Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 6 perc

Orvosok és természetgyógyászok az integratív medicináért

„Hazánkban több, kisebb-nagyobb szervezet működik, melyek eddig egymástól függetlenül tevékenykedve igyekeznek a hazai egészségügy jobbításáért tenni. Azért, hogy működésük hatékonyabb legyen, szükség van egy olyan szervezetre, ahol a közös célok érdekében együttesen tudnak fellépni, nagyobb erőt és jobb eredményeket tudnak elérni.” – mondta Daróczi Zoltán, a Magyar Integratív Medicina Szövetség (MIMSZ) főtitkára az orvosok és a természetgyógyászok összefogásának szükségességéről adott interjúban az októberi MAOT 34. és a MIMSZ 1. összevont kongresszuson.

– Májusban megalakult ez a szövetség, tudósítottunk róla, olyan nagysikerű volt a fogadtatása, hogy szinte „felrobbant” a portálunk, nagyon sok lájk, megosztás és hozzászólás érkezett. Ön szerint elérkezett az ideje, hogy az integratív gyógyászat tért nyerjen?

– Magyarországon jelenleg egészségügyi forradalom zajlik. Régi hiányt pótolna, ha az akadémikus és a komplementer orvoslás integrálódna. Nagyon sok szervezet van Magyarországon, amelyik zászlajára tűzte, hogy hozzájárul a magyar egészségügy jobbításához, fellendítéséhez. Ezek a kisebb-nagyobb szervezetek – néhány tíz vagy néhány százfősek – eddig ritkán együtt, de inkább külön-külön próbáltak tevékenykedni. mint tudjuk – és ezt (nekünk, magyaroknak kiváltképp) meg kell tanulnunk – az egységben sokkal nagyobb erő van. Többek között ez hívta életre ezt az ernyőszervezetet, aminek lényege, hogy minden csatlakozott tagszervezet végzi a saját tevékenységét, de amikor lehet, közösen lépünk fel. Bízunk benne, tudunk majd szakértőket delegálni olyan fórumokba, ahol az integratív medicináról születhetnek kormánydöntések.

– Definiálja a természetgyógyászokat legyen szíves, hogyan válhat elfogadottá ez a szakma?

– A természetgyógyász egy gyűjtőnév, vannak orvos és nem orvos természetgyógyászok. Vannak olyanok, akik hivatásszerűen élik, és olyanok, akik szakmaként tanulják.

Azt is el szeretnénk érni, hogy személyes példamutatás is motiválja az embereket az egészség felé vezető úton. Kapcsolódásokat kell keresni az akadémikus orvoslás gyakorlói, és a nem orvos természetgyógyászok között. Az orvosok között is egyre több a nyitott szemléletű. Nekem is, bár nem vagyok akadémikus orvos, egyre több orvos tanítványom van. Eddig Magyarországon közel 30.000 természetgyógyász vizsgát igazoló oklevelet adtak ki a ’97-es, akkori népjóléti minisztériumi rendelet óta. Ez egy olyan potenciális lehetőség a mai egészségügyben, amivel számolni kell.

Közeledés kell. Arra hívunk mindenkit, orvos és nem orvos természetgyógyászokat, üljünk asztalhoz, jöjjenek létre párbeszédek, véleménycserék, ahol a tapasztalatokat tudjuk összegezni.

– Ön szerint a hazai természetgyógyászok – legyenek azok orvos vagy nem orvos természetgyógyászok – közöttük most milyen a viszony?

– Ahol mind a két oldalon megvan a szakmai alázat és az emberség, a másik tisztelete (ami nem diplomához, végzettséghez kötött), ott a viszony jó. Ahol valamelyik minőség hiányzik, és nem veszik észre, hogy hiányzik, ott a viszony a nézőpontbeli különbségek miatt vitákat szülhet.

– Kirekesztő?

– Én nem használnám ezt a szót. A természetgyógyász képzésekben van még mit csiszolni. Hogy magánpraxist nyisson egy természetgyógyász már 400 óra után lehetséges, egy orvos, hogy magánpraxist nyisson ahhoz 1011 év szükséges, tehát nagyságrendbeli különbözőségek vannak. Az lenne a szerencsés, hogy egy természetgyógyász saját belső útján kísérné azt a pácienst, aki hozzá eljön és a realitások talaján kellene, hogy működjön a terápia. Egy hiteles természetgyógyász érzi a kompetenciahatárokat, elküldi az orvoshoz a pácienst, ha szükséges, az orvos pedig elküldi a természetgyógyászhoz. Magam is hasonlóképpen teszem. Ez egy kicsiben jól működő rendszer, hogy nagyban mennyire fog működni az rajtunk áll.

– Vannak az ún. aposztróf doktorok… Hogyan jött ez létre, kik itt nálunk az aposztróf doktorok?

– Valljuk be, fogyasztói társadalomban élünk, ahol az egészségügy is üzletté vált. Sajnos vagy nem sajnos, sokan így látjuk. Mikor egy profitvezérelt gazdaságban, így az egészségügyben is megjelennek, az üzleti érdekek akkor letérünk a helyes útról. Az emberi minőségeken nagyon sok múlik, a szövetségnek az is a feladata lesz, hogy az említett „kuruzslás, sarlatánság”, minőségét, ami sajnos hozzátapadt a természetgyógyászathoz, próbáljuk leválasztani. A természetgyógyászoknak ki kell emelkedniük ebből a tisztázatlan minőségű körből.

A médiának óriási szerepe van abban, hogy ki, milyen szolgáltatóhoz jut el. Egy beteg ember mindent elhisz, az utolsó szalmaszálba is belekapaszkodik, és valamilyen szinten ez is életre hívta azt a lehetőséget, hogy megjelenhettek az említett, nem orvosi egyetemet végzett aposztróf doktorok, akik nem 6 év plusz 4-5 év szakorvosi, hanem egy meghatározott vizsga után használnak idézőjeles doktori címet. Javaslom, vegyük külön. Aki nem végzett orvosi egyetemet, de az adott szakterületen sokévnyi értékes tapasztalatot szerzett, van benne szakmai alázat, az nagyon sokat tehet a betegekért. De az is társadalmi tény, ha valaki neve előtt ott van egy Dr. előtag aposztróffal vagy aposztróf nélkül oda nagyobb bizalommal mennek az emberek, még akkor is, ha nem ismert annyira. Ez egy társadalmi jelenség ezt helyre kell tenni, igyekszünk majd ezen is dolgozni, de ebben is összefogás kell.

Akinek a neve előtt nincs Dr. előtag, de szakmai hitelességével, egyéniségével, életvitelével példát mutat, ugyanúgy elmennek hozzá.

– Hol van az egyén felelőssége a gyógyulási módszerek megválasztásában?

– A témában most beterjesztett törvényjavaslat egy 20 éves rendelet megújítási folyamatának első lépése és szabályozni igyekszik a természetgyógyászati eljárások széles rendszerét is. Az egészségiparban kialakult az a képzet, hogy az egészség megvásárolható, mint egy termék. Tudatosítani kell a páciensben, hogy ez nem így működik, fizikai, energetikai és tudati síkú folyamatok is kellenek a teljes gyógyuláshoz. Az egyén felelőssége, hogy a fentiek tudatosítása és elfogadása után, hiteles ajánlások és források (nem bulvár, internetes hirdetés stb.) alapján válasszon terapeutát és módszert, majd aktívan részt vegyen – önmagához képest fejlődve – a terápiás folyamatokban.

– Hallottam azt orvosoktól, hogyha nekik van valami bajuk, és ha valóban hiteles természetes gyógymódról hallanak, akkor kiegészítésként saját maguk és családtagjai is elmennek.

– Igen, ez így működik. A nyugati medicinával foglakozó orvos kollégáknál is van, hogy érzik a határaikat, és nyitnak más módszerek felé.

A falvakban, kisvárosokban, ahol szakemberhiány van, ott nagyon sokat tudnak tenni a felkészült természetgyógyászok. A szakmaiság szelektíven működik. A szövetség tervei között szerepel, hogy tagjainknak biztosítunk egy szakmai és szellemi mércét. Aki egy tagunk rendelőjébe megy, ott garantált legyen a megbízható ellátás. Ha valaki a szövetség égisze alatt természetgyógyász lesz, kötelezettséget vállal, hogy szakmai alázattal folyamatosan továbbképzi magát. Hidat építünk az akadémikus orvoslás és a nem orvos természetgyógyászok között. Közelítjük a nézőpontokat, cél az építő kommunikáció, teremtődjön meg egy egység.

Meg kell tanulnunk az összefogás művészetét. Ehhez várunk javaslatokat, gondolkodókat, mert a rendszert működtetni kell.

– Említette, hogy lobbiznak majd a kormány felé, hogy az egészségügyi szabályozások felé tesznek lépéseket. Hogyan fogják ezt a lobbi-tevékenységüket végezni, van erre elképzelésük?

– Ez egy távlati cél. Úgy látom, a polihisztorok ideje lejárt. Ha lesz olyan terület, ahol X a kompetens, akkor neki kell ott megjelenni, ha lesz olyan, ahol Y, ott neki, ha pedig stratégiai a kérdés, akkor több, szakmailag kompetens delegált személynek kell együtt megjelennie. Azt szeretnénk elérni, hogy ne egy emberről szóljon, ne kettőről, hanem egy egység teremtődjön meg és így lépjünk fel az érdekeinkben. Tudjunk egymás eredményeiről.

– Főtitkár úr, kérem, most egy kicsit emberként mutatkozzon be.

– Hencidán születtem, Berettyóújfalu mellett. Vérvonalamban vannak ősök, akik foglalkoztak gyógynövényekkel, népi gyógyászattal, népi orvoslással.1990 őszén kaptam meg az első természetgyógyász működési engedélyemet. 1997-ben, a rendelet megjelenésekor én is levizsgáztam az ETIben (Egészségügyi Szakdolgozók Továbbképző Intézete). Azóta jogutódjainál (most ÁEEK) folyik ez a vizsgáztatói és szakértői folyamat, ahol a természetgyógyászokat vizsgáztatják. 2003 óta delegált vizsgáztató és szakértő vagyok több szakterületen. Mellette Debrecenben vezetek egy orvos-természetgyógyász tanrendelőt, ahova jöhetnek hallgatók gyakorolni, tanulni. Budapesten is tartok képzéseket, több intézményben. Oktattam már emellett a Debreceni Egyetemen is, most a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi karán kezdek oktatói munkába. Három fiam van, Igyekszem jó apa lenni és ember maradni.

– Mi a szívügye, mi a szakterülete a természetgyógyászat ágai közül?

– Szívügyem a népi orvoslás hagyományainak megismertetése, ezért számtalan fórumon képviseltem és képviselem a népi gyógyászatot.

Családi hagyomány alapján apiterápiával, vagyis méhekkel, méhészeti készítményekkel való terápiával foglalkozunk, létrehoztunk egy családi vállalkozást, ahol allergiaellenes készítményeket gyártunk, forgalmazunk. Mellette a hagyományos keleti orvoslást tanulmányozom évtizedek óta, több tanulmányúton voltam. Mostani tevékenységem egyre inkább az önismeret és személyiségfejlesztés felé tolódik el.

Vannak nagyon jó hallgatóim, tanítványaim. Azt szeretném, hogy ők azon az úton járjanak majd, aminek mi vagyunk az úttörői. Akkor leszünk sikeresek, ha több száz, több ezer tanítvány jön utánunk és tovább viszi a lángot, a tudás lángját a saját területén. Ez az elképzelésem.

– Stratéga, szervező egyéniség, és ember… Főtitkár úr, mi az életigenlése?

– Feletted az ég, alattad a föld, benned a létra. Te, mint ember, én, mint ember, hol vagyunk a létrán? Kössük össze az eget a földdel a szívünkben!

Vajda Márta

Az interjú az Életigenlők magazin 2019. téli-ünnepi számában jelent meg.

Kapcsolódó:

Tanulnunk kell az összefogás művészetét – orvosok és természetgyógyászok az integratív medicináért – interjú Daróczi Zoltán MIMSZ főtitkárral

Aposztróf doktorok kora lejárt! – interjú Dr. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkárral

Együtt tanácskoztak – egy kongresszuson a hagyományos és a komplementer gyógyászat szakemberei

Kézfogás orvosok és természetgyógyászok között – megalakult a MIMSZ

eletigenlok.hu

Similar Posts