Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 4 perc

„Egy este a feleségem paprikát adott vacsorára, amit nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt megmondani. Nézve a paprikát az jutott eszembe, ezt a növényt én még sosem próbáltam ki kutatás céljából és azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba ahelyett, hogy megegyem. Még aznap éjjel tudtam, hogy kincsestárháza a C-vitaminnak. Pár héttel később másfél kilogramm vitamin volt a kezemben, addig csak ezredgramm mennyiségek voltak. A másfél kilót szétosztottam az egész világon, onnan tudtuk meg, hogy micsoda. Ennek a következménye, hogy ma tonnaszámra gyártják, mint az emberi egészségnek egyik nagy kútforrását.”- szól a C-vitamin felfedezésének története a világhírű Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert elmondásában.

Pedig gyerekkorában úgy néztek rá otthon, mint egy hülyére

A családjában az a nézet uralkodott, hogy a kiválóság már kora gyerekkorban jelentkezik, s mivel Szent-Györgyi lassú észjárású gyerek volt, ezért a szülők sokáig amiatt aggódtak, hogy átlagon aluli értelmi képességekkel rendelkezik. Szent-Györgyi úgy fogalmazott, úgy néztek rá otthon, mint egy hülyére. Középiskolában a rossz tanulók közé tartozott, sőt házitanítót fogadtak mellé. 15 évesen már tudta, hogy tudományos pályára szeretne lépni és ebben egy idő után nagybátyja is támogatta, aki elismert hisztológusként dolgozott. Nem nézett ki sokat a fiatal fiúból, de mivel a nagybácsi aranyér problémákkal küzdött, ezért megengedte, hogy unokaöccse a laboratóriumában ezzel a betegséggel foglalkozzon. Ezért írta Szent-Györgyi az első tudományos dolgozatát a végbél szerkezetéből. Gyakran viccelődött is vele, hogy a “rossz végén kezdte a tudományt”.

Szent-Györgyi Albert egyike volt azon magyar kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.

Híres volt életigenléséről

Egyrészt mert kevés tudós emelte fel szavát olyan következetesen a háború értelmetlensége mellett, mivel a háború akárhogy is nézzük az élet ellentéte.  Másrészt szeretett sportolni: lovagolt, teniszezett, úszott, vitorlázórepülő vizsgát tett, és az országban az elsők között sajátította el az autó- és motorvezetést. Buickjával rendszeresen kirándult Szeged környékén a kollégáival, BSA motorjával pedig körbemotorozta egész Európát. Harmadrészt későbbi éveiben az életet kutatta, eredetét, hogy hol az a megfoghatatlan pont, ami lénygében és alapvetően megkülönbözteti az élőt az élettelentől, azaz mi – szerkezet, részecske, akár fluidum? – felelős azért, hogy az élő él, az élettelen pedig nem.

Az élet kutatása közben jött rá arra, hogy ha búzát és C-vitamint kevernek össze, az képes megölni a rákot, legalábbis az állatokban.

Szent-Györgyi Albert regénybe illő életet élt, ezért nem meglepő, hogy nevéhez, így halálához is számos legenda kapcsolódik. A legenda szerint Szent-Györgyi felfedezte a rák ellenszerét, de mivel nem akart üzletet csinálni belőle, az amerikai kormány eltette láb alól autóbalesetnek álcázva a dolgot. Azonban a haláláról elterjedt történet nem más, mint egy összeesküvés elmélet, a tudós ugyanis veseelégtelenségben hunyt el 93 évesen.

Az biztos, hogy élete vége felé rájött arra, hogy ha búzát és C-vitamint kevernek össze, az képes megölni a rákot.

A pacifista

Az orvos-biokémikust az I. világháború idején besorozták és közel két év alatt arra következtetésre jutott, hogy mindenféle háború teljesen értelmetlen, ráadásul nincs semmi dicsőség a harci halálban. Vágyat érzett arra, hogy visszatérjen a tudományos világba, ezért 1916-ban átlőtte a karcsontját egy revolverrel, így a ‘háborús sebesülésre’ hivatkozva egy időre elhagyhatta a frontot és folytathatta tevékenységét a laboratóriumban.

Kém- és közéleti tevékenysége

A második világháborúban részt vett az ellenállási mozgalomban, csoportja a Szent-Györgyi Szervezet nevet kapta. A kiugrás előkészítésére szerveződő „Tizenegyek” csoportjának vezetője volt. Kállay Miklós miniszterelnök tudtával, a magyar demokratikus erők kérésére Magyarország átállásáról tárgyalt a szövetségesek képviselőivel. Emiatt a német megszállás után bujkálnia kellett. A háború után aktív közéleti szerepet vállalt egy új demokratikus Magyarország létrehozásában bízva. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetője lett, 1945–47 között a nemzetgyűlés tagja, az Országos Köznevelési Tanács elnöke, megalapította a Magyar Tudományos Akadémiától független Magyar Természettudományos Akadémiát, majd a két akadémia összevonása után az MTA másodelnöke volt. Az országban bekövetkezett politikai fordulat és annak következményei miatt 1947-ban Amerikába emigrált, a massachusettsi Woods Hole-ban telepedett le.

A himnuszköltő 

Szent-Györgyi a nagy életigenlőhöz, Istenhez írt himnuszokat, zsoltárokat, 1970-ben megjelent The Crazy Ape (Az őrült majom) című háborúellenes írásába, ugyanis kerültek verses részek. A könyv első részének a Psalmus Humanus című fejezettel van vége:

Isten

Uram!
Nagyobb vagy, mint az alkotásod:
A te hazád a világmindenség!
És én magamhoz hasonlónak véltelek,
Gonosznak, kapzsinak és hiúnak,
Ki dicséretemre és áldozataimra vágyik,
Megbosszulja csekély vétségeim,
Kinek én kell, hogy házat építsek,
Míg embertársaimat hajléktalan hagyom.

Isten Hadd dicsőítselek téged avval,
Hogy teremtésednek rám bízott parányi pontját szebbé teszem,
Elárasztom e földi létet fénnyel, melegséggel, jóakarattal és boldogsággal.

Batári Gábor

Életigenlők.hu

Similar Posts