Schubert Éva Kossuth-díjas színésznő, rendező, színészpedagógus, érdemes művész.
Schubert Évának csodálatos, alkotó élete volt, tanítványai rajongtak érte és közönsége, pályatársai is nagyon szerették. Életigenlő nagyjaink égi csapatából az egyik legintelligensebbnek tartott magyar színésznőre emlékezünk, aki a dalköltő romantikus bécsi zeneszerző névrokona, Kölcsey Ferenc távoli rokona, egyik ükanyja a költő unokahúga volt, egyik dédapjának bátyja, Szuper Károly pedig híres vándorszínész, aki Petőfi Sándorral lépett fel.
1931. január 19-én született Budapesten. Édesapja Schubert József Károly, nyolc nyelven beszélő polihisztor, édesanyja Szuper Erzsébet művelt, nagyvilági asszony volt. Édesapja elhagyta a családot, édesanyja egyedül nevelte őt és Down-szindrómával született öccsét, Zoltánt. A zugligeti Angolkisasszonyokhoz járt középiskolába. Francia–latin szakos tanárnak készült, de kiválóan beszélt németül és angolul is. 1949-ben kitűnő érettségi vizsgája ellenére sem vették fel az egyetemre, mert akkoriban nem nézték jó szemmel, ha valaki apácáknál nevelkedett.
Gépírónőként helyezkedett el, társadalmi munkában kultúrfelelős volt. Egyszer áramszünet lett, amikoris a kultúrműsor szünetében felugrott a színpadra, rögtönzött produkcióját a közönség kacagással honorálta. Nem csoda, hogy többen javasolták, jelentkezzen a főiskolára, amit egy ebédszünetben meg is tett. Azonnal felvették a Színművészeti Főiskola esti tagozatára. Schubert Éva végül is kényszerből lett színésznő.
1955-ben vette át diplomáját és a Magyar Néphadsereg Színházában kapott szerződést. Bátran vállalta, hogy szimpatizál az 1956-os forradalommal, ezért színháza büntetésből szerződést bontott vele, de ekkor sem maradt munka nélkül. 1956-57-ben a József Attila Színházban, 1957-től a Vidám Színpadon, 1958-1978 között a Vígszínházban csillogtatta tehetségét. 1978-tól tíz évig ismét a Vidám Színpadon játszott, majd a Játékszínhez szerződött. 2004-2005-ben a soproni Petőfi Színház tagja volt. Vendégszerepelt a Karinthy Színházban, a Budaörsi Játékszínben, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, a szekszárdi Deutsche Bühne színpadán.
1995-től négy éven át a berlini Theater des Ostens vendégművészeként lépett fel. Utolsó bemutatója 2006-ban az International Buda Stage színpadán volt, Örkény István: Macskajáték című darabjában Giza szerepét játszotta. Mindig és minden műfajban sziporkázó szellemességgel oldotta meg szerepeit. Egyik nagy érdeme volt hatalmas műveltsége, ha nem kapott elég feladatot a színpadon, németből, franciából, angolból fordított darabokat. A főiskolán kívül elvégezte az ELTE magyar–történelem-esztétika szakát is. A Magyar Rádióban a Könyvről könyvért című műsor szerkesztője, műsorvezetője volt, betéve tudta Arany János és Ady Endre szinte összes versét. Tíz évig tanított énekeseknek színészmesterséget a Zeneakadémián, oktatott Gór Nagy Mária Színitanodájában is.
Rendezett operát Esztergomban és a Zeneakadémián, de színpadra állított prózai darabot is többek között a Játékszínben és Miskolcon. Több mint harminc filmben játszott. A közönség 1955-ben az Egy pikoló világos című vígjátékban ismerte meg. A televízióban egyik legemlékezetesebb szerepe az Abigél tanárnője volt, de feltűnt a nagy sikerű Szomszédok című televíziós szappanoperában is, emellett sokat szinkronizált. Nemzedékek nőttek fel a Frakk, a macskák réme című rajzfilmsorozaton, amelyben Lukrécia macskának kölcsönözte a hangját bámulatos hitelességgel. Érdekesség, hogy előbb vették fel Schubert Éva hangját és ez alapján rajzolták meg Lukrécia karakterét.
Úgy vélte, hogy a humor nem tanulható: vagy megvan valakiben, vagy nincs. Az életet mindig humorral szemlélte, és mindig azt tette, amit éppen tenni tudott. Nyugdíjas éveiben is játszott, rendezett, amíg közbe nem szólt egy szerencsétlen színpadi baleset, melynek következtében több műtéten is átesett. 2011-ben a csontritkulás kerekesszékbe kényszerítette, de szellemileg élete utolsó időszakában is friss maradt, Arany János utcai otthonában fogadta tanítványait. Életigenlésére, életszeretetére jellemző, hogy a testi és lelki gyötrelmek közepette is egészségesnek tartotta magát, soha nem panaszkodott. Aztán egy hajnalon örökre elaludt. Elmúltak a fájdalmak és velük együtt a csodás színésznő élete is. Schubert Éva 86 esztendősen hunyt el 2017. július 11-én.
Rajongóin kívül két férje szerette. Az első, Zolnay Pál rendező volt, akivel még főiskolás korában házasodott össze, majd Verebes Károly színész rabolta el a szívét. Ebből a frigyből született Dóra lányuk, aki restaurátor és Verebes István féltestvére. Művészi munkásságát 1984-ben érdemes művészi címmel ismerték el, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét 2001-ben, a 39. Magyar Filmszemle életműdíját 2008-ban kapta meg. A Kossuth-díjat 2013-ban vehette át, és ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára.
2017. július 27-én búcsúztatták római katolikus szertartás szerint a budapesti Farkasréti temetőben.
FŐBB SZEREPEI
Színház
Örkény István: Macskajáték – Orbánné, Giza; Csehov: Sirály – Mása; Tennessee Williams: Orfeusz alászáll – Carol; Seán O’Casey: Hajnali komédia – Angela; Federico García Lorca: Bernarda Alba háza – María Josefa; Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! – Gizi; Patrick: Teaház az augusztusi holdhoz – Higa Jiga; Hervé: Nebáncsvirág – Fejedelemasszony; Tolsztoj: Anna Karenina – Nagykövetné; Fejér István: Folytassa, Hacsek! – Hacsekné; Lakner Artúr: Édes mostoha – Ibolya; Vészi Endre: A sárga telefon – Paula; Szirmai Albert–Gábor Andor: Mágnás Miska – Nagymama; Athayde: Margarida asszony – Margarida asszony; Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete – Szilvia, talán negyven; Joseph Stein–Sólem Aléchem: Hegedűs a háztetőn – Jente; Barta Lajos: Szerelem – Fuchsné; Krúdy Gyula: A vörös postakocsi – Montmorency kisasszony; Euripidész: Trójai nők – Pallasz Athéné; Molnár Ferenc: Az ördög – Selyem Cinka; Mesterházi Lajos: Az ártatlanság kora – Ürömyné
Rendezések
Heltai Jenő: A néma levente; Wolfgang Amadeus Mozart: A színigazgató; Giovanni Battista Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló; „Ki érti a nőket?” Talán Molnár Ferenc!; Piaf
Játékfilmek
Egy pikoló világos (1955); A csodacsatár (1956); Bolond április (1957); Micsoda éjszaka (1958); A megfelelő ember (1959); Kölyök (1959); Nem ér a nevem (1961); Butaságom története (1965); Tilos a szerelem (1965); Alfa Rómeó és Júlia (1968); Hazai pálya (1968); Ismeri a szandi mandit? (1969); N.N., a halál angyala (1970); Lila ákác (1972); Kakuk Marci (1973); A csillagszemű 1-2. (1977); Egy kicsit én, egy kicsit te (1984); Príma Primavéra (2008); Csonka délibáb (2015)
Tévéfilmek, televíziós sorozatok
Mama (1958); Bors (1968); A fekete város 1-7. (1971); Keménykalap és krumpliorr 1-4. (1973); Hungária Kávéház (1976); Abigél 1-4. (1977); Családi kör (1977); Különös házasság 1-4. (1984); A falu jegyzője 1-4. (1986); Angyalbőrben (1990); Szomszédok (1989-1999); Jóban Rosszban (2005-2006)
Batári Gábor
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
