltek még, de a végén megkértük Radnótit, hogy szavaljon még (…) mondja el még egyszer a Nem tudhatom című verset, mert az a szívünkhöz szólt, a mi akkori érzéseinket fejezte ki, és nagyon tetszett mindenkinek.”

3. Az alkotás mint életigenlés

Állhatatos életigenlése, hogy a haláltáborban is annyira hajtotta az alkotási vágy, hogy éjszaka, pihenés helyett, vagy éppen menet közben ontotta magából gyönyörű költeményeit.

4. A bűntudat elhagyása mint életigenlés

Születésekor édesanyja és ikertestvére meghalt, ami mély sebet hagyott a lelkén.

Számos műve hordozza ezen időszaka motívumait, ilyen például az Ikrek hava című alkotása: „Iker gyerek vagyok, öcsém és édesanyám meghaltak születésemkor. Anyámat az ikerszülés ölte meg, nem bírta a szíve, öcsém gyönge volt, elszívtam tán tőle az életerőt. Tizenkét éves voltam, meghalt apám is. Az anyámat nem ismertem, az apámra valójában alig emlékszem, néhány éles, de összefüggéstelen képet, emléket becézek róla magamban…”

Mégis az állandó bűntudat helyett az életet választotta. Ezt keresztény meggyőződése segítségével tudta csak megtenni.

5. A meggyőződésből fakadt felnőttkeresztség mint életigenlés

1943. május 2-án a Szent István Bazilikában Gyarmati Fannival együtt felvette a keresztséget. A keresztelő pap Sík Sándor volt. Keresztapának Zolnai Bélát, hajdani szegedi francia nyelvi professzorát kérte fel, akit távollétében Ortutay Gyula, az ugyancsak szegedi, időközben a fővárosba költözött barátja helyettesített. Radnótinak régi elhatározása volt, hogy a krisztusi kort elérve, még harmincnegyedik születésnapja előtt megkeresztelkedik. Elhatározásában politikai megfontolás nem játszott szerepet, a zsidótörvények miatt ebből előnye ekkor már nem származhatott, döntése lelki igényből, meggyőződésből fakadt.

Radnóti tisztában volt vele, hogy nagybátyja nem örül neki, ha elhagyja ősei hitét, ezért úgy érezte, katolizálása után nem veheti fel havi járandóságát. Levelet írt Grosz Dezsőnek, s megköszönve addigi rendszeres anyagi segítségét, lemondott anyagi támogatásáról.

6. Sport és rajzkészség, mint életigenlés

A diák Radnóti kiváló atléta volt, versenyeken érmeket nyert, jól futballozott, illetve fennmaradt rajzai fejlett rajzkészségről, ügyes kézről tanúskodnak.

Élete dióhéjban

1909. május 5-én Budapesten, a XIII. kerület Kádár utca 8. szám alatti ház egyik földszinti lakásában megszületett Glatter Miklós, a későbbi Radnóti Miklós. Édesapja Glatter Jakab (1874–1921) kereskedő – akkori szóhasználattal „utazó” –, édesanyja Grosz Ilona (1881–1909). Mindkét szülője évszázadok óta Magyarországon élő, asszimilálódott, izraelita vallású családból származott. Glatter Jónás, a költő apai nagyapja, a ma Szlovákiához tartozó Gömör-Kishont vármegyében, Radnóton volt kocsmáros. 1934-ben a költő ettől a helységtől kölcsönözte magyarosított nevét.

1925. szeptember 15-én az Új Századok című diáklapban megjelenik első publikációja, a Mi szeretnék lenni? Első nyilvánosan megjelent műve tehát nem vers volt, hanem prózai írás.

1926-ban Hilbert Károly, matematika-korrepetitora otthonában egész életét sorsdöntően befolyásoló ismeretségre tett szert: megismerkedett leendő feleségével, Gyarmati Fannival.

1929. júniusában jelentek meg először versei kötetben, a Jóság című antológiában, Radnóti Glatter Miklós néven.

1930. márciusának elején, a Kortárs kiadónál jelent meg első verseskötete, a Pogány köszöntő.

  1. december 1-jén első ízben publikált a Nyugatban, az Estefelé című verse jelent itt meg.

1935. augusztus 11-én házasságot kötött Gyarmati Fannival.

1936. novemberének elején újabb kötettel jelentkezett, a Járkálj csak, halálraítélt! cíművel. A könyv a Nyugat kiadásában jelent meg, ami már önmagában is rangot jelentett,

  1. január elején elnyerte az ezerpengős Baumgarten-jutalmat.

1938. december elején a Cserépfalvi Kiadónál megjelent a Meredek út című verseskötete. A gyomai Kner Nyomdában kiváló minőségű papíron készült, ízléses könyvet a Magyar Bibliophil Társaság az év legszebb könyvének választotta.

Ebben a kötetében kezdte meg eclogái sorozatát, itt jelent meg az Első ecloga.

Halála és a halála utáni események

1944. november 4-én a Győr megyei Abda község határában a végsőkig kimerült költőt agyonlőtték. Beteljesültek rajta a negyedik Razglednica sorai: „Tarkólövés. – Így végzed hát te is…”

1946 június végén az abdai tömegsír exhumálásakor, személyi dokumentumok, levelek, fényképek között előkerült notesza, a bori notesz, benne a bori versekkel, újabb öt, csak itt olvasható költeménnyel – a Gyökérrel és a négy Razglednicával – bővült az életmű.

1946. augusztus 14-én harmadszor temették el Budapesten a Kerepesi úti temetőben, a 41. parcella 41. számú sírjába. A gyászszertartást hajdani professzora, lelkiatyja, Sík Sándor végezte. A barátok nevében Ortutay Gyula búcsúztatta.

Batári Gábor

Életigenlők.hu

Similar Posts