Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 2 perc

Vajon minden szent csodát tesz és minden csodatévő szent? Kik is a szentek, illetve közülük kik a csodatévő szentek? A kérdéseket segít megválaszolni egy olyan csoda, ami ismétlődő fohászokon alapszik. Példának vegyük a Lisieux-i Szent Terézhez kapcsolódó legendát…

Szent Teréz rózsái sokakon segítettek

Lisieux-i Szent Teréz 1873-ban született a franciaországi Alençon-ban, majd nagyon fiatalon, 24 évesen, tuberkulózisban hunyt el Lisieux-ban, ahol ma már az ő nevét viseli az ottani bazilika. Szent Teréz sok emberen segített, hiszen bizonyítottan voltak olyanok, akik meggyógyultak, ha hozzá imádkoztak, vagy zarándoklaton vettek részt, ahol megtekintették földi maradványait. Létezik egy legenda, miszerint ha 9-24 napon keresztül elmondod a következő imádságot, akkor egy sárga rózsát fog küldeni hozzád, így értesítve arról, hogy meghallotta a fohászodat, és teljesíti a kívánságodat.

Szentek vagy szentté avatottak

A római katolikus egyházban vannak úgynevezett kanonizált szentek, a protestáns egyházak álláspontja szerint viszont minden Krisztus által megváltott ember Isten tulajdonába került, így szentnek számít, mert a szent szó bibliai meghatározása, Isten számára elkülönített.  Ahogy pedig a megváltott ember a Jézus Krisztustól kapott új élete során egyre őszintébben fejet hajt Isten uralma előtt, azaz egyre teljesebben átadja neki életét, ezt az életre szóló feladatot hívják a megszentelődés útjának. Természetesen a római katolikus egyház is elfogadja a fentebbi meghatározást. Csak, akik nagyon élen jártak a megszentelődés szűk ösvényén, azokat haláluk után hivatalosan egy szentté avatási processzus keretei között mintegy a mennyei szférák legfelsőbb körébe utalja.

A szentté avatás feltételei:

1. vörös vértanúság, – ha valaki életét adja hitéért – ha az nem következhetett be, 2. fehér vértanúság: tanúk által igazolt Istennek teljesen átadott élet és 3. legfőképpen a csodák a megboldogult életében és halála után.

Tehát minden szent, azaz szentté avatott személy csodatévő.

Jézus-ima vs. elrévülés

Az újra és újra elmondott fohászok, pedig a legfelsőbb mennyei körből erednek, ahol az Istent körbe vevő hatalmas égi szellemek, a hatszárnyú szeráfok örök időkön át dicsőítik Istent folyamatosan azt ismételve, hogy szent, szent, szent a Seregek Ura. Ezek az ismételgetős imádságok ennek jámbor, áhítatos, de az értelmet, éberséget nem kizáró utánzatai. Egyik legszebb példa erre a Jézus-ima. Célja Isten állandó jelenlétének átélése Jézus nevének ismétlésével. Az imádság gyakorlói abból indulnak ki, hogy az értelem figyelme annál erősebb, minél nyugodtabb a test: meghajolva ülni, az izmokat lazítani, a szív tájékára tekinteni és ismételni a szavakat: „Úr Jézus, könyörülj rajtam”. Közben minden zavaró gondolatot kirekeszteni és Istenre ráhagyatkozni. A cél nem az eksztázis, hanem az értelem szabadsága és az akarat békéje Isten szavának, nevének igézetében. Ha az ember teljesen átadja magát az állandóan ismételt imatartalomnak az időtlenségben, Isten beszédes csendjében találja magát. A másik útja ezeknek az ismételt fohászoknak az értelem kizárásával más tudat állapotig, az elrévülésig, az eksztázisig mondogatás. Mantrázás segédeszközök igénybevételével, ez a rituális segédlet a sámánoknál gőzök beszippantása, az indiánoknál az izzasztó kamra, a derviseknél az állandó pörgés.

Batári Gábor

Életigenlők.hu

Similar Posts