Sikítva nevetni, úgy hogy a könny is folyik a szemünkből… Jóleső, békés mosoly egy összekacsintással kísérten… Ezek a vágyott állapotok. Hogyan lehet ezekből több? A nevetés életünk szerves része. És nagyon egészséges több szempontból is. Ha valamit, ezt a tényt nagyon komolyan kell vennünk. Mikor nevetünk örömtelien? Mikor vigyorgunk? Mi áll a gúnyos kacaj mögött, ami szinte vicsorként hat a környezetre? A valós és vélt nevetés megkülönböztetni tudásáról, a nevetés fontosságáról Dr. Gelléri Ágnes klinikai pszichológussal, életmódtanácsadó-terapeutával beszélgettem, aki sok megszívlelendő támpontot adott…

Mi a nevetés definíciója?

Szokás mondani, hogy a humorban nem ismerünk tréfát, azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. A nevetés egészséges,  felszabadító,  derűt adó és borút kergető. Ám van, amikor csak azt hisszük, hogy nevetünk, közben csak nevetgélünk, kényszervigyorba borulunk, arcunkra fagy a kíp-szmájling. Megszégyenülvén kínunkban vagy lányos zavarunkban bazsalygunk vagy épp ellenkezőleg nyerítünk, mint a bakfisok, akik magukra kívánják hívni a figyelmet vagy kárörömködünk magunkban nyugtázva az ismert kiszólást, hogy legnagyobb öröm a káröröm. Azonban azt javaslom, hogy ilyenkor forduljunk csak bátran  a szólás-mondások gyűjteményéhez: “ne nevess korán” vagy, “az nevet, aki utoljára nevet”.

Hogy viszonyulnak ezek a fogalmak egymáshoz: nevetés, öröm, derű, vidámság, boldogság?

– Felületesen nézve ezek rokon fogalmak, hiszen egy tőről fakadnak, és ha nevetünk, akkor valami vicces, tréfás dolgot látunk. Ám a nevetés evolúciójának 21. századi vizsgálata mást mutat. Egyes kutatások szerint a nevetés gyökere az a szuszogó, fújtató, nyerítő, csoportgesztus, amellyel az ősemberek közös megkönnyebbülésüknek adtak hangot egy-egy veszélyes helyzet elmúltán. A nevető hangok a megkönnyebbülésen túl el is lazítanak, ami kikapcsolja az ösztönös „támadj vagy menekülj” reakciót. Ez pedig végső soron az egymás iránti bizalom érzetét erősíti. Minél több a nevetés, annál erősebb az összetartozás.

A nevetés pszichológiai vagy fiziológiai funkció?

– A mosoly és a nevetés – jó esetben – az öröm és a boldogság fizikai kifejeződése. Feszültségoldó, ellazítja az egész testet, erősíti az immunrendszert, csökkenti a vércukorszintet, javítja a vérerek működését, serkenti a véráramlást. Tehát, ha nem akarunk betegek lenni, nevessünk sokat, de persze őszintén. A nevetés és a mosoly kapu és ajtó, amelyen át sok jó lopakodhat be az emberbe. A lelket is lehet és kell is „méregteleníteni” olykor! Ehhez pozitív élmények, érzelmek kellenek, amelyek felkeltéséhez remek alkalom egy-egy jó nevetés. Itt jut eszembe jut az egyik legőszintébb mosolyok, nevetések egyike, amikor mindent elfelejtünk, amikor a legigazibb arcunkat mutatjuk, ez az állatbarátainkkal való együttlét. Ahogy a kedvenceink tudnak bennünket mosolyogtatni, nevettetni és ha kell vigasztalni… Az biztosan az egyik igazi mosoly látványa.

Dr. Gelléri Ágnes kedvenc kutyájával a ’90-es években

Mégpedig társaságban…

Igen, a nevetés társasági jellege nagyon fontos: kutatók azt is alátámasztották, hogy harmincszor annyit nevetünk, ha nem vagyunk egyedül, mint magányosan. Szintén kutatási eredmény, hogy még a nevetőgáz sem hat annyira, ha valaki nem társaságban szippantja be! Szinte pszichológiai közhelynek számít, hogy a pozitív társas kapcsolatok hozzák az ember életébe a legtöbb derűt, vidámságot és boldogságot. Ugye, milyen jó felhőtlenül nevetni, kacagni, dallamosan gurgulázva göcögni, ahogy például a kisbabák teszik. Ezek mind kárörömtől mentesek, a szégyenteljes vagy álságos heherészéstől fényévekre vannak. És ami lényeges még, együtt nevetni valakivel, valakikkel, főképpen a szeretteinkkel a legjobb.

Mondják a belső béke, kiegyensúlyozottság, öröm együtt jár a gyakori felhőtlen nevetéssel. Lehet-e valaki a nélkül derűs, hogy nem nevet olyan sűrűn?

– Természetesen nevetés nélkül is lehetünk kiegyensúlyozottak, békések, derűsek és még boldogok is, hiszen ha magunkban vagyunk a tévét, rádiót hallgatva vagy egy-egy könyv olvastán is fel tudunk kacagni. Nem a nevetés boldogít, hanem a felszabadult derűből születik meg (bizonyos körülmények között) a nevetés.

Legnagyobb nevettetőink egyike Karinthy Frigyes. Beszéljünk kicsit az általa frappánsan megfogalmazott „laza lelki tartásról”

– Leleményes kifejezés, igazi karinthys, ma is receptre kéne mindenkinek felírni. A tapintatos derű, amely nem bántó, nem csak harsány eszközökkel teremthető meg és fejezhető ki – kis lépésekkel, odafigyeléssel, tudatos lelki tréninggel elérhető az a természetes, kiegyensúlyozottabb állapot, amelyben pontosan tudjuk, érezzük, mikor és mennyire engedhetjük szabadon vidámságunkat. Például nehogy harsányan felröhögjünk, ha egy vak nekimegy a lámpaoszlopnak. Aki egy látszólag vicces helyzetben nem tudja megállni, hogy a másik (öreg, fogyatékos, dadogós, kisebb balesetet szenvedő) kárára nevessen, az azonnal elveszti minden olyan ember szimpátiáját, akinek helyén a szíve, aki nevetés helyett segíteni ugrik. Az érzelmi intelligenciát nem lehet tanulni, de talán fejleszteni igen. Ezért fontos, hogy mire neveljük gyermekeinket, unokáinkat, tanítványainkat. Nevetni úgy taníthatjuk a kicsiket, ha keressük a vidám helyzeteket, amelyeket megoszthatunk. Ráadásként mindkettőnknek jól fog esni!

Mi a nevetés szociológiai illetve csoport-pszichológiai szerepe?

–  A társas nevetés érdekes mellékvágánya a munkahelyi, társasági színtér, amikor a főnök vagy a társaság középpontja nevetését kíséri általános felröhögés vagy éppen diszkrét, cinkos összemosolygás, szájbiggyesztés, szemkontaktus. Ez mind-mind fontos metakommunikációs jelzés. Senki sem akar kimaradni annak a kimutatásából, hogy a „Főnök” (nagyf-fel!), illetve a jófej haver (a „sztár”) a világ legszellemesebb embere… (És titkon talán azt reméljük, hogy egyszer mi leszünk azok, akik elindítjuk a nevetésfolyamot). Aki ura a nevetésnek, az uralja a csoportot érzelmileg. Tehát a nevetés, a nevettetés hatalom is. No meg az önbizalmat, a biztonságérzetet növelő eszköz is. A főkérdés, mire használjuk… Esetenként hamis optikán látjuk magunkat a csoporthoz tartozónak, hiába nevettünk együtt… Tehát mégis csak az az elsődleges, hogy MIN nevetünk és milyen motivációval. Min, mikor hogyan? Ez szabja meg, hogy a nevetés jóízű vagy akár gonoszkodó-e. Ilyen például az összenevetés… az egy titkos nyelv is lehet két szoros kapcsolatban álló embernél. A nevetés hatalmát az is bizonyítja, hogy ha rajtunk nevetnek, akkor szinte megsemmisülünk, ezért nem árt vigyázni ezzel a fegyverrel, mert akkor is elsülhet, ha nem is akarjuk.

A nevetésben résztvevő mimikai izmok árulkodóak…

Igen. A csak a szájcsücsköket emelő izmok bekapcsolása a szem körüli izmok részvétele nélkül arról árulkodik, hogy a nevetés nem valódi. Ezért bölcs a megfigyelés, hogy a szemünk is nevethet. Ha valaki titkolni akarja derűjét – akár tapintatból, hiszen vannak helyzetek, amikor egy kellően érzékeny, empatikus lélek pontosan tudja, hogy megbántaná a másikat, ha éppen akkor felkacagna-, a szeme így is, úgy is el fogja árulni a testbeszéd mellett.

A slusszpoén: akinek mosolygós, nevetős a szeme, nevetnie sem kell ahhoz, hogy népszerű legyen…

 

Életigenlők.hu

 

Hasonló cikkek