Vannak hangok, amelyek nem halkulnak el az idő múlásával. Cseri Kálmán a Pasaréti Református Gyülekezet néhai lelkipásztora, bár 2015 februárjában hazatért Teremtőjéhez, szellemi öröksége ma élőbb, mint valaha.
Aki egyszer is hallotta őt a szószékről prédikálni, az tudta: nem csupán egy igehirdetőt, hanem egy hiteles Jézus Krisztus tanút hallgatott, akinek szavai mögött mindig ott feszült a személyes meggyőződés és az „Ura” iránti végtelen alázat. Tíz éve költözött el Krisztusban Cseri Kálmán, akinek munkásságáról húsvét előtt emlékezünk meg méltóképpen a Nagyjaink életigenlése sorozatunkban.
Cseri Kálmán 1971-től kezdve csaknem négy évtizeden át szolgált Pasaréten, és ez idő alatt a gyülekezet a magyarországi hitélet egyik legfontosabb bástyájává formálódott. Nem épített látványos egyházi karriert, nem vágyott rangokra; ő egyszerűen lelkipásztor akart lenni. Ez a tudatos szerénység tette lehetővé, hogy a pasaréti templom padsorai még a legnehezebb időkben is megteltek kereső emberekkel. Tanításának középpontjában soha nem az elvárások, hanem a mindent megelőző isteni kegyelem állt. Gyakran emlékeztette híveit arra a felszabadító igazságra, hogy Isten nem azért szeret minket, mert jók vagyunk, hanem éppen fordítva: azért tudunk jókká válni, mert Ő előbb szeretett minket.
Legnagyobb lelki adománya a kristálytiszta fogalmazás volt. Úgy tudott beszélni a legmélyebb teológiai kérdésekről, hogy az akadémikus és az egyszerű ember is sajátjának érezte minden szavát. Kerülte a sallangokat, a kánaáni nyelvet és az üres vallásos frázisokat, helyettük húsbavágó őszinteséggel mutatott rá az emberi állapotra. Vallotta, hogy az ember legnagyobb baja valójában nem is az, hogy bűnös, hanem az, hogy ezt nem hajlandó beismerni. Tanításaiban a gőg ellenszere a leborulás volt; hirdette, hogy aki nem borul le Isten előtt, az előbb-utóbb mindenki más előtt hajbókolni fog.
Lelkigondozóként és tanítóként is a gyakorlatias hit hírnöke volt. Sokszor hangsúlyozta, hogy a hívő élet nem probléma nélküliséget jelent, hanem Krisztus megtapasztalható jelenlétét a nehézségek közepette is. Szerinte az imádság sem arra való, hogy megváltoztassuk vele Isten akaratát, hanem arra, hogy mi magunk tudjunk hozzáigazodni. Igehirdetései közben gyakran fordult hallgatóságához azzal a szeretetteljes, mégis sürgető kérdéssel: „Testvérem, érted te ezt?” – ezzel is szinte belökte a hallgatókat az Ige mélységébe, személyes döntésre buzdítva őket.
Büszkeséggel tölt el, hogy személyesen is ismerhettem Cseri Kálmánt. Ahogy visszaemlékezem egy élményemre, nagyapám bizonyságtevő hívő ember cipészmester műhelye a Kiss János altábornagy utcában volt. Miközben a kuncsaftok várták a cipőket bizonyságot tett istenes megtapasztalásairól, hogy megúszta például azt, hogy a nyilasok és a bolsevisták katonái is el akarták vinni, de Isten másképp gondolta. Miközben a lábbelikre várakoztak az emberek igei látását is megosztotta velük. Köztük volt az ifjú Cseri Kálmán is, aki akkoriban még a Budahegyvidéki Református Gyülekezetben volt segédlelkész, és rendszeresen odavitte a cipőit javíttatni. Nagyapám büszkén mesélte később, amikor 14 éves koromban elvitt Pasarétre az akkor már nagyon híres prédikátor Cseri Kálmánt meghallgatni, hogy milyen kedves dicsérő szavakkal illette: „Gyula bácsi maga csak úgy fénylik!” És ezt nemcsak a hosszútávra megjavított, fényesre suvickolt cipői miatt mondta neki, hanem főleg a kuncsaftoknak tett bizonyságtételei és az ige egészséges terjesztése miatt.
Cseri Kálmán életigenlése legelőször is abban áll, hogy átadta életét Krisztusnak és azt tudta mondani Keresztelő Jánossal „Néki felemelkedni kell nekem pedig alább szállani” és ezzel az életet választotta, méghozzá az örök életet, és ez a legalapvetőbb, legmagasabb rendű életigenlés.
A másik ebből szorosan következik: tudott szemtől szembe dicsérni, meglátni, elismerni a jót, az előrehaladást a hit útján küzdőkben és ezt nem tartotta magában, mint ahogy Jézus is elismerte Mária hozzáállását abban, hogy a jobbik részt választotta. Ezek az életigenlő tulajdonságai is mutatják kiváló lelkigondozói karizmáját, amik kellettek ahhoz, hogy a nyája értő, megértő pásztorává vált.
Bár tíz év telt el halála óta, Cseri Kálmán hiánya ma is érezhető, de szellemi jelenléte velünk maradt. A pasaréti közösség megtartó ereje, a számtalan hangfelvétel és könyv mind azt igazolja, hogy a hiteles keresztény/keresztyén életnek nincs szavatossági ideje.
Ez az méltatásunk 2026 Nagypéntekén jelenik meg, ami arra is emlékeztet bennünket, hogy Cseri Kálmán a húsvét előtti nagyhéten rendszeresen tartott evangelizációt arra a Krisztusra figyelve, akiről ő egész életében oly’ alázattal és meggyőződéssel tanúskodott, és akinek kegyelméről tudta, hogy az nem a bűn elnézését, hanem a Jézusért kapott teljes bocsánatot jelenti.
Batári Gábor
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
