A McKenzie módszer, avagy a Mechanikai Diagnózis és Terápia (MDT) Robin McKenzie új-zélandi gyógytornász nevéhez fűződik, aki az 1950-es években kezdte el kifejleszteni ezt a koncepciót.
Bár sokan úgy tudják, hogy csak a gerincfájdalmak kezelésére alkalmas ez a terápiás eljárás, valójában életkortól függetlenül a mozgásszervi problémák széles körében alkalmazható. Azaz nem csak a gerinc, hanem a végtagok fájdalmai esetén is sikeres lehet ez a terápiás megközelítés.
A teljesség igénye nélkül kezelhető vele például a derék (vagy derékból eredő) fájdalom, a nyakfájdalom, valamint a végtag ízületeinek panaszai (pl. csípő, térd, váll). Segítséget nyújthat továbbá izom- és ínproblémák megoldásában is (pl Achilles-ín fájdalom, teniszkönyök), valamint sérülés és műtét utáni rehabilitáció során.
MI TESZI IGAZÁN HATÉKONNYÁ A MCKENZIE MÓDSZERT?
Komplexitás
Először is fontos tisztázni, hogy a közhiedelemmel ellentétben, a McKenzie módszer nem bizonyos tornagyakorlatokat jelent. Egy teljes és összetett rendszerről van szó, amely a beteg kikérdezésétől (kórtörténet felvétele), a beteg fizikális vizsgálatától, a kezelési terv felállításán és a kontrollalkalmakon keresztül a megelőzésig terjed. Tehát a teljes kezelési folyamatot lefedi, és bár az egyes gyakorlatok fontos és elengedhetetlen eszközül szolgálnak a gyógyulásban, semmiképp nem merítik ki ezen megközelítés eszköztárát.
A páciens a főszereplő
Először is, a kezelési eljárások során lehetőség szerint aktív terápiára törekszünk, azaz a páciens végzi az adott mozgásokat. Ezáltal a beteg önállóan, a gyógytornásztól függetlenül is képessé válik a saját problémájának a kezelésére, ami sokkal nagyobb kontrollt jelent a panaszok felett. A terapeuta csak indokolt esetben alkalmaz manuális, passzív technikákat. Ilyen eset például, amikor a beteg nem képes a pozitív változáshoz szükséges mértékű erőt egyedül kifejteni.
Másodszor, mindig a beteg számára fontos célok elérését helyezzük előtérbe, a kezelést és az információnyújtást egyénre szabottan alkalmazzuk. Mindenki másképp éli az életét, másképp éli meg a fájdalmat, különböző dolgok fontosak a számunkra, eltérő tudással rendelkezünk. Elengedhetetlen tehát, hogy a terápiás szövetség az egyéni tényezők figyelembevételén alapuljon.
Az előző ponthoz szorosan kapcsolódik, hogy a beteg saját életkörülményeinek figyelembevételével, közösen beszéljük meg a legmegfelelőbb kezelési stratégiát. Ez lehet egy konkrét gyakorlat, a mindennapi aktivitások, testtartások optimalizálása, vagy egy megfelelő terv kidolgozása az aktivitás növelésére, amely beilleszthető a sűrű hétköznapokba. Nem létezik univerzális, mindenkire egyformán ráhúzható stratégia.
Végezetül, a tanácsok nem tiltáson vagy félelemkeltésen alapulnak (pl. hagyja abba az adott sportot; ne végezzen bizonyos mozdulatokat; veszélyes/káros, ha ezt vagy azt csinálja), hanem a probléma reális és optimális megoldását célozzák.
Bizonyítékokon alapuló terápia
A McKenzie módszer mind a gerinc, mind pedig a végtagok mozgásszervi problémái esetén folyamatosan tudományos kutatások tárgyát képezi. Vizsgálati menetének megbízhatóságát, illetve a módszer hatékonyságát számos tanulmány támasztja alá. További fontos előnye, hogy a Nemzetközi McKenzie Intézet (https://mckenzieinstitute.org) folyamatosan nyomon követi a tudományos eredményeket, és a bizonyítékok alapján módosítja az oktatási anyagát, illetve a legújabb eredményeket beépíti a koncepcióba. A McKenzie módszer tehát egy folyamatosan fejlődő rendszer.
Minőségbiztosítás – többlépcsős oktatási rendszer
A McKenzie módszer képzési rendszere nemzetközileg egységes, melyet a Nemzetközi McKenzie Intézet felügyel. A kurzusokat (A, B, C, D és E rész) csakis a Nemzetközi McKenzie Intézet által jóváhagyott és elismert instruktorok oktathatják. Az összes McKenzie kurzus elvégzése után a következő szint a nemzetközi Minősítő Vizsga, melynek sikeres letétele feljogosít a Minősített McKenzie Terapeuta cím használatára. A legmagasabb képzési szint a Nemzetközi McKenzie Diploma, melyet egy külföldi klinikai gyakorlatot is magában foglaló komoly oktatási program elvégzése után lehet csak megszerezni. Magyarországon jelenleg egyetlen gyógytornász rendelkezik ezzel a fokozattal (https://udvardifizio.hu).
Tehát, bár nagyon sok gyógytornász/gyógytornász-fizioterapeuta elvégez egy vagy több McKenzie kurzust, a legképzettebb, hivatalosan is elismert szakemberek a Minősített, illetve a Diplomás McKenzie Terapeuták. (https://hu.mckenzieinstitute.org/pacienseknek/keressen-egy-gy%C3%B3gytorn%C3%A1szt)
A KEZELÉS MENETE
Az első alkalommal egy alapos állapotfelmérés zajlik. Ezt három fő részre oszthatjuk: kórtörténet felvétele, klinikai/fizikális vizsgálat, és a kezelési stratégia megbeszélése. A fő célunk az első találkozás során, hogy megállapítsuk, a McKenzie terápia-e a megfelelő kezelés a beteg számára, vagy esetlegesen más szakember bevonása, további vizsgálatok szükségesek.
A kórtörténet felvétele során részletesen körbejárjuk a beteg panaszait, problémáit. Ez egyrészt magában foglalja a tünetek kialakulását, időbeni lefolyását, alakulását, mechanikai viselkedését, azaz, hogy milyen tevékenységekre fokozódnak, vagy enyhülnek a panaszok. Fontos másrészt az ún. piros zászlók feltérképezése. Ezek olyan jelek, tünetek, amik esetlegesen arra utalhatnak, hogy valami súlyos patológia áll a probléma hátterében, tehát elsődlegesen orvosi kivizsgálást igényel.
A beteg panaszaival kapcsolatos aggodalmainak, félelmeinek, hiedelmeinek a feltérképezése is fontos feladat, hiszen ezek a terápia hatásosságát is befolyásolhatják, ha nem foglalkozunk velük. A fizikális vizsgálat során elemezzük a testtartási szokásokat, a tünetek mozgásokra, mechanikai terhelésre adott reakcióját. Ha szükséges, neurológiai vizsgálatot is elvégzünk, pl. derékból lábba sugárzó fájdalom, zsibbadás, bizsergés jelenlétekor.
A kórtörténet felvétel és a fizikális vizsgálat eredményei alapján egy előzetes csoportba sorolás következik, azaz meghatározzuk a probléma természetét. A teljesség igénye nélkül a fájdalom lehet például mechanikai eredetű, ilyenkor célzott, egyénre szabott mozgásokkal sikeresen kezelhetjük a panaszokat. Ha azonban a fájdalom hátterében gyulladás áll, akkor lehet, hogy inkább a relatív pihentetés és gyógyszeres kezelés a legcélravezetőbb. Az is előfordul, hogy strukturális elváltozás áll a panaszok hátterében, mint pl. az ízületi kopás esetében. Ilyenkor – amennyiben még nem szükséges műtét – megint csak más terápiás megközelítés szükséges, mint az ún. mechanikai problémák esetében. Fontos, hogy a kezelési stratégiát a probléma természetének megfelelően alakítsuk, hiszen csak a diagnózis ismeretében határozható meg a legcélravezetőbb terápia.
Röviden összefoglalva, a McKenzie módszer egy összetett, betegközpontú, egyénre szabott kezelési koncepció, mely a betegvizsgálattól kezdve a kezelésen át a megelőzésig terjed. A cikk során tárgyalt jellemzők eredményeként a mozgásszervi problémák széles körében nyújt hatékony segítséget.
Dr. Udvardi Anna
Gyógytornász-fizioterapeuta,
Diplomás McKenzie Terapeuta
www.udvardifizio.hu | anna@udvardifizio.hu
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
