A vérszegénység nem betegség, hanem tünet. Egy köbmilliliter vérben 4-5 millió vörösvérsejt van, melyek átlagos élettartama 100-120 nap. A vérszegénység kialakulásának három fő oka lehetséges, ill. ezek gyakori kombinációi.

Az első és leggyakoribb lehetőség a vérzés. A nagy vérzések a tápcsatornából vagy máshonnan nyilvánvalóak, nem is jelent gondot a felismerésük. De a krónikus szivárgó vérzések komoly vérszegénységet okozhatnak (pl. nyombélfekély, vastagbélfekély, a tápcsatorna rosszindulatú daganatai). Ma már ezeknek a szivárgó vérzéseknek (occult vérzések) a kimutatására több nagyon érzékeny próbával rendelkezünk, amik többnyire a széklet egy kis darabkájából képesek a vért kimutatni. Az okok megszüntetésével a probléma is magától rendeződik.

A másik nagy csoportot a gyulladásos folyamatok képezik. Bármilyen elhúzódó gyulladás a szervezetben, okozza azt baktérium, gomba, vagy akár maga a szervezet autoimmun betegségek révén (Reumatoid arthritis, Crohn betegség, colitis ulcerosa, pajzsmirigygyulladások, stb.), az  akut fázis fehérjék fokozott szintézisével jár együtt. Ezek a molekulák egyrészt fokozzák a  retuculoendothelialis rendszer (RES) fagocitózisát (ezt nevezzük eritrofagocitózisnak is), ezáltal a 80-90 napos, még egyébként jó vörösvérsejteket bekebelezik, így gyorsan kialakul a vérszegénység.

Ezen kívül egy speciális, 25 aminosavból álló hormon is keletkezik nagy mennyiségben, a hepcidin, ami megakadályozza, hogy a szervezet vasraktáraiból (RES sejtek) a vas hozzáférhetővé váljon a vörösvérsejtképzés számára, a ferropontin gátlás révén. Az így kialakult RES blokk miatt az ilyen betegeknek hiába adunk vasat, mert a hepcidin meg fogja akadályozni annak beépülését. A megoldás a krónikus gyulladásos betegségek gyógyítása, mert ahogy csökken a szervezetben a gyulladás, úgy kezd el igen hamar javulni a vérkép is. Természetesen a gyulladáscsökkentő kezelés mikéntje alapvetően a gyulladás okától függ. Minden gyulladásos folyamat a szervezetben a C-reaktív protein (CRP) szintjének emelkedésével jár, ami könnyen és gyorsan kimutatható! Persze vannak egyéb jeleke is, pl. hőemelkedés, láz, fájdalom, stb., de ha magas a CRP, ilyenkor a gyulladás jelenléte 100%-ban valószínűsíthető.

Miért nem lehet ilyenkor vaspótlással semmi eredményt elérni?

Azért, mert az ember napi vasszükséglete 20-25 mg, de a legjobb táplálékból is csak naponta 1-2 mg szívódik fel, tehát ha RES blokk van a hepcidin által, akkor akár tömött vasraktárak esetében is a szervezet súlyos vashiány állapotának megfelelő helyzetbe kerül. Daganatos betegségekben a vérszegénység oka gyakran az egyes és a kettes  csoportban leírtak kombinációjának a következménye.

Hiánybetegségek kapcsán fellépő vérszegénység

A leggyakoribb a vashiány. Ez könnyen kialakulhat makrobiotikus életmód, extrém fogyókúrák mellett, mert a növényekben lévő vas (spenót, sóska, stb.) nem jól hasznosul.

A vashiány végső tünete a vérszegénység. Koraibb stádiumaiban a fáradtság, a dekoncentráltság, a hajhullás, a fertőző betegségekkel szembeni fogékonyság már felhívhatja rá a figyelmet. A szérum vas szint mérése egyszerű, így könnyen diagnosztizálható.

A másik fontos, hiánybetegség talaján kialakuló vérszegénység a B12 vitamin hiányán alapul. Ez is lehet extrém, főleg húsmentes diéta következménye, mivel a növényekből B12 vitaminhoz nem jutunk, a szervezetünk pedig nem képes szintetizálni ezt a molekulát. Ilyenkor  a vörösvérsejtek óriásira megnőnek, de nagyon kevesen vannak.

Ugyanilyen vérszegénység alakul ki a folsav hiányakor is. Ezt is okozhatja  extrém diéta, de gyakran bizonyos gyógyszerek szedése is. A B12 hiány másik oka lehet a gyomornyálkahártya kiterjedt sorvadása, amikor a B12 vitamin nem tud felszívódni. Ennek igazolása után a b12 vitamint havi rendszerességgel kell pótolni injekció formájában és a gyomrot rendszeresen ellenőrizni kell, mert az elváltozás ritkán rosszindulatú daganat kialakulásának a megelőző állapota lehet.

A B6 vitamin hiánya szintén vérszegénységhez vezet, de ez leginkább alkohol betegekben fordul csak elő. Megfelelő B komplex adásával és az alkohol bevitel csökkentésével ez az anémia gyorsan meggyógyítható.

A réz hiánya is okozhat vérszegénységet, mert a ferropontin (egy olyan fehérje, ami a RES-ből felszabadítja a vasat) csak megfelelő réz mellett képes jól működni.

Óránként 120 millió vérsejtünk pusztul el normálisan és ennyi is termelődik. Tehát a vérsejtképzés energia igényes folyamat.

Meg kell említeni még a vesebetegségekhez társuló speciális vérszegénységet. Ennek az az oka, hogy az ép vese egy eritropoetin nevű fehérjét termel, ez az a  bizonyos EPO, amit ők dopping szernek használnak, hogy több vörösvérsejtjük legyen és ezáltal több oxigénhez juttassák túlhajszolt izomzatukat. Nos, ennek a fehérjének a szintézise lecsökken a krónikus vesebetegekben, így náluk az EPO adása gyógyszer, amivel a vérszegénységük rendezhető.

Ha a vérszegénység kizárólag valamely fontos vérképzésben szerepet játszó anyag hiányára vezethető vissza (vas, folsav, B vitaminok, B6, B12, réz), akkor kiváló, speciális étrend-kiegészítővel, pl. Blood Builder könnyen megszüntethető ez az állapot. De erre csak akkor kerülhet sor, ha már minden egyéb, korábban részletezett okot megnyugtatóan kizártunk.

Forrás: drtihanyi.hu

Életigenlők.hu

Hasonló cikkek