Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 4 perc

„Krisztus sebei”. Nem tudjuk, mi idézi elő, miért keletkeznek, különféle elképzelések ugyan vannak róla, de a konkrét bizonyíték, hogy valójában mik is ezek a sebek, és miért keletkeznek, még várat magára. Lelki hatás, vagy valami egészen más oka van, netán természetfeletti? A jelenséget a XVIII. századtól kezdték behatóbban és alaposabban is vizsgálni. Több kutató jutott arra a következtetésre, hogy több stigmás is „disszociatív személyiségű”- (többszörös személyiség zavar).

Ezekre az emberekre jellemzőek a hirtelen hangulatváltozások, révület, és látomásos állapotok. Sokan mások úgy vélik, hogy a stigmák pszichoszomatikus eredetűek, vagyis lelki tényezők idézik elő őket. Egyes kutatók véleménye szerint azonban a stigmák létrejöttében normális és paranormális elemek egyaránt szerepet játszanak. D. Scott Rogo parapszichológus szerint – az igazi stigmák leginkább akkor következnek be, ha az illető hisztériára hajlamos, elmélkedő – szemlélődő természetű valaki, aki emellett nagy pszichikai erővel is rendelkezik… A szenvedő alany a szó szoros értelmében a saját testére irányítja azt a pszichikai erőt, amellyel egyébként szilárd tárgyakat lenne képes elmozdítani. Ennek hatására nyílnak sebek a testén. Hogy így van–e, vagy más ma még megmagyarázhatatlan ok váltja ki? Mondhatjuk azt is, az igazság odaát van.

Az első, akiről tudni lehet, hogy megjelentek rajta a sebek, az Szent Ferenc volt, akinek 1224. szeptember 14-én látomása volt: megjelent előtte egy angyal, aki külsőleg is megjelölte őt a Megfeszített stigmáival, Jézus sebeinek másával. „Ferenc két keze és lábfeje olyan volt, mintha középen szöggel lettek volna átverve – írja életrajzírója, Celanói Tamás – a szögek feje a két tenyérben és a lábfejek tetején jelent meg.

Egyes kutatók szerint és a Torinói lepel elemzése alapján a Rómaiak által keresztre feszítetteknek a csuklón voltak a szögek, mert a hús kiszakadása nélkül csak így viselték el a test súlyát. Több esetről is maradtak fenn beszámolók, pl. Szent Veronica Giuliani (1660-1727) azt állította, hogy az ő stigmái teste belsejében is megvannak. Többször lerajzolta, hol van egy kereszt, egy töviskorona, három szög, egy kard és egy betű lenyomata a szívén. Halála után a boncolás megerősítette állításait.

Domenica Lazarri (1815-1848) sebeiből a vér 11 éven keresztül a gravitációval dacolva felfelé folyt.

1918-ban Pio atya olasz szerzetes testén is stigmák tűntek elő, amikor Szent Ferenc stigmatizációjának megünneplése alkalmával látomásában megjelent Krisztus. Pió kezéről, lábfejéről ömleni kezdett a vér. Dr. Luigi Romanelli , az Olaszországi Barlettai városi kórház vezető orvosa több alkalommal is megvizsgálta a szerzetes sebeit, és kijelentette, hogy ilyen sebeket még soha nem látott, ilyenekről még nem is hallott. Pio atya életében a stigmák mellett legismertebb és több tanú által igazolt rendkívüli jelenség a gyónók lelkének, gondolatainak olvasása, valamint az ún. bilokáció (egyszerre két helyen való jelenlét). Közismert, több esetben tanúsított és sokszor vizsgált jelenség volt továbbá a rendkívül magas testhőmérséklet (48 fok) és egy nagyon kellemes, intenzív virágillat, amely jelenlétéhez vagy az általa használt tárgyakhoz köthető. A sebek élete végéig, 1968-ig folyamatosan kiújultak. Pió atya teste a halála után nem indult oszlásnak. Azt követően, hogy holttestét a San Giovanni Rotondo templomában kihantolták és egy kristálykoporsóban helyezték el, több mint hat és félmillióan zarándokoltak el a Madonna delle Grazie bazilikába, hogy a szent földi maradványainál leróják kegyeletüket. Teste egyébként épen maradt negyven évig, kivéve az arcát. Azt egy élethű szilikon maszk pótolja, amely a világhírű londoni Madame Tussaud Panoptikum szakembereinek munkája.

Kevésbé ismert, hogy nálunk Magyarországon is élt egy lány, Galgóczy Erzsébet 1905. június 27-én született Szolnokon egy tizenegy gyermekes család tízedik gyermekeként. A lány igazi hőstettet vitt végbe. 1919-ben az országot érő román támadás során a román csapatok a Tisza folyó felől Szolnok városát lőtték. A Zagyva folyó mellett álló szolnoki Vártemplomból – mely akkor kétfrontos ágyútűz alatt volt – kimentette a monstranciát (szentségmutatót) és az Oltáriszentséget a cibóriumot (az áldozáshoz használt kehely formájú eszközt). A megáradt Zagyvát átúszva, a fejére és vállára kötve mentette meg. Már ekkor vértanúságra vágyott, szerette volna életét áldozni Krisztusért. Ekkor még csak tizennégy éves volt. Megtette, amit az akkori helyzetben egyetlen felnőtt, sem mert megtenni. Ezért a hőstettéért nagy árat fizetett. Súlyos betegségek sokaságát kellett elszenvednie. 1920. március 12-én kerül betegen ágyba és ettől kezdve – ritka kivételtől eltekintve – élete végéig fel sem kelt betegágyából. Negyvenkét évet súlyos testi és lelki szenvedésekben, ágyban fekve él át, de nem egyedül és elhagyatva. Az 1929-es év július elején jelent meg nála először – kezdetben nem ismerte fel – a Szűzanya, a „Szép Hölgy” alakjában és ettől fogva élete végéig majd minden nap. 1929 nagyböjtjében jelentek meg – időszakosan eltűnve – kezén és lábán, oldalán Krisztus sebhelyei. Karácsony éjszakáján pedig a töviskoronát kapta homlokára és fejére. Ettől kezdve haláláig hetente – pénteki napokon – átélte Jézus kínszenvedését. Együtt hordozta vele a terheket, lelkeket mentve, engesztelve. A halála óta több mint 50 év telt el, és csak kevesen tudnak róla.

Szent Pió atya – aki a kortársa volt – megemlékezett róla. Egy alkalommal magyar zarándokok keresték fel, akiket így fogadott: „Minek jönnek maguk ide Magyarországról? Van maguknak is stigmatizáltjuk: Galgóczy Erzsébet.”  Máriaremetén érte a halál 1962. március 27-én. Halálakor rózsaillat töltötte be a szobát. Tisztelői később is érezték a rendkívüli, mennyei illatot a budapesti Farkasréti temetőben lévő sírjánál. A temetői nyilvántartásban neve mellett a „szentéletű” jelző áll. – Papok, szerzetesek és világi segítők kísérték életútján. 1934-ben akkori lelkivezetője, P. Oberten Odilo József ferences szerzetes (1892-1973) Rómában a főgenerális atyával együtt beszélt XI. Piusz pápának (pontifikátus: 1922-1939) Galgóczy Erzsébetről. XI. Piusz akkor ezt mondotta: „Isten a műveit csodálatos úton tudja megvalósítani, ha azokat valóban Ő akarja.

 

Turi Emese
parapszichológus

 

Életigenlők.hu

Similar Posts