Ismerős, mikor másoktól várod a szeretetet, a visszajelzést és az elismerést, mert úgy érzed attól magabiztosabb leszel? Az önbizalmad növeléséért mindent megteszel, szinte kergeted mások szeretetét, de a folyamat egy véget nem érő mókuskerék, és mindig ugyanoda érsz vissza. Ilyenkor meg kell keresni a gyökereket, hogy honnan ered valójában ez az érzés, és mi az, ami meghatározza a mindennapjaidat.
A megfelelési kényszer a szeretet hiányából fakad, a szeretethiány pedig az önbizalom hiányából. Amikor nem tartod magad elég jónak ahhoz, hogy szeressenek, de közben vágysz a másik szeretetére. De hogyan szeressenek mások, ha te nem szereted saját magad? Mennyivel jobban vágysz te is egy olyan dologra, ami önmagában csábító?
Önmagad elfogadása és szeretete mindennek az alapja kellene, hogy legyen, de ahhoz első lépésként fel kell ismerned, ki vagy valójában. Önmagad előtt nincs ítélkezés, sem irigység, csak egyetlen feladat; hogy észrevedd és értékeld a saját eredményeidet. Ha ez sikerül, akkor nem lesz többé szükséged mások elismerésére!
Ez persze a gyakorlatban egyáltalán nem ilyen egyszerű, mert a környezeted ideálja, az általad elképzelt ideális én, és a valóságban létező éned párhuzamosan van jelen. A megfelelési kényszer bukfence, mikor a három teljes diszharmóniában van egymással.
Ha az idealizált éned útját járod, akkor észreveszed, hogy sokszor akadályokba ütközöl. Az első pofon persze nem mindig terel vissza a helyes útra, de ha felismered, hogy mások vagy a te saját elvárásaidnak szerettél volna csak megfelelni, akkor könnyen felismerheted, merre akar terelni az élet.
Látnod kell és meg kell ismerned magadat, a játszott szerep mögött lévő igazi játékost. Ha már kívülről látod magad, és felismered az összes szereped, akkor egy lépéssel közelebb kerülsz valódi énedhez. Ahhoz, hogy visszatalálj az igazi önmagadhoz, el kell hagynod az összes szereped, és a saját utadat kell járnod. Bele kell tipornod a saját megfelelési kényszeredbe, és elindulni egy teljesen új úton!
Az egyes szerepeket csak úgy tudod elengedni, ha felismered, miért volt rájuk szükséged – kinek akartál velük megfelelni. Ha bármelyiknél a válasz elkerüli az ént, akkor már meg is érted, hogy miért nincs rá szükséged.
Az elengedés, mint általában, sosem egyszerű, mert félsz, hogy nem lesz helyette új vagy jobb. De hidd el, nincs annál tökéletesebb, mint ami te valójában vagy – egyedi és természetességéből fakadóan elragadó.
A megfelelési kényszer viszont olyanná formál, amilyennek látni akarnak. De a környezeted változik, és mindig másmilyennek kell majd látszanod. Fordítsd meg a kereket, és változtasd te a környezeted! Ha megismered önmagad, és a saját utad járod, azt észre fogod venni, mert sikerekkel lesz kikövezve.
Forrás: bien.hu
