Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 2 perc

A szülői alkalmatlanság szüli meg a gyermeki képtelenséget. Amikor hiányzik az apából sugárzó erő, a megoldás képessége, a gyerek bátortalan, visszahúzódó lesz. Úgy érezheti, nincs benne elég erő, bátorság az élethez, a különböző helyzetekben megjelenő kérdések elbizonytalanítják, legszívesebben elmenekülne. Viselkedése először tétova, óvatos, idővel irányító, uralkodó lesz. Soha senki nem tudhatja meg, hogy eluralta a képtelenség érzése, s hogy apját magában a helyére tegye, és ezzel megvédje, kompenzálnia kell. A mélységes üresség és csend, ami gyökere viselkedésének, harsánnyá, hangossá, szinte elviselhetetlenné lesz. Elveszíti kapcsolatát önmaga valóságával, és aztán fokozatosan egész környezetével.

Ha hiányzik az anyából a gondoskodó, odaadó, szeretet, a gyerek durvává válhat, gyűlölködővé lesz. Úgy érezheti, hogy a belső világában megjelenő démonok, a saját démonjai legyőzik. Félelmei, melyek a szeretet hiányában születnek, egyre több teret, és időt követelnek. Elveszik önmaga belső útvesztőjében, remetévé lesz. Belső magányosságának mértéke dühében, kritikáiban, a megkülönböztetés mértékében mutatkozik meg.

A gyermeki képtelenségből, felnőtt Én-kép zavarok lesznek. Azt hisszük, hogy vagyunk valamilyenek, és úgy viselkedünk, mintha valóban azok lennénk. Idővel őszinteségre, ön megismerésre, felismerésre vágyunk, keresünk, kutatunk, és ennek köszönhetően találunk. Megtalálhatjuk azt, akik valóban mi vagyunk, és már nincs is más dolgunk, mint kikerülni a saját útvesztőinkből, szerepeinkből, kötelékeinkből. Ki kell tudni mondani, ki kell lépni, meg kell szüntetni mindazt, aminek köszönhetően elsorvadtunk, képtelenné váltunk. Szembe kell szállnunk önmagunkkal, a magunkban őrzött emlékekkel ahhoz, hogy szabaddá váljunk.

A szabadságunkért megtett lépések közben ismerhetjük fel azokat a belső minőségeket, melyeket már régen elvesztettünk, vagy sosem ismertünk. Ráébredhetünk arra, hogy milyenek is lehettünk volna ha… képtelenségek helyett, képességeket kapunk.

Ahhoz, hogy felnőtt életünkre alkalmassá váljunk, ki kell törnünk a sémákból, megfelelési kényszerekből, és belül szabaddá kell válnunk. Erő, hit, bizalom, szeretet kell az élethez, mert ettől érezhetjük magunkat képesnek…

Arra biztatlak, hogy a benned lévő képtelenség érzéssel együtt tegyél lépéseket, hogy képessé válhass, szárnyalhass, repülhess! Dönts, válassz, lépj, tapasztalj! Törd össze a sémákat, elvárásokat, ha kell a saját bűntudatodat, de arra vigyázz, hogy miközben ezt teszed ne törd össze magad!

Változz, változtass! Egészen addig, amíg a tükörbe nézve fel nem ismered önmagad, azt, aki te valójában vagy!

Váradi Andrea

Forrás: talentumok.com

Életigenlők.hu

Similar Posts