A hideg és hosszú esték a maguk különleges ajándékát hozzák: több idő jut arra, hogy befelé figyeljünk. Amikor odakint a tél zúzmarát rajzol az ablakra, jól esik a kandalló melegénél olvasni.
József Attila Tél című verse a rideg zordságban is az összetartozás fontosságát emeli ki. A nagy-nagy tűz, amelyet a költő megidéz, nem csupán a testet, hanem a lelket is melengeti: reményt és emberséget hív elő a sorokból. A költemény egyszerre festi le a tél zordságát és az emberi melegség iránti vágyat, amely minden időben aktuális.
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
